hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


H1N1 vakcina: elgondolkodtató részletek
egy markáns megfogalmazásairól ismert mikrobiológus álláspontja



| |
 

...milyen mellékhatásai, szövődményei lehetnek az oltásnak.
A vakcina csak közel egy hónapig hatékony. Anno sertésinfluenza elleni vakcinaoltás harminc éve többet ártott, mint amennyi emberéletet megmentettek.

1976-ban egyszer már feltűnt a sertésinfluenza vírus, akkor 25-ször annyian betegedtek meg az oltás mellékhatásaként jelentkező idegrendszeri problémákkal, mint ahány életet megóvott a vakcina. A most ismét felbukkant sertésinfluenza-vírus és a körülötte csapott hisztéria komoly tudományos kérdéseket vetett fel, de már nemcsak a sertésinfluenzáról, hanem a vírusok elleni védekezésről is szó van. Az közismert, hogy Louis Pasteur, a kórokozó elmélet kidolgozója, a bakteriális betegség atyja , az viszont kevésbé közismert, hogy élete végén Pasteur, kórokozó elméletét visszavonta, ugyanis rájött, hogy nem a vírusok azok, amik veszélyt jelentenek az emberre, sőt mára az is kiderült, hogy egy emberi sejtre ezer baktérium és vírus jut, amelyek már-már baráti szimbiózisban élnek az élő szervezetben.

Itt tart ma a tudomány, évtizedek óta nem voltak halálos világjárványok, de ma mégis mindenki az újinfluenza-járványtól retteg. A járvánnyal kapcsolatos magyar kormányzati intézkedések közismertek. Noha azt még a Pandémiás Bizottság elnöke, Bujdosó László sem gondolja, hogy a vírus gyilkos járványt okozna, sőt nyilatkozata szerint "a vírus nem váltotta be a félelmeket", a kormány azonban 4 milliárd forint értékben hatmillió vakcinát rendelt meg az Omninvest Kft.-től. A kérdések egyre szaporodnak, a válaszok viszont továbbra sem ismertek, például, hogy összesen hány embert akarnak beoltani Magyarországon.

De ami még ennél is különösebb, az Országos Gyógyszerészeti Intézet alig három hónapos folyamat - és csupán egy hónapos kísérlet - után engedélyezte a vakcina forgalomba hozatalát. Tette ezt úgy, hogy közismert: a védőoltásokkal kapcsolatos szövődmények harmadik csoportját, a 60 napon belül jelentkező szövődmények alkotják, aminek vizsgálatát idő hiányában az Omninvest-nél el sem végezhették. Az állat és emberi kísérletekre fordított együttes idő, továbbá a eredmények kiértékelése legkevesebb öt hónapot igényelne, olvasható két orvos, Lenkei Gábor mikrobiológus és testvére, Lenkei György tudományos összefoglalójában.

Az Országos Gyógyszerészeti Intézet a STOP kérdésére elismerte, hogy nem ismerik minden hatását a vakcinának, de szerintük nem is a hatást vizsgálták, hanem, hogy az oltás kiváltja-e a megfelelő immunválaszt, ugyanakkor azt is hozzátették, hogy a "forgalomba hozatali engedély kiadása után is folyamatosan figyeli a cég és a hatóság a készítmény biztonságos alkalmazását. A mellékhatás bejelentés fontosságára ezúttal külön is felhívjuk a szakemberek figyelmét". A rövid távú hatások között mégis felsorolták a következőket. "fájdalom, bőrpír, duzzanat és beszűrődés az oltás helyén; fáradtságérzet, rossz közérzet, fejfájás, ízületi fájdalom, verítékezés, izomfájdalom, láz".

Az oltás rizikócsoportját az OGYI szerint az anafilaxiás reakciótól eltérő, a vakcina bármely összetevőjével (ezen belül a segédanyagok bármelyikével), a tiomerzállal, vagy a nyomokban visszamaradt tojásfehérjével, formaldehiddel, gentamicinnel, neomicinnel, vancomicinnel és ciprofloxacinnal szemben túlérzékeny emberek alkotját.

Visszatérve a vírusok elleni védekezésre, a STOP-nak Lenkei Gábor azt mondta, kiderült, hogy nem a vírusok a veszélyesek, hanem az emberek veszélyesen rossz állapota. Lenkei szerint nagy világjárványok csak akkor jelentkeznek, ha az emberek rossz lelki és testi állapotban vannak, a spanyolnáthát hozta példának, ami 1918-ban azért tudott milliókat meggyilkolni, mert egy kifáradt, négyéves háborúskodásban megnyomorított Európával találta szemben magát. A testvérpár hangsúlyozza, senkit sem akarnak lebeszélni a védőoltásról, ugyanakkor azt kérik, tájékozódjon, és gondolja át mindenki, mielőtt oltóanyagot juttat a szervezetébe. A tájékozódáshoz azonban sajnálatos módon nincs elegendő információ.

Mit tudunk? A vírus egy fehérjével körbevett örökítő anyag, amely nem élő, a tudomány nagyjai szerint - Szent-Györgyi Albert, Linus Carl Pauling Nobel-díjasok - a leghatásosabb a vírusokkal szemben a C-vitamin, amelynek elégséges mennyiségű bevitele elejét veheti a megbetegedésnek. Lenkei a STOPnak azt mondta, a vírus csak akkor kezdi el magát örökíteni, ha legyengült szervezettel találkozik. A legutóbbi - és 2. magyar halálos áldozatról az a hír járta, hogy minden előzmény nélkül vált áldozatává a vírusnak, ezzel kapcsolatban Lenkei viszont szkeptikus, hiszen, mint mondja, elképzelhető, hogy valamilyen fel nem ismert betegsége volt az áldozatnak, a vírus ugyanis nem öl meg teljesen egészséges embereket.

Azt is tudjuk, hogy a H1N1-influenza-vírus május és szeptember között 206 ember megbetegedéséért tehető felelőssé, akik közül csupán 32-en kerültek kórházba. A már említett dolgozatban a testvérpár ezt a számot összehasonlította azzal, hogy ugyanezen időszak alatt 2618-an halnak meg az elfogyasztott gyógyszerek mellékhatásai következtében. Kérdéses, hogy a mostani hisztériát és a kiadásokat, továbbá a felhalmozott oltóanyagot indokolja-e a járvány "ereje".

A hírek szerint a gyártó arra készült, hogy a világon elsőként a vírus vad, veszélyes, kezelhető formájából készíti el a vakcinát, de erről letettek, és az 1930-as évek végén, az USA-ban felbukkant, úgynevezett klasszikus reasszortáns változata ellen készítettek vakcinát. Az orvosok felteszik a kérdést: "az oltóanyag egy 80 évvel ezelőtti változat ellen véd?", noha a hivatalos indoklás szerint a jelenlegi H1N1-vírus éppen azért veszélyes, mert teljesen új, amivel az emberek még nem találkoztak, így nem alakulhatott ki vele szemben védettség. Az OGYI kérdésünkre elárulta, hogy az oltóanyag A/California/7/2009 (H1N1)-szerű NYMC X-179/A reasszortáns. Megismételjük: H1N1-szerű.

Vegyük a legjobb helyzetet, hogy a védettség kialakul. Sajnos ebben az esetben sem számíthatunk arra, hogy egy oltással kibekkeljük a tavaszt. "Az oltás után elkezdődik az ellenanyag termelődése, ami a harmadik hét végén tetőzik. Egy idő után az ellenanyag mennyisége lassan csökkenni kezd. Miután a vakcina új, még nem lehet pontosan megmondani, milyen hosszú lesz a hatása". Az információhiány nemcsak az OGYI-nál jelentkezett, hiszen ahhoz képest, amit tudunk, sokkal több az olyan információ, amit nem ismerünk.

Az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége OS-hez eljuttatott közleményében azt írja, az "egészségügyről szóló törvény szerint a beteg önrendelkezéshez való joga csak a tájékoztatáshoz való jog tényleges érvényesülésén alapulhat. Az eddigi kampány során az előírások betartásának, vagy arra való törekvésnek az Egészségügyi Minisztérium illetve tiszti főorvos részéről nyoma sincs". A STOP további kérdésekkel fordult az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálathoz, de válaszokat egyelőre nem adtak.

Forrás: Webdoki, STOP.hu

Orvosszerkesztő megjegyzése: Portálunk a minél teljesebb körű, tárgyilagos és alapos tájékoztatást tartja feladatának, a H1N1-influenzával kapcsolatban csakúgy, mint minden más szakmai területen. A "Hírvilág" rovatban olvasható cikkek, híradások, tudósítások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. Dr. Matkó Iván

Kulcsszavak

H1N1-influenza, vakcina, mellékhatás, anafilaxia, reasszortáns

Kapcsolódó anyagok

Az immunterápia mellékhatásai

A méhnyakrák gyógyszeres prevenciója és terápiája

A fizikai aktivitás szerepe az onkológiában

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


H1N1 vakcina: elgondolkodtató részletek <i>egy markáns megfogalmazásairól ismert mikrobiológus álláspontja</i>