hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Pandémia vagy áljárvány?



| |
 

A WHO túlzónak tűnő jóslatait tárgyalták kedden az Európa Tanács (ET) strasbourgi székházában tartott nyilvános meghallgatáson.

Tovább tart a vita arról, hogy a WHO a nagy gyógyszergyártó cégek nyomására minősítette-e világjárványnak a Mexikóból kiinduló, eleinte sertésinfluenzaként emlegetett H1N1-influenzajárványt

Az álláspontok a január 26-i nyilvános meghallgatáson sem közeledtek egymáshoz.
A meghallgatást azok az európai parlamenti képviselők kezdeményezték, akik szerint a H1N1-influenza nem valóságos pandémia, hanem "áljárvány". Nézetük szerint a világjárvány kategóriát a gyógyszeripari lobbi a veszély eltúlozásával erőltette a világra. A pandémia hangoztatásával elérték, hogy az országok kormányai nagy mennyiségű vakcinát rendeljenek. Ezzel a tevékenységgel a gyógyszercégek kezére játszottak: a gyógyszergyárak érdeke ugyanis azt kívánta, hogy minél több vakcinát gyártsanak és értékesítsenek az országok számára. A meghallgatáson részt vett volt Fukuda Keidzsi, a WHO főigazgató-helyettese, az európai gyógyszeripar képviselői, valamint több egészségügyi szakértő. Fukuda határozottan cáfolta a befolyásolás vádját.

Először, mint ahogyan arról az eLitMed.hu is beszámolt, Wolfgang Wodarg német szociáldemokrata képviselő, az ET egészségügyi albizottságának korábbi vezetője vetette fel a kérdést. Ő és több kollégája úgy gondolták, hogy sokat ártott a nagy nemzetközi egészségügyi intézmények tekintélyének a 2005-2006-os madárinfluenza-, illetve a 2009-2010-es, "sertésinfluenza" néven indult kampány.
"A fenyegető világjárvány meghatározása nem történhet gyógyszercégek általi befolyás alapján" - hangsúlyozták nyilatkozatukban a meghallgatás kezdeményezői.

Fukuda a hozzá intézett kérdésre válaszolva úgy határozta meg a világjárvány fogalmát, hogy abban csak a fertőzés elterjedése jelenti a mércét, a járvánnyal járó halálesetek száma nem. Ugyanakkor többen emlékeztettek arra, hogy a WHO jelentős számú halálesetet jósolt a H1N1-influenzajárvány kapcsán. Olyan WHO-illetékeseket is idéztek, akik korábban elismerték, hogy időközben a világszervezet "finomította" a pandémia definícióját.

A WHO főigazgató-helyettese éles bírálatokat kapott a hozzászóló képviselőktől, akik közölték: jóslataival a WHO milliókat ejtett pánikba, és arra ösztönözte a kormányokat, hogy hatalmas összegeket fizessenek ki az utóbb feleslegesnek bizonyult vakcinákért.

Fukuda válaszában egyrészt kiemelte, hogy a járvány még nem ért véget, másrészt hangsúlyozta, hogy a WHO fontos feladata, hogy felhívja a veszélyhelyzetekre a figyelmet. Határozottan cáfolta, hogy szakembereiket bármilyen anyagi érdekeltség vagy gyógyszergyárakkal való összefonódás késztette volna a járvány veszélyeinek eltúlzására.

A meghallgatást követő sajtótájékoztatón Wodargot megkérdezték, milyen bizonyítéka van a gyógyszeripar általi nyomásgyakorlásra. A képviselő válaszul elmondta, hogy semmilyen "nyomozati" anyag nincs a birtokában. Azonban szakmai ismeretei alapján - Wodarg maga is orvos -, és abból kiindulva, hogy a WHO jelentősen eltúlozta a járvány várható halottainak számát, nem tud másra következtetni.

Az ET arra készül, hogy jelentéstervezetet készít az ügyről, amit a későbbiekben a parlamenti közgyűlés plenáris napirendjére terjesztenek.

Forrás: WHO, ECDC, AP, Reuters

Kulcsszavak

influenza, járvány, pandemia, világjárvány, vakcina, haláleset

Kapcsolódó anyagok

A méhnyakrák gyógyszeres prevenciója és terápiája

Az influenza és a bakteriális társfertőzések gyakorisága: összefoglaló és metaanalízis

Magyar víruskutatás és a NASA - nefrológiai vonatkozásokkal - Varicella zosterben szenvedő betegekben végzett klinikai megfigyeléseink és laboratóriumi (virológiai) vizsgálataink

Az orvos felelőssége a vakcinációval kapcsolatos tájékoztatásban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Pandémia vagy áljárvány?