hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A H1N1-vírus és a citokinvihar


<b>A H1N1-vírus és a citokinvihar</b>

| |
 

Elsőre furcsának tűnik, hogy a H1N1-influenza éppen a fiatalok és felnőttek közül szedi a legtöbb áldozatot. Még furcsább, hogy sok esetben éppen a szervezet reakciója vezethet olyan állapot kialakulásához, amelyet már igen nehéz kezelni. "Egyes fertőzöttekben az első napokban tüdőödéma alakul ki, másfelől a tüdő gyulladásos sejtek általi nagyfokú infiltrációja figyelhető meg az eltúlzott immunválasz miatt. A folyadékkal telt tüdő egyfelől elégtelen gázcserét, azaz légszomjat, fulladást eredményez, másfelől ideális táptalaj a különféle baktériumoknak. Így az ödémát hamarosan bakteriális tüdőgyulladás követheti, ami sokszor halálos kimenetelű" - nyilatkozta dr. Kacskovics Imre, az Eötvös Loránd Tudományegyetem immunológusa.

Ezt a túlzottan erős immunreakciót szaknyelven citokinviharnak nevezik, az immunrendszer működésében kulcsszerepet játszó molekulákra, a citokinekre utalva. "Kisebb gyerekekben az immunrendszer viszonylagos fejletlensége miatt még nem lép fel ennyire erős immunválasz, az idősebbek pedig már találkozhattak a H1N1-influenzához hasonló törzzsel - vérbankok utólagos elemzése alapján utoljára 1958-ban keringett hasonló vírus" - mondja a szakember.

Friss floridai H1N1 halálozási adatok alapján az látszik, hogy az összes H1N1-influenzás halálozás (október 27-ig 140 fő) nagy része is a nagyobb gyerekek/fiatalok/felnőttek körében van (128 fő). (Ezzel összhangban állnak az augusztus végén közölt mexikói adatok is.) Emellett viszont az is látható, hogy az összes, H1N1-influenzában elhunytak körülbelül ötödének nem volt más betegsége, illetve nem volt terhes, és az is egyértelmű, hogy az utóbbi csoportban a nagyobb gyerekek, fiatalok és a felnőttek az érintettek.

Tény az is, hogy a 65 év alatti korosztályok 15-20-szor nagyobb eséllyel fertőződnek meg. Előre megjósolhatatlan, hogy kinél lép fel ilyen heves reakció. Több tényezőből álló genetikai háttere valószínűsíthető, a betegség súlyosságát befolyásolják a túlzott kifáradás, a nem megfelelő táplálkozás, a társfertőzések és a közelmúltban lezajlott betegségek. (Fontos megjegyezni: mindez nincs összefüggésben a valamilyen krónikus betegség miatt legyengült emberek nagyobb általános kockázatával, náluk az általános szövődmények miatt jelent nagyobb fenyegetést a fertőzés.)

Ennek fényében különösen aggasztónak tűnik, hogy a legnagyobb arányban - 86 %-ban - a 18-39 év közöttiek utasítják el az oltást, ez derült ki a Szonda Ipsos közvélemény-kutatásából.

Miért terjed jobban a H1N1-influenza, mint a szezonális törzsek?

A citokinvihart, a túlzott immunválaszt a hirtelen megjelenő sok vírus okozza. Az H1N1-influenzával vagy ahhoz hasonló törzzsel ugyanis még a lakosság többsége nem találkozott (kivéve az idősebb korosztály egy részét), így semmiféle ellenanyag nincs a vérünkben ellene.

Ez a vírus gyorsan és nagy mennyiségben szaporodhat fel egy-egy szervezetben, és szokatlanul gyorsan terjedhet (utóbbira számos bizonyíték van már, lásd például a hazai csepeli járványt). A szezonális influenzánál nem ez a helyzet: ott szinte mindenkiben vannak olyan ellenanyagok, amelyek az előző évek hasonló vírusai ellen érhetnek valamit, ezért általában nincsenek ilyen heves reakciók, illetve lassabb a vírus terjedése.

A feladat éppen ezért világos: a lakosság minél nagyobb részét kell beoltani, hogy fékezzük a vírus terjedését - mondja Erdei Anna immunológus, az ELTE Immunológiai Tanszékének vezetője. A beoltott egyénben a betegség lényegesen kisebb eséllyel alakul ki, illetve sokkal enyhébb lefolyású. Ráadásul a megfertőződött személy sokkal kevésbé terjeszti a kórt, mivel sokkal kevesebb vírust ürít. Ez nagyon leszűkíti a vírus mozgásterét, és nem alakul ki nagy járvány.

Ehhez azonban a lakosság tömeges oltására lenne szükség, és rövid időn belül. A vírus nyári "lustálkodása" után ugyanis számos országban egyre emelkedik a fertőzések és megbetegedések száma. A napokban zajló ukrajnai kitörés kórokozójának azonosítása még folyamatban van, de a WHO feltételezése szerint a H1N1-influenza vírusa okozza a járványt.

A vakcinának jelen tudásunk szerint nincs alternatívája: az úgynevezett immunerősítő szerek, vitaminok - bár fontosak lehetnek a jó általános állapot eléréséhez - nem védenek a betegségtől. Nem segítenek a homeopátiás szerek és a vegetáriánus étrend sem.

Forrás: Origo

Releváns cikkek:
Cytokine storm and the H1N1 swine flu virus

H1N1 flu may induce a "cytokine storm"

Swine flu and deaths in healthy adults--cytokine storm?

Kulcsszavak

citokin, citokinvihar, tüdőödéma, H1N1-influenza, vakcina, védőoltás

Kapcsolódó anyagok

A méhnyakrák gyógyszeres prevenciója és terápiája

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

A γ-interferon idegi összeköttetésben és szociális viselkedésben betöltött meglepő szerepe

A nonreszponder betegek HBV vakcinációjának gyakorlata centrumunkban

Magyar víruskutatás és a NASA - nefrológiai vonatkozásokkal - Varicella zosterben szenvedő betegekben végzett klinikai megfigyeléseink és laboratóriumi (virológiai) vizsgálataink

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szent-Györgyi Albert-emlékévet rendez a Szegedi Tudományegyetem

Jubileumi programokkal, köztük rangos természettudományi verseny megrendezésével emlékezik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) arra, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 80 éve vette át az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat.

Tovább


Litvániában követik el a legtöbb öngyilkosságot az Európai Unióban

A 100 ezer főre jutó 19 öngyilkossal Magyarország, Szlovénia és Lettország osztozik a második helyezésen, "dobogós" még Észtország 18 öngyilkossággal, negyedik helyen Belgium és Horvátország (17) áll.

Tovább


Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős - állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok.

Tovább


Az egész ország gazdaságának lökést adhat a szegedi lézerközpont

Évtizedekre lökést adhat a város és az egész ország gazdaságának a szegedi lézerközpont, amelynek épületeit kedden adják át - jelentette ki Botka László hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen.

Tovább


<b>A H1N1-vírus és a citokinvihar</b>