hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


10 ezer évvel korábbiak a Chauvet-barlang rajzai



| |
 

Mintegy 10 ezer évvel korábbira datálta a franciaországi Chauvet-barlang állatokat ábrázoló rajzait egy nemzetközi kutatócsoport, amely nagyjából 250 tárgy szénizotópos kormeghatározását végezte el 15 év alatt.

A dél-franciaországi Chauvet-Pont d'Arc arról vált híressé, hogy ott találhatók a világ legrégebbi ismert barlangi faldekorációi - írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

A kéznyomatokkal és 14 különböző állatfaj - barlangi medve, gyapjas orrszarvú, többféle nagymacska - rajzaival díszített falakat 1994-ben fedezték fel, a barlang azóta felkerült az UNESCO világörökségi listájára.

Hosszú éveken át úgy vélték, a rajzok körülbelül Kr.e. 22-18 ezer évvel készültek, most úgy tűnik, a barlang története sokkal régebbi időkre nyúlik vissza.

A kutatók, akik a barlang mintegy 250 objektumának végezték el a szénizotópos kormeghatározását 15 év alatt, eredményeiket az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) ismertették.

A vizsgált tárgyak között volt olyan anyag, amelyet az állatrajzokhoz használtak, volt faszén a tábortüzek, fáklyák maradékából és a falrajzok egyes részeiből, valamint a helyszínen talált, többféle állati csont is.

Az adatok elemzésével a kutatók elkészítették a barlang kronológiáját, mely szerint legalább két korszakban éltek benne emberek, egyszer medvék. Először 37 ezer-35 ezer éve, majd 31 ezer-28 ezer éve települt a barlangba az ember.

Arra is találtak bizonyítékot, hogy 33 ezer éve érkeztek oda a medvék, ami egybeesik az első emberi betelepüléssel, noha a tudósok nem hiszik, hogy egy időben élt ott a két faj.

Az ember és a medve is mindkétszer sziklaomlás miatt hagyta el a barlangot. A második kőzuhatag olyan súlyos volt, hogy részben elfedte az üreg nyílását, valószínűleg ezért nem költözött be újabb lakó a barlangba a következő évezredekben.

Forrás: MTI
MTI 2016. április 13., szerda 10:53

Kulcsszavak

paleontológia, Chauvet-barlang, MTI

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább