TARTALOM

 VISSZA

 


A H1N1-vírus és a citokinvihar


<b>A H1N1-vírus és a citokinvihar</b>

| |
 

Elsőre furcsának tűnik, hogy a H1N1-influenza éppen a fiatalok és felnőttek közül szedi a legtöbb áldozatot. Még furcsább, hogy sok esetben éppen a szervezet reakciója vezethet olyan állapot kialakulásához, amelyet már igen nehéz kezelni. "Egyes fertőzöttekben az első napokban tüdőödéma alakul ki, másfelől a tüdő gyulladásos sejtek általi nagyfokú infiltrációja figyelhető meg az eltúlzott immunválasz miatt. A folyadékkal telt tüdő egyfelől elégtelen gázcserét, azaz légszomjat, fulladást eredményez, másfelől ideális táptalaj a különféle baktériumoknak. Így az ödémát hamarosan bakteriális tüdőgyulladás követheti, ami sokszor halálos kimenetelű" - nyilatkozta dr. Kacskovics Imre, az Eötvös Loránd Tudományegyetem immunológusa.

Ezt a túlzottan erős immunreakciót szaknyelven citokinviharnak nevezik, az immunrendszer működésében kulcsszerepet játszó molekulákra, a citokinekre utalva. "Kisebb gyerekekben az immunrendszer viszonylagos fejletlensége miatt még nem lép fel ennyire erős immunválasz, az idősebbek pedig már találkozhattak a H1N1-influenzához hasonló törzzsel - vérbankok utólagos elemzése alapján utoljára 1958-ban keringett hasonló vírus" - mondja a szakember.

Friss floridai H1N1 halálozási adatok alapján az látszik, hogy az összes H1N1-influenzás halálozás (október 27-ig 140 fő) nagy része is a nagyobb gyerekek/fiatalok/felnőttek körében van (128 fő). (Ezzel összhangban állnak az augusztus végén közölt mexikói adatok is.) Emellett viszont az is látható, hogy az összes, H1N1-influenzában elhunytak körülbelül ötödének nem volt más betegsége, illetve nem volt terhes, és az is egyértelmű, hogy az utóbbi csoportban a nagyobb gyerekek, fiatalok és a felnőttek az érintettek.

Tény az is, hogy a 65 év alatti korosztályok 15-20-szor nagyobb eséllyel fertőződnek meg. Előre megjósolhatatlan, hogy kinél lép fel ilyen heves reakció. Több tényezőből álló genetikai háttere valószínűsíthető, a betegség súlyosságát befolyásolják a túlzott kifáradás, a nem megfelelő táplálkozás, a társfertőzések és a közelmúltban lezajlott betegségek. (Fontos megjegyezni: mindez nincs összefüggésben a valamilyen krónikus betegség miatt legyengült emberek nagyobb általános kockázatával, náluk az általános szövődmények miatt jelent nagyobb fenyegetést a fertőzés.)

Ennek fényében különösen aggasztónak tűnik, hogy a legnagyobb arányban - 86 %-ban - a 18-39 év közöttiek utasítják el az oltást, ez derült ki a Szonda Ipsos közvélemény-kutatásából.

Miért terjed jobban a H1N1-influenza, mint a szezonális törzsek?

A citokinvihart, a túlzott immunválaszt a hirtelen megjelenő sok vírus okozza. Az H1N1-influenzával vagy ahhoz hasonló törzzsel ugyanis még a lakosság többsége nem találkozott (kivéve az idősebb korosztály egy részét), így semmiféle ellenanyag nincs a vérünkben ellene.

Ez a vírus gyorsan és nagy mennyiségben szaporodhat fel egy-egy szervezetben, és szokatlanul gyorsan terjedhet (utóbbira számos bizonyíték van már, lásd például a hazai csepeli járványt). A szezonális influenzánál nem ez a helyzet: ott szinte mindenkiben vannak olyan ellenanyagok, amelyek az előző évek hasonló vírusai ellen érhetnek valamit, ezért általában nincsenek ilyen heves reakciók, illetve lassabb a vírus terjedése.

A feladat éppen ezért világos: a lakosság minél nagyobb részét kell beoltani, hogy fékezzük a vírus terjedését - mondja Erdei Anna immunológus, az ELTE Immunológiai Tanszékének vezetője. A beoltott egyénben a betegség lényegesen kisebb eséllyel alakul ki, illetve sokkal enyhébb lefolyású. Ráadásul a megfertőződött személy sokkal kevésbé terjeszti a kórt, mivel sokkal kevesebb vírust ürít. Ez nagyon leszűkíti a vírus mozgásterét, és nem alakul ki nagy járvány.

Ehhez azonban a lakosság tömeges oltására lenne szükség, és rövid időn belül. A vírus nyári "lustálkodása" után ugyanis számos országban egyre emelkedik a fertőzések és megbetegedések száma. A napokban zajló ukrajnai kitörés kórokozójának azonosítása még folyamatban van, de a WHO feltételezése szerint a H1N1-influenza vírusa okozza a járványt.

A vakcinának jelen tudásunk szerint nincs alternatívája: az úgynevezett immunerősítő szerek, vitaminok - bár fontosak lehetnek a jó általános állapot eléréséhez - nem védenek a betegségtől. Nem segítenek a homeopátiás szerek és a vegetáriánus étrend sem.

Forrás: Origo

Releváns cikkek:
Cytokine storm and the H1N1 swine flu virus

H1N1 flu may induce a "cytokine storm"

Swine flu and deaths in healthy adults--cytokine storm?

Kulcsszavak

citokin, citokinvihar, tüdőödéma, H1N1-influenza, vakcina, védőoltás

Kapcsolódó anyagok

Tumorellenes vakcináció

Az orvos felelőssége a vakcinációval kapcsolatos tájékoztatásban

Hogyan legyünk sikeresek a prevenció megvalósításában? - A védőoltásokkal kapcsolatos átoltottságot befolyásoló tényezők

Poliszacharid versus konjugált pneumococcusvakcina melyiket előbb?

A méhnyakrák gyógyszeres prevenciója és terápiája

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább


Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább


A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább


Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább


<b>A H1N1-vírus és a citokinvihar</b>