TARTALOM

 VISSZA

 


Virtuóz a múlt századból


Virtuóz a múlt századból

| |
 


.

Szvjatoszlav Teofilovics Richter az ukrajnai Zsitomirban jött a világra. Német származású apja képzett zenész, orosz anyja tehetséges énekes volt. Zongorázni apja tanította, de nem tűrte a rendszeres képzést, inkább autodidakta módon tanult. Érdeklődése megoszlott a zene és a festészet között, még az írással is próbálkozott, de végül a muzsika győzött.

Nyolcévesen már komponált, négy évvel később megírta első operáját, 15 évesen az odesszai operaház korrepetitora, 18 évesen másodkarmestere lett, első szóló zongorakoncertjét 19 évesen adta.
1937-től a moszkvai konzervatóriumban tanult. Professzorát ámulatba ejtette rendkívüli zenei memóriája, a különböző zenei stílusokhoz való alkalmazkodóképessége, ezért többször közbenjárt érdekében, Richter ugyanis nem volt hajlandó politikai oktatásra járni, és emiatt többször kirúgták. A második világháború idején a fronton lépett fel, de német származása miatt megbízhatatlannak minősítették, és a hátországba küldték.


1945-ben megnyerte a szovjet előadóművészek össz-szövetségi versenyét, 1949-ben Sztálin-díjjal tüntették ki. Lakása még ekkor sem volt, azt csak 1952-ben, Vorosilovhoz írt levele után kapott. Néhányszor fellépett karmesterként is, de a pálcát hamar letette. "Két dolgot gyűlölök, az analízist és a hatalmat. A karmester nem kerülheti el egyiket sem" - mondta magyarázatul.


Első külföldi koncertjét 1950-ben a Prágai Fesztiválon adta, Magyarországon először 1954. március 4-én lépett föl. Az ismeretlen zongorista "fél házzal" kezdett, de a végére a közönség zsúfolásig megtöltötte a Zeneakadémia nagytermét; a szünetben a nézők körbetelefonálták a várost, hogy aki tud, jöjjön, mert "zseni" koncertezik. Különleges kapcsolata Magyarországgal ezután is megmaradt: a magyar zene közel állt szívéhez, előszeretettel játszotta Liszt Ferenc műveit. A század egyik legkiemelkedőbb előadóművésze - hazáját leszámítva - Magyarországon szerepelt a legtöbbször: több mint ötven hangversenyt adott.

1954 és 1993 közötti fellépéseinek 14 CD-ből álló reprezentatív kiadása Richter Magyarországon címmel jelent meg 2009-ben az MR3-Bartók Rádió és a BMC közös kiadásában. A Magyar Rádió archívumából Ránki Dezső zongoraművész által válogatott anyag igazi zenei csemege, egyik albuma világpremier.

Első "vasfüggönyön" kívüli koncertjét 1960-ban Finnországban adta, nem sokkal később az Egyesült Államokban kápráztatta el a közönséget. A legrangosabb fesztiválok állandó vendége lett, volt olyan év, hogy több mint száz koncertet adott.

Hatalmas repertoárjában szinte a teljes zongorairodalom szerepelt, nyolcvan szólóest anyagát ölelte fel. Elsősorban a romantikus mesterek (Schubert, Schumann), illetve Beethoven, Prokofjev és Sosztakovics műveit játszotta, de szerette a barokk szerzőket is, főleg Bachot. Olyan darabokat viszont soha nem játszott, amelyekről úgy vélte, hogy mások már tökéletesen előadták, így Beethoven 5. zongoraversenyével egyszer sem lépett színpadra.

A zenei tökéletesség fanatikusa volt. "Eleven zongoralexikonnak" nevezték, akinek "gyilkos kezei vannak, de morálja bevehetetlen erődítmény", és kizárólag lelkiismeretére hallgat. Tökéletes technikai tudása mellett hatalmas sikert aratott improvizációs képességével is.
Félt a repüléstől, legszívesebben gépkocsival és vonattal utazott. Legjobban a zongoráját szállító teherautót szerette, így a legkisebb helyen is meg tudott állni egy rögtönzött koncertre. Egyszer fél évig Szibériát járta, száznál több faluban és városban zongorázott, hogy elvigye az egyszerű embereknek a zenét.Távol tartotta magát a politikától, bár nyugati turnéit csak későn kezdhette el, emigrálni soha nem akart. Nem kedvelte a publicitást, fényképezni élete végén már csak a szünetekben engedte magát, szinte sötétben játszott, a koncerteken csak gyertya világíthatott, interjút nagyon ritkán adott.

Utazásairól és hangversenyműsorairól pontos naplót vezetett. Eszerint 3589 koncerten lépett fel. Utolsó hangversenyét néhány nappal nyolcvanadik születésnapja után, 1995. március 30-án adta Lübeckben. Többször vissza akart még térni a koncertpódiumra, de betegsége nem engedte. 82 éves korában, 1997. augusztus 1-jén halt meg Moszkva környéki házában.

Forrás: MTI


Kapcsolódó anyagok

Ha gyógyítani akarunk, akkor hallgassunk a megérzéseinkre is!

A hosszú távú életkilátások egyeztetése

Nemi különbségek az empátiában és a rendszerezésben, valamint az autizmus az extrém férfi agy következménye: igaz-e ez a két teória?

Hozzászólások:

1.,   Kerekes Éva mondta   2015. Május 23., Szombat 12:10:31

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ha gyógyítani akarunk, akkor hallgassunk a megérzéseinkre is!

„Vidéki orvosként ilyen díjat kapni, óriási elismerés. Igaz: nekem a legfőbb kitüntetés a beteg, a hozzátartozó mosolya”— vallja az Év Onkológusának választott dr. Bánhegyi Róbert János, a Békés Megyei Központi Kórház Onkológiai Centrumának osztályvezető-helyettes főorvosa, aki két fontos dolgot tart mindig szem előtt: a beteget, a daganatos betegséget mindig holisztikusan kell megközelíteni és tudni kell örülni az apró sikereknek is. A fiatal orvos csaknem háromezer szavazattal lett a legelismertebb doktor, ami rekord a díj történetében. Pedig, ahogy ő mondja: vidékről mindig sokkal nehezebb az érvényesülés.

Tovább


Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Virtuóz a múlt századból