hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Ólomtartalmú tinta a 4. században?



| |
 

Ólomtartalmú tinta jelenlétét mutatták ki tudósok a Vezúv Kr.u. 79-es kitörésekor összeégett és rendkívül sérülékeny herculaneumi papirusztekercseken. A felfedezés arra utal, hogy az eddig gondoltnál évszázadokkal korábban is használtak már fémmel kevert anyagot írásra - tudósított a BBC.

Az elmúlt évszázadokban több ókori tekercs is elpusztult a Herculaneumban mintegy háromszáz éve megtalált gyűjteményből, amikor megpróbálták kigöngyölíteni és elolvasni őket.

2015-ben a francia Grenoble városban található Európai Szinkrotron Sugárzási Központban háromdimenziós röntgen-képalkotási technológiával - a kórházakban használtnál százmilliárdszor világosabb röntgensugarakkal - kezdték el vizsgálni a tekercseket, így próbálva megfejteni a belsejükben rejlő, szabad szemmel már láthatatlan írást.

A kutatók most nagy mennyiségű ólom jelenlétét mutatták ki az egyik papirusztekercset vizsgálva, és úgy vélik, az anyag kizárólag szándékosan kerülhetett oda, a tinta alkotórészeként. Emmanuel Brun, a központ munkatársa szerint a fémtartalmú tinta a tudomány eddigi álláspontja szerint csupán évszázadokkal később jelent meg a használatban.

"Úgy véltük, a rómaiak a 4. évszázadban kezdtek el fémet keverni a tintába" - fogalmazott a tudós. Mostanáig szénalapúnak gondolták a tekercseken használt tintát.
A felfedezésről a kutatók az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) számoltak be. Brun szerint a tanulmány segítheti a tekercsek további szinkrotron sugárzásos kutatását.

"A tinta kutatása segítségünkre lesz, hogy a papirusztekercsek láthatatlan szövegeinek elolvasásának további kísérleteit optimalizálhassuk" - hangsúlyozta a tudós.

A Vezúv kitörése Kr.u. 79-ben forró vulkáni hamuval borította be Herculaneum és a közelben fekvő Pompeji városát. A mintegy kétezer tekercset őrző könyvtárat egy fényűző palota feltárásakor találták meg a 18. században. A tekercsek közül nagyjából 600 darab olyan rossz állapotban van, hogy máig felbontatlan maradt. Az írások többsége görög filozófiai munka, de latinul írt komédia is van köztük.

A tanulmányt értékelve Dirk Obbink, az Oxfordi Egyetem papirológusa és klasszika filológusa szerint a felfedezés, amennyiben megerősítést nyer, jó kiindulópont lehet a későbbi kutatásoknak.

"Eddig nem reméltem, hogy még az én életemben képesek lehetünk az anyag károsítása nélkül elolvasni a tekercsek bármelyikét is. Most viszont már várom" - hangsúlyozta.

Forrás: MTI
MTI 2016. március 22., kedd 13:39

Kulcsszavak

MTI, írásbeliség, ókori róma

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább