hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Ólomtartalmú tinta a 4. században?



| |
 

Ólomtartalmú tinta jelenlétét mutatták ki tudósok a Vezúv Kr.u. 79-es kitörésekor összeégett és rendkívül sérülékeny herculaneumi papirusztekercseken. A felfedezés arra utal, hogy az eddig gondoltnál évszázadokkal korábban is használtak már fémmel kevert anyagot írásra - tudósított a BBC.

Az elmúlt évszázadokban több ókori tekercs is elpusztult a Herculaneumban mintegy háromszáz éve megtalált gyűjteményből, amikor megpróbálták kigöngyölíteni és elolvasni őket.

2015-ben a francia Grenoble városban található Európai Szinkrotron Sugárzási Központban háromdimenziós röntgen-képalkotási technológiával - a kórházakban használtnál százmilliárdszor világosabb röntgensugarakkal - kezdték el vizsgálni a tekercseket, így próbálva megfejteni a belsejükben rejlő, szabad szemmel már láthatatlan írást.

A kutatók most nagy mennyiségű ólom jelenlétét mutatták ki az egyik papirusztekercset vizsgálva, és úgy vélik, az anyag kizárólag szándékosan kerülhetett oda, a tinta alkotórészeként. Emmanuel Brun, a központ munkatársa szerint a fémtartalmú tinta a tudomány eddigi álláspontja szerint csupán évszázadokkal később jelent meg a használatban.

"Úgy véltük, a rómaiak a 4. évszázadban kezdtek el fémet keverni a tintába" - fogalmazott a tudós. Mostanáig szénalapúnak gondolták a tekercseken használt tintát.
A felfedezésről a kutatók az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) számoltak be. Brun szerint a tanulmány segítheti a tekercsek további szinkrotron sugárzásos kutatását.

"A tinta kutatása segítségünkre lesz, hogy a papirusztekercsek láthatatlan szövegeinek elolvasásának további kísérleteit optimalizálhassuk" - hangsúlyozta a tudós.

A Vezúv kitörése Kr.u. 79-ben forró vulkáni hamuval borította be Herculaneum és a közelben fekvő Pompeji városát. A mintegy kétezer tekercset őrző könyvtárat egy fényűző palota feltárásakor találták meg a 18. században. A tekercsek közül nagyjából 600 darab olyan rossz állapotban van, hogy máig felbontatlan maradt. Az írások többsége görög filozófiai munka, de latinul írt komédia is van köztük.

A tanulmányt értékelve Dirk Obbink, az Oxfordi Egyetem papirológusa és klasszika filológusa szerint a felfedezés, amennyiben megerősítést nyer, jó kiindulópont lehet a későbbi kutatásoknak.

"Eddig nem reméltem, hogy még az én életemben képesek lehetünk az anyag károsítása nélkül elolvasni a tekercsek bármelyikét is. Most viszont már várom" - hangsúlyozta.

Forrás: MTI
MTI 2016. március 22., kedd 13:39

Kulcsszavak

MTI, írásbeliség, ókori róma

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Pálinkás József a magyar-francia tudományos együttműködések fejlesztéséről tárgyalt Párizsban

Franciaország részéről megvan a támogatás Magyarország irányába, de a következő időben is jelentős munkát kell befektetni ahhoz, hogy a magyar kutatás-fejlesztés egésze és a szegedi ELI lézerközpont sikeres vállalkozás legyen - mondta csütörtökön az MTI-nek Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke a francia tudományos élet képviselőivel Párizsban folytatott tárgyalásait követően.

Tovább


Megtalálták a szalamiszi csatában részt vevő görög hajóhad gyülekezési helyét

Görög régészek megtalálták azt a helyet Szalamisz szigeténél, ahol Kr.e. 480-ban a görög hajóhad gyülekezett a perzsák ellen vívott tengeri csatához.

Tovább


Idén is folytatódnak a szélsőséges időjárási jelenségek

A 2016-os rekordmeleg után folytatódnak a szélsőséges időjárási jelenségek 2017-ben is a Meteorológiai Világszervezet (WMO) keddi jelentése szerint.

Tovább


Széchenyi-díj - Szathmáry Eörs biológus

"Nagyon boldog vagyok, hogy a díjon keresztül a szakterület láthatóbbá válik Magyarországon is" - mondta el az MTI-nek a világ egyik legismertebb evolúcióbiológusaként számon tartott Szathmáry Eörs, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Academia Europaea tagja, akit szerdán Széchenyi-díjjal tüntettek ki a Parlamentben.

Tovább