TARTALOM

 VISSZA

 


A H1N1-vírus és a citokinvihar


<b>A H1N1-vírus és a citokinvihar</b>

| |
 

Elsőre furcsának tűnik, hogy a H1N1-influenza éppen a fiatalok és felnőttek közül szedi a legtöbb áldozatot. Még furcsább, hogy sok esetben éppen a szervezet reakciója vezethet olyan állapot kialakulásához, amelyet már igen nehéz kezelni. "Egyes fertőzöttekben az első napokban tüdőödéma alakul ki, másfelől a tüdő gyulladásos sejtek általi nagyfokú infiltrációja figyelhető meg az eltúlzott immunválasz miatt. A folyadékkal telt tüdő egyfelől elégtelen gázcserét, azaz légszomjat, fulladást eredményez, másfelől ideális táptalaj a különféle baktériumoknak. Így az ödémát hamarosan bakteriális tüdőgyulladás követheti, ami sokszor halálos kimenetelű" - nyilatkozta dr. Kacskovics Imre, az Eötvös Loránd Tudományegyetem immunológusa.

Ezt a túlzottan erős immunreakciót szaknyelven citokinviharnak nevezik, az immunrendszer működésében kulcsszerepet játszó molekulákra, a citokinekre utalva. "Kisebb gyerekekben az immunrendszer viszonylagos fejletlensége miatt még nem lép fel ennyire erős immunválasz, az idősebbek pedig már találkozhattak a H1N1-influenzához hasonló törzzsel - vérbankok utólagos elemzése alapján utoljára 1958-ban keringett hasonló vírus" - mondja a szakember.

Friss floridai H1N1 halálozási adatok alapján az látszik, hogy az összes H1N1-influenzás halálozás (október 27-ig 140 fő) nagy része is a nagyobb gyerekek/fiatalok/felnőttek körében van (128 fő). (Ezzel összhangban állnak az augusztus végén közölt mexikói adatok is.) Emellett viszont az is látható, hogy az összes, H1N1-influenzában elhunytak körülbelül ötödének nem volt más betegsége, illetve nem volt terhes, és az is egyértelmű, hogy az utóbbi csoportban a nagyobb gyerekek, fiatalok és a felnőttek az érintettek.

Tény az is, hogy a 65 év alatti korosztályok 15-20-szor nagyobb eséllyel fertőződnek meg. Előre megjósolhatatlan, hogy kinél lép fel ilyen heves reakció. Több tényezőből álló genetikai háttere valószínűsíthető, a betegség súlyosságát befolyásolják a túlzott kifáradás, a nem megfelelő táplálkozás, a társfertőzések és a közelmúltban lezajlott betegségek. (Fontos megjegyezni: mindez nincs összefüggésben a valamilyen krónikus betegség miatt legyengült emberek nagyobb általános kockázatával, náluk az általános szövődmények miatt jelent nagyobb fenyegetést a fertőzés.)

Ennek fényében különösen aggasztónak tűnik, hogy a legnagyobb arányban - 86 %-ban - a 18-39 év közöttiek utasítják el az oltást, ez derült ki a Szonda Ipsos közvélemény-kutatásából.

Miért terjed jobban a H1N1-influenza, mint a szezonális törzsek?

A citokinvihart, a túlzott immunválaszt a hirtelen megjelenő sok vírus okozza. Az H1N1-influenzával vagy ahhoz hasonló törzzsel ugyanis még a lakosság többsége nem találkozott (kivéve az idősebb korosztály egy részét), így semmiféle ellenanyag nincs a vérünkben ellene.

Ez a vírus gyorsan és nagy mennyiségben szaporodhat fel egy-egy szervezetben, és szokatlanul gyorsan terjedhet (utóbbira számos bizonyíték van már, lásd például a hazai csepeli járványt). A szezonális influenzánál nem ez a helyzet: ott szinte mindenkiben vannak olyan ellenanyagok, amelyek az előző évek hasonló vírusai ellen érhetnek valamit, ezért általában nincsenek ilyen heves reakciók, illetve lassabb a vírus terjedése.

A feladat éppen ezért világos: a lakosság minél nagyobb részét kell beoltani, hogy fékezzük a vírus terjedését - mondja Erdei Anna immunológus, az ELTE Immunológiai Tanszékének vezetője. A beoltott egyénben a betegség lényegesen kisebb eséllyel alakul ki, illetve sokkal enyhébb lefolyású. Ráadásul a megfertőződött személy sokkal kevésbé terjeszti a kórt, mivel sokkal kevesebb vírust ürít. Ez nagyon leszűkíti a vírus mozgásterét, és nem alakul ki nagy járvány.

Ehhez azonban a lakosság tömeges oltására lenne szükség, és rövid időn belül. A vírus nyári "lustálkodása" után ugyanis számos országban egyre emelkedik a fertőzések és megbetegedések száma. A napokban zajló ukrajnai kitörés kórokozójának azonosítása még folyamatban van, de a WHO feltételezése szerint a H1N1-influenza vírusa okozza a járványt.

A vakcinának jelen tudásunk szerint nincs alternatívája: az úgynevezett immunerősítő szerek, vitaminok - bár fontosak lehetnek a jó általános állapot eléréséhez - nem védenek a betegségtől. Nem segítenek a homeopátiás szerek és a vegetáriánus étrend sem.

Forrás: Origo

Releváns cikkek:
Cytokine storm and the H1N1 swine flu virus

H1N1 flu may induce a "cytokine storm"

Swine flu and deaths in healthy adults--cytokine storm?

Kulcsszavak

citokin, citokinvihar, tüdőödéma, H1N1-influenza, vakcina, védőoltás

Kapcsolódó anyagok

Az IL-10 citokincsalád szerepe a vesefibrosisban

Tumorellenes vakcináció

Az orvos felelőssége a vakcinációval kapcsolatos tájékoztatásban

Hogyan legyünk sikeresek a prevenció megvalósításában? - A védőoltásokkal kapcsolatos átoltottságot befolyásoló tényezők

Poliszacharid versus konjugált pneumococcusvakcina melyiket előbb?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2019 Végre megértettük?

A X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia fókuszában az idén a rendkívüli katasztrófákat okozó felmelegedés és kontinenstüzek miatti tömeges tudatra ébredés áll. Fákat ültetnek az emberek világszerte. A fiatalok az utcán követelik jogukat a jövőhöz. Ráébredtünk: nincs tovább!

Tovább


Pályázati felhívás – 40 év alatti orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára

A Prof. Dr. Romics László Akadémikus Emlékére Alapítvány pályázatot hirdet Magyarországon dolgozó, magyar állampolgárságú, 40 éven aluli orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára. A nyertes pályázó(k) között 500 000 Ft alapítványi adomány kerül kiosztásra.

Tovább


Horváth Ildikó államtitkár a Nekem Szól! Egészségértés Díj fővédnöke

Még két hétig, október 20-ig lehet pályázni a www.nekemszol.hu honlapon keresztül az idén negyedik alkalommal meghirdetett Nekem Szól! Egészségértés Díjra, melynek fővédnökségét Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár vállalta el.

Tovább


Láttasd a láthatatlant, hallasd a hallhatatlant!

Lehet-e teljes értékűen befogadhatóvá tenni egy színházi előadást a fogyatékkal élő emberek számára? Mit lehet átadni a színházi látványvilágból egy látássérült nézőnek, és hogyan érzékeltetheti a jeltolmács a darab szövegének stílusát a hallássérült látogatóknak? Akadálymentesítés az előadó-művészet területein II. - a témában október 14-én második konferenciáját tartja a Pesti Magyar Színház a Fehér Bot Nemzetközi Világnapja alkalmából.

Tovább


<b>A H1N1-vírus és a citokinvihar</b>