hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Ha a Társas Lény boldog...


Ha a Társas Lény boldog...
dr.Kapócs Gábor
| |
 

Úgy érzem magam, mintha több mint 50 évvel ezelőtt lennénk, 1953 tavaszán vagy kora nyarán és egy akkor megjelent, alig egy oldalas cikket olvasnék.

Mert a DNS szerkezetének, a kettős spirálnak a felderítéséről a Nature 1953 április 25-i számában Watson és Crick egyoldalas cikkben számolt be. Ma már tudjuk, hogy ezt a felfedézést 1962-ben orvosi Nobel-díjjal jutalmazták.

Vagyis úgy vélem, hogy amikor Nicholas Christakis és James Fowler nemrégiben, a világ legjobb és legbefolyásosabb általános orvostudományi folyirataiban (NEJM és BMJ) megjelent közleményeit olvassuk, olyan jelentőségű eredményeket ismerünk meg, amelyek ugyanúgy alapjaiban fogják megváltoztatni a következő nemzedékek gondolkodását és életét, mint ahogy a genetika alapjait jelentő DNS molekulaszerkezetének feltérképezése tette. Persze, pár évvel később sokkal tisztábban látjuk majd ezeknek a felfedezéseknek a szerteágazó, nem csupán tudományos, hanem társadalmi jelentőségét is.

Annyi azonban már most is elmondható, hogy kettőjük közös munkái, amelyek a híres-nevezetes Boston melletti kisváros, Framingham lakosságáról a Framingham Heart Study keretein belül - milyen érdekes: nagyjából a DNS szerkezetének megismerése óta! - gyűjtött adatok újszerű feldolgozásával, újraértékelésével születtek, egy teljesen új paradigmát alapoznak meg.

Ez számomra az a régóta várt hiányzó láncszem, amely összeköti a természet- és társadalom-tudományokat, a biológiát és a kibernetikát, az egyént és a társadalmat, a testet és a lelket.

Hiszen nem kevesebbet állítanak – sarkítva – , mint hogy az egymással ok-okozati kapcsolatban álló boldogság és az egészség nem egyszerűen egyéni élmény, hanem emberi kapcsolati hálózatokban “ragályosan” terjedő, társas jelenség.

A boldogság nem pusztán egy, az egészséget befolyásoló számos tényező közül, hanem az egészség nélkülözhetetlen része és a boldog emberek egymással jól feltérképezhető társas kapcsolatokban állnak. Szignifikáns összefüggést mutattak ki az éppen vizsgált személy – az „én” (ego) – és a vele kapcsolatban álló személyek – a „társak” (alters) – boldogsága között. Ez az öszefüggés egyre kisebb mértékben ugyan, de érvényes nemcsak a közvetlen „társak”, hanem az azokkal kapcsolatban álló személyek, sőt az utóbbiakkal kapcsolatban álló személyek, tehát három kapcsolatnyi távolságban álló személyek boldogsága között is

Más szóval: a boldogság – és egyébként az egészség is – nem kizárólag egyéni élmény és állapot, nem pusztán az egyén tapasztalatainak és döntéseinek az eredménye, hanem több, egymásra ható emberekből álló csoportok közös és ekként dinamikusan változó tulajdonsága.

Vagyis, az egyes személyek boldogság-állapotának a változása elkerülhetetlenül, virulens fertőzésként terjed tova a társas hálózatukon keresztül, és fokozatosan jelentős változásokat idézhet elő az érzelmi kapcsolat szorosságától, illetve a lakóhely közelségétől függő, jól meghatározható, törvényszerű mértékben. Így egyre nagyobb, boldog emberekből - vagy éppen boldogtalanabb emberekből - álló csoportok jönnek létre, alakulnak át, kapcsolódnak össze, kerülnek a központba, vagy szorulnak éppen a perifériára.

Egy egyén boldogsága, illetve egészség-magatartása sok személyt befolyásol ugyan, de korántsem az egész közösséget, az egész társas hálózatot. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy a boldogság terjedése három kapcsolatnyi távolságig érvényesül szignifikánsan, éppen úgy, mint az elhízás vagy a dohányzási szokások terjedése, amiről a szerzők szintén csak pár hónapja számoltak be a legmagasabb impaktfaktorú orvostudományi folyóirat, a New England Journal of Medicine (NEJM) hasábjain. Ennek alapján a szerzők azt feltételezik, hogy ez a „hatósugár” általános érvényű, és ez a törvényszerűség valószínűleg más érzelmek és magatartásformák terjedésére is vonatkozik.

Az eredmények közegészségügyi jelentősége most még felmérhetelen, de felettébb valószínű, hogy óriási. Ugyanis, ha helyesek a szerzők következtetései és más vizsgálatok is megerősítik ezeket a megfigyeléseket, akkor az egyes egyének boldogságát befolyásoló egészségügyi intézkedések vagy más beavatkozások az egyénen kívül sok más emberre is hatnak, vagyis hatásuk megsokszorozódik.

Mélységesen egyetértek a szerzők végső következtetésével, miszerint „a legfontosabb az a felismerés, hogy az emberek társas hálózatokba ágyazva léteznek, és egy személy egészsége és jó közérzete befolyásolja társai egészséget és jó közérzetét. Ez az alapvető tény igazolja a közegészségügy fogalmának tényleges létezését. Az ember boldogsága nem különálló egyének jellemzője.”

Azt hiszem, hogy a Christakis-Fowler szerzőpáros 2008-2009 fordulóján a NEJM-ben és a BMJ-ben megjelent közleményei korszakalkotóak, igazi korszakhatárt jelentenek majd. Amennyiben a már most robosztusnak minősített eredményeiket mások is megerősítik, semmi kétség sem férhet ahhoz, amit már most egyre többen vallunk: az egyéni létet, így az egészséget és a lelkiállapotot sem lehet individuálisan értelmezni. Mert az ember valójában minden ízében csoportlény, csak kapcsolati rendszerében, kapcsolati hálójába beágyazottan létezik, azt dinamikusan alakítva és benne maga is folyamatosan alakulva.

A hálózatok emélete és a hálózatkutatás az új évezred első évtizedének egyik egyre divatosabb tudományos irányzata. Vezető képviselői között szép számmal találunk magyar kutatókat, olyanokat is, akik külföldön is igazi “sztárnak” számítanak. A mobiltelefon-hálózatoktól az emberi gének hálózatáig nagyon széles spektrumon, sok szálon zajlik a kutatás. Ezt persze a számítógépek és az egyre fejlődő programok és a növekvő számítógépes kapacítás teszi lehetővé.

Pszichoszomatika. Test és lélek. Ez a megközelítés már elfogadott lett az utóbbi évtizedekben.

Szocioszomatika. Társadalom és egészség. Ez az új paradima, amely születésének tanúi vagyunk.

Szociokibernetika. Egyén és társadalom. Mindegyik sok elemből álló önszabályozó rendszer. Ez az a tudomány, amely a kővetkező évtizedekben hódít majd teret.


Kedves Olvasó!

Abban a reményben indítjuk útjára rovatunkat, hogy minél szélesebb körben ismertté tegyük ezeket, a megítélésünk szerint gyökeresen új szemléletű és sok szempontból áttörést hozó, egy új paradigmát megalapozó tudományos eredményeket jelentő írásokat.

Hitünk szerint ezek a közlemények és az ezen közlemények által inspirált későbbi vizsgálatok, adatok, eredmények forradalmian át fogják alakítani gondolkodásunkat a következő évtizedekben. Mint ahogy a DNS kettős spiráljának felfedezése alig fél évszzaddal ezelőtt is egy új korszak, a genetika hajnala volt.

Ezek az új tudományos eredmények teljesen más megvilágításba, koordináta-rendszerbe helyezik az emberi lény és társas környezete egészségéről, lelkiállapotáról, egymással való kapcsolatáról és kölcsönhatásairól alkotott eddigi, hagyományos világképünket. Ezzel sok, eddig nem összeilleszthető, nem jól magyarázható, esetleg megmagyarázhatatlannak tűnő jelenség lesz majd számunkra világos, kerül majd a helyére.

E sokkal bonyolultabbnak tűnő, de épp ezért mégis teljesebb és végső soron egyszerű, alapvető törvényszerűségek mentén szerveződő új világképünk lehetővé és szükségszerűvé teszi majd az új tudományos eredmények mielőbbi alkalmazását a mindennapi életben. Így óhatatlanul tanúi és résztvevői is leszünk majd annak, ahogy ennek az új paradigmának a hatására egyre többen és többen átalakítják személyes életüket, kapcsolataikat, ahogy megváltozik majd az egészségpolitika és a társadalompolitika is. Végső soron tehát ezek a felfedezések, ha mások is igazolják az itt leírt összefüggéseket és törvényszerűségeket, komoly politikai hatást fognak kifejteni.

Mi azt tűztük ki célul, hogy ezeket a sajátos módszertannal létrehozott ismereteket minél szélesebb körben megismertessük a szakmai és áttételesen a legszélesebb közvéleménnyel, annak érdekében, hogy igazi szakmai és társadalmi vita alakuljon ki ezek érvényességéről, valós értékéről és hazai alkalmazásukról. Mert mélyen meg vagyunk győződve arról, hogy a hazai lakosság egészségi állapota és országunk egészségügyi helyzete nem magyarázható pusztán az eddig ismertté vált okokkal és mechanizmusokkal. Ezek az új tudományos eredmények esélyt adnak számunkra, hogy a legkorszerűbb ismeretek és technológiák felhasználásával mi is újraértékeljük a felhalmozott adatokat, új megvilágításban láthassuk helyzetünket, és új, az eddigieknél hatékonyabb, eredményesebb és egyben emberközelibb megoldásokat dolgozzunk ki annak érdekében, hogy a magyar lakosság, a kisebb-nagyobb közösségek, az egyes emberek és családjaik életminősége, lelkiállapota és egészsége a lehető leghamarabb a lehető legjobb lehessen.

Ezért folyamatosan bővítjük a rovatunkban fellelhető, általunk készített magyar nyelvű, közérthető szemlézéseket és a hozzájuk kapcsolódó egyre terebélyesedő linkgyűjteményt.

Kérjük az olvasót, fejtse ki véleményét a rovathoz csatlakozó fórumonkon, hogy minél élénkebb szakmai vita bontakozhasson ki, amely a hazai alkalmazást elősegítheti. És ha önmaga is meggyőződött az új ismeretek értékéről, és ettől már javult valamicskét a hangulata, akkor szabadon adja tovább ezeket barátainak is! Mert a Boldogság és az Egészség barátok között különösen ragályos!


Dr. Kapócs Gábor
Főszerkesztő

Kapcsolódó anyagok:

A NEW KIND OF SOCIAL SCIENCE FOR THE 21st CENTURY

The Spread of Obesity in a Large Social Network over 32 Years, NEJM

The Collective Dynamics of Smoking in a Large Social Network, NEJM

Nicholas A. Christakis weboldala a Harvard egyetemen

Interjú Nicholas A. Christakissal az Edge-n.

James Fowler weboldala

Barabási Albert-László előadása a Mindentudás Egyetemén

Human Disease Network


Kapcsolódó anyagok

Útmutató szerzőinknek

Nagy kockázatú hypertoniás betegek telemedicinális gondozásának célvérnyomás-elérést segítő és vérnyomás-variabilitást csökkentő hatása. HIRIHYP_TELEMED MHT

Az antihipertenzív kezelés hatását befolyásoló tényezők eredményességének vizsgálata (CONADPER-HU)

Hol vannak a „vérnyomásgének”?

A hypertonia kezelése szívelégtelen betegekben: a 2016-os európai és a 2017-es észak-amerikai ajánlás összevetése

Hozzászólások:

Nincs jogosultsága ehhez a cikkhez hozzászólni.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A "Gamification" alkalmazásának lehetőségei

A játék az egyik legösszetettebb cselekvési forma, kielégítő vizsgálatához segítségünkre lehet olyan ismertető jelek feltérképezése, amely megkülönbözteti más tevékenységformáktól, mint például a munka, alkotás. Dolgozatunk elemzi, milyen szerepet kaphat a tudásmegosztás területein, az oktatásban.

Tovább


A Csermely-életfilozófia

A magyar társadalomban sok olyan mechanizmus, körülmény jött létre, amely nem kedvez az alkotásnak és ezzel a tehetségek kibontakozásának. Nem érvényesül igazán a gazdaságban az innováció.

Tovább


A jövő kiszámítható?

A LAM szerkesztőinek felkérésére Barabási Albert-László új kötetét Sulyok Miklós matematikus-gasztrofilosz, Buda Béla pszichiáter-társadalomtudós és Gáspár Csaba adatbányász értékelte.

Tovább


Hálózatkutatás a medicinában és határterületein

Az elmúlt években robbanásszerűen megnőtt a hálózatelemzési módszereket használó tudományos közlemények száma a medicinában, és várhatóan a közeljövőben tovább nő. A módszer tekintetében megosztott az értelmiségi közvélemény - részben jogosan -, hiszen a közlemények színvonala rendkívül szórt.

Tovább