hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Vérhígítóval a tébécévírus ellen



Vérhígítóval a tébécévírus ellen
Lipták Judit
| |
 

Nem, nem a véralvadásgátlók eddig ismeretlen új hatásmechanizmusáról szeretnék hírt adni. A képtelen címmel az egészségügyi bulvárhírekben szereplő súlyos szakmai hibákra, tévedésekre, és sajnos már a köznyelvbe is bekerült torzító kifejezésekre szeretném felhívni a figyelmet.

A véralvadást gátló gyógyszereket a laikus média és sajnos sokszor a betegtájékoztató kiadványok is „vérhígítónak” nevezik. Holott a véralvadásnak nem az az oka, hogy „sűrű” a beteg vére, az alvadásgátló, sem a heparin, sem az új, orális készítmények, nem teszik hígabbá a vért, azaz nem csökkentik a viszkozitását, nem csökkentik a szérumban található anyagok koncentrációját, hanem az alvadási kaszkádot állítják le valamelyik pontján. A vérszegény betegnek is kialakulhat thrombosisa, pedig az ő vére „híg”, ahogyan azt a hemoglobinkoncentráció is mutatja.

Egyszerűbbnek tűnhet így elmagyarázni a betegnek a problémát, csak nem igaz, ezért nem fogja érteni, miért kell hígítani az ő vérét, ha minden laboratóriumi értéke egyébként normális.

Nagyon gyakori, hogy a hír riasztóbbá tétele (és valószínűleg így az olvasottság remélt növelése) érdekében „új, halálos kórokozóról”, „gyilkos vírusról” olvashatunk, holott csak a szegény, jól ismert Escherichia coli állatok tápcsatornájában élő változatáról van szó. Ez okozta nyár elején Németországban a súlyos véres hasmenéssel járó és több halálos áldozatot követelő járványt, ezért kapta rövidítve az EHEC (Enterohaemorrhagic Escherichia coli) nevet. Az Escherichia coli mindannyiunk belében ott élő bélbaktérium, mégis több mint 300 000 (!) találatot ad ki a Google, ha az EHEC-vírusra keresünk.

Súlyos torzítást jelentenek még a „megtalálták a magas vérnyomás génjét” című hírek. Az olvasó elolvassa, és nagyon örül, mert annyit tud, hogy a gén az valami örökletes dolog. Végiggondolja, hogy a szüleinek normális volt a vérnyomása, tehát ő biztos nem örökölhette azt a „mutáns” gént, és nem törődik az orvosa életmódi tanácsaival, hiszen ő „genetikailag védett”.

Holott legfeljebb az áll az ilyen hírek hátterében, hogy hosszadalmas géntérképezéssel találtak olyan polimorfizmust, ami kicsivel gyakrabban fordul elő a magas vérnyomásos betegek genetikai állományában. Tehát legfeljebb hajlamosíthat a hypertoniára, de semmiképpen nem egyedüli, minden beteg esetében jelen lévő, és főleg nem valódi okról van ilyenkor szó.

Az orvos feladata a gyógyítás, a megelőzés és az egészségnevelés. Ez utóbbi része lenne, hogy szakmailag helyes információkkal lássuk el a betegeket, segítsük a helyes tájékozódásukat az egészséggel kapcsolatos információáradatban, hogy ki tudják választani a hiteles és számukra fontos ismereteket, amelyek végső soron az együttműködésüket, tehát a gyógyulásukat, illetve egészségi állapotuk megőrzését segíti.

dr. Lipták Judit


Kapcsolódó anyagok

Útmutató szerzőinknek

Nagy kockázatú hypertoniás betegek telemedicinális gondozásának célvérnyomás-elérést segítő és vérnyomás-variabilitást csökkentő hatása. HIRIHYP_TELEMED MHT

Az antihipertenzív kezelés hatását befolyásoló tényezők eredményességének vizsgálata (CONADPER-HU)

Hol vannak a „vérnyomásgének”?

A hypertonia kezelése szívelégtelen betegekben: a 2016-os európai és a 2017-es észak-amerikai ajánlás összevetése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Folytatódhat a Nemzeti Agykutatási Program

További négy évig folytatódhat a Nemzeti Agykutatási Program (NAP)...

Tovább


Európa alkalmazkodóképességéről tanácskoznak az Akadémián

Európa alkalmazkodóképességéről kezdődött nemzetközi tanácskozás Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA). Az eseményen a kontinens jövőjének és fenntartható fejlődésének több témáját is érintik, az olvadó gleccserektől a menekültek lelkiállapotáig.

Tovább


Amazónia egy védett területét engedik át a bányászatnak

A brazil kormány megszüntette a természetvédelmi státuszát egy területnek az Amazonas-medencében, hogy megkezdődhessen a régió természeti kincseinek kitermelése.

Tovább


Több mint 2,5 millió éves jégmintát hoztak a felszínre az Antarktiszon

Egy 2,7 millió éves jégmagot hoztak a felszínre az Antarktisz egy pontján a Princetoni Egyetem, a Scripps Oceanográfiai Intézet, a Maine-i Egyetem és az Oregoni Állami Egyetem kutatói, akik a párizsi Goldschmidt konferencián ismertették az eredményeiket.

Tovább


Vérhígítóval a tébécévírus ellen