hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


H1N1 - válságkezelés norvég módra


<b>H1N1 - válságkezelés norvég módra</b>

| |
 

Norvégia lehetővé tette, hogy a betegek recept nélkül is hozzájussanak bizonyos antivirális gyógyszerekhez - jelenti a Norway Post és az AP. A rendelkezés november 5-én lépett életbe, és 2010 júniusáig tart, bár ez az időszak a minisztérium szerint szükség esetén rövidíthető.

November 3-án az újonnan kinevezett Egészségügy Miniszter, Anne-Grete Strom-Erichsen (előző Védelmi Miniszter), ezt nyilatkozta: ”Azért tettük lehetővé a recept nélküli hozzáférést, hogy könnyebbé tegyük a valóban betegek hozzájutását a gyógyszerekhez, és egyúttal enyhítsük orvosaink terheltségét."

Az antivirális orvosság gyógyszertárakban lesz elérhető, miután a beteg konzultált egy megfelelő szakképesítéssel rendelkező gyógyszerésszel. A beteg részéről 50 NOK (kb. 6 Euro) térítési díj és 20 NOK konzultációs díj fizetendő, tájékoztatott a Norway Post.

Oslóban, annak ellenére, hogy bizonyos médiumok erről számoltak be, nem tervezik, hogy akár a Tamiflut, akár a Relenzát átsorolják a vény nélküli kategóriába.

Az új konstrukció mindazonáltal bizonyos problémákat vet fel. A norvég egészségügyi minisztérium állásfoglalása szerint „a Tamiflu és a Relenza rendelésének (kiadásának) alapjául a beteg nyilatkozata szolgál". Annak megítélése, hogy az illető csakugyan rászorul-e ilyen terápiára, azt a terhet rója a gyógyszerészre, hogy helytálló diagnózist alkosson és megítélje, ki kapja meg a gyógyszerek valamelyikét.

Ezt a felelősséget más országokban, például az Egyesült Királyságban leveszik a gyógyszerész válláról: a Brit-szigeteken egy internetes kérdőív kitöltésével állapítják meg, hogy valaki vélhetően hordozza-e a vírust, a gyógyszertárban pedig akkor adják ki az antivirális gyógyszert, ha a beteg bemutatja az illető webhelyről származó „receptet".

Aggályokat vet fel, hogy valaki esetleg több helyütt is beszerzi a kérdéses gyógyszereket. „Ezt lehetetlen megakadályozni…" ismerte el az illetékes szerv. A beteg megteheti, hogy több gyógyszertárat is felkeres, és mindegyikben vásárol vírusellenes szert, ami egyfelől hatalmas házi készletek felhalmozódását eredményezheti, másfelől megakadályozhatja, hogy más betegek hozzájuthassanak e gyógyszerekhez.

A hozzáférési lehetőségek bővülése esetleg a gyógyszer-rezisztencia kockázatát is fokozhatja, a minisztérium azonban úgy döntött, hogy az antivirális szerekhez való hozzáférés előnyei meghaladják a kockázatokat.

Dr. Keiji Fukuda, az Egészségügyi Világszervezet járványügyi főigazgatója ugyancsak ezt az álláspontot támogatja: „A vírusellenes gyógyszerekkel szembeni rezisztencia általunk tapasztalt szórványos eseteinek többsége valóban a megelőzéssel, nem pedig a kezeléssel függ össze".

A WHO eddig támogatta Norvégia kezdeményezését, amely, Fukuda szavaival, „csakugyan újszerű és okos lépés". E kijelentését november 5-én, a WHO járvánnyal kapcsolatos sajtótájékoztatóján tette. „Valóban alkalmas arra, hogy egyfelől megkönnyítse a betegek gyorsabb hozzájutását a vírus elleni gyógyszerhez… másfelől enyhítse az egészségügyi rendszerre nehezedő nyomást.

Norvégiában a hatóságok térítésmenetesen biztosítanak szájmaszkot az embereknek.

Norvégia 9.4 millió adag H1N1-vakcinát rendelt — így kettő vakcina jut egy személyre — de a gyártó nem tudta az igényeknek megfelelően elég gyorsan legyártani a vakcinát.
Egészségügyi szakemberek szerint több mint 100,000 a H1N1-fertőzöttek száma az országban, s eddig 15-en haltak meg.

Forrás: Norway Post

Kulcsszavak

H1N1-influenza, Tamiflu, Relenza, járvány, mortalitás, recept nélkül

Kapcsolódó anyagok

A korai cardiovascularis mortalitás csökkentésének ENSZ-terve 2025-ig és a program sikerének becslése

Hatékony infekciókontroll - kevesebb fertőzés

Nemspecifikus klinikai és terheléses teszten alapuló, az összhalálozásra vonatkozó kockázatbecslés

Az urogenitalis rendszer betegségei okozta halálozás területi adatai 2010-2014 között Magyarországon

A vese nem daganatos betegségei miatti halálozás jellemzői Magyarországon 2005-2014 között

Hozzászólások:

Nincs jogosultsága ehhez a cikkhez hozzászólni.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Élet után kutatnak egy csupán 11 fényévre lévő bolygón

A csillagászok egy csillag körül lakható zónának nevezik azt a távolságot, ahol a hőmérséklet olyan, hogy a víz folyékony halmazállapotban képes maradni a bolygó felszínén. A lakható zóna magától a csillagtól függ: a vörös törpék halványabbak, tehát hűvösebbek, mint a Nap, így lakható zónájuk közelebb van, mint a Naprendszerben a Nap körüli zóna.

Tovább


Több mint 15 ezer tudósa írt aggódó levelet a Föld állapotáról

A BioSciences című online lapban megjelent levelet író tudósok vezetője, William Ripple amerikai ökológus, az Oregoni Állami Egyetem kutatója szerint az emberiség most kapott egy második figyelmeztetést.

Tovább


Letették a mágneses-nulltér-laboratórium alapkövét Fertőbozon

Letették a mágneses nulltér laboratórium alapkövét a Sopron melletti Fertőbozon, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének (MTA CSFK GKI) Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriuma területén csütörtökön.

Tovább


<b>H1N1 - válságkezelés norvég módra</b>