TARTALOM

 VISSZA

 


Ólomtartalmú tinta a 4. században?



| |
 

Ólomtartalmú tinta jelenlétét mutatták ki tudósok a Vezúv Kr.u. 79-es kitörésekor összeégett és rendkívül sérülékeny herculaneumi papirusztekercseken. A felfedezés arra utal, hogy az eddig gondoltnál évszázadokkal korábban is használtak már fémmel kevert anyagot írásra - tudósított a BBC.

Az elmúlt évszázadokban több ókori tekercs is elpusztult a Herculaneumban mintegy háromszáz éve megtalált gyűjteményből, amikor megpróbálták kigöngyölíteni és elolvasni őket.

2015-ben a francia Grenoble városban található Európai Szinkrotron Sugárzási Központban háromdimenziós röntgen-képalkotási technológiával - a kórházakban használtnál százmilliárdszor világosabb röntgensugarakkal - kezdték el vizsgálni a tekercseket, így próbálva megfejteni a belsejükben rejlő, szabad szemmel már láthatatlan írást.

A kutatók most nagy mennyiségű ólom jelenlétét mutatták ki az egyik papirusztekercset vizsgálva, és úgy vélik, az anyag kizárólag szándékosan kerülhetett oda, a tinta alkotórészeként. Emmanuel Brun, a központ munkatársa szerint a fémtartalmú tinta a tudomány eddigi álláspontja szerint csupán évszázadokkal később jelent meg a használatban.

"Úgy véltük, a rómaiak a 4. évszázadban kezdtek el fémet keverni a tintába" - fogalmazott a tudós. Mostanáig szénalapúnak gondolták a tekercseken használt tintát.
A felfedezésről a kutatók az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) számoltak be. Brun szerint a tanulmány segítheti a tekercsek további szinkrotron sugárzásos kutatását.

"A tinta kutatása segítségünkre lesz, hogy a papirusztekercsek láthatatlan szövegeinek elolvasásának további kísérleteit optimalizálhassuk" - hangsúlyozta a tudós.

A Vezúv kitörése Kr.u. 79-ben forró vulkáni hamuval borította be Herculaneum és a közelben fekvő Pompeji városát. A mintegy kétezer tekercset őrző könyvtárat egy fényűző palota feltárásakor találták meg a 18. században. A tekercsek közül nagyjából 600 darab olyan rossz állapotban van, hogy máig felbontatlan maradt. Az írások többsége görög filozófiai munka, de latinul írt komédia is van köztük.

A tanulmányt értékelve Dirk Obbink, az Oxfordi Egyetem papirológusa és klasszika filológusa szerint a felfedezés, amennyiben megerősítést nyer, jó kiindulópont lehet a későbbi kutatásoknak.

"Eddig nem reméltem, hogy még az én életemben képesek lehetünk az anyag károsítása nélkül elolvasni a tekercsek bármelyikét is. Most viszont már várom" - hangsúlyozta.

Forrás: MTI
MTI 2016. március 22., kedd 13:39

Kulcsszavak

MTI, írásbeliség, ókori róma

Kapcsolódó anyagok

Kitartás, erő és igazságosság - Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább