TARTALOM

 VISSZA

 


10 ezer évvel korábbiak a Chauvet-barlang rajzai



| |
 

Mintegy 10 ezer évvel korábbira datálta a franciaországi Chauvet-barlang állatokat ábrázoló rajzait egy nemzetközi kutatócsoport, amely nagyjából 250 tárgy szénizotópos kormeghatározását végezte el 15 év alatt.

A dél-franciaországi Chauvet-Pont d'Arc arról vált híressé, hogy ott találhatók a világ legrégebbi ismert barlangi faldekorációi - írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

A kéznyomatokkal és 14 különböző állatfaj - barlangi medve, gyapjas orrszarvú, többféle nagymacska - rajzaival díszített falakat 1994-ben fedezték fel, a barlang azóta felkerült az UNESCO világörökségi listájára.

Hosszú éveken át úgy vélték, a rajzok körülbelül Kr.e. 22-18 ezer évvel készültek, most úgy tűnik, a barlang története sokkal régebbi időkre nyúlik vissza.

A kutatók, akik a barlang mintegy 250 objektumának végezték el a szénizotópos kormeghatározását 15 év alatt, eredményeiket az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) ismertették.

A vizsgált tárgyak között volt olyan anyag, amelyet az állatrajzokhoz használtak, volt faszén a tábortüzek, fáklyák maradékából és a falrajzok egyes részeiből, valamint a helyszínen talált, többféle állati csont is.

Az adatok elemzésével a kutatók elkészítették a barlang kronológiáját, mely szerint legalább két korszakban éltek benne emberek, egyszer medvék. Először 37 ezer-35 ezer éve, majd 31 ezer-28 ezer éve települt a barlangba az ember.

Arra is találtak bizonyítékot, hogy 33 ezer éve érkeztek oda a medvék, ami egybeesik az első emberi betelepüléssel, noha a tudósok nem hiszik, hogy egy időben élt ott a két faj.

Az ember és a medve is mindkétszer sziklaomlás miatt hagyta el a barlangot. A második kőzuhatag olyan súlyos volt, hogy részben elfedte az üreg nyílását, valószínűleg ezért nem költözött be újabb lakó a barlangba a következő évezredekben.

Forrás: MTI
MTI 2016. április 13., szerda 10:53

Kulcsszavak

paleontológia, Chauvet-barlang, MTI

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább


Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább


A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább


Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább