hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Vérhígítóval a tébécévírus ellen



Vérhígítóval a tébécévírus ellen
Lipták Judit
| |
 

Nem, nem a véralvadásgátlók eddig ismeretlen új hatásmechanizmusáról szeretnék hírt adni. A képtelen címmel az egészségügyi bulvárhírekben szereplő súlyos szakmai hibákra, tévedésekre, és sajnos már a köznyelvbe is bekerült torzító kifejezésekre szeretném felhívni a figyelmet.

A véralvadást gátló gyógyszereket a laikus média és sajnos sokszor a betegtájékoztató kiadványok is „vérhígítónak” nevezik. Holott a véralvadásnak nem az az oka, hogy „sűrű” a beteg vére, az alvadásgátló, sem a heparin, sem az új, orális készítmények, nem teszik hígabbá a vért, azaz nem csökkentik a viszkozitását, nem csökkentik a szérumban található anyagok koncentrációját, hanem az alvadási kaszkádot állítják le valamelyik pontján. A vérszegény betegnek is kialakulhat thrombosisa, pedig az ő vére „híg”, ahogyan azt a hemoglobinkoncentráció is mutatja.

Egyszerűbbnek tűnhet így elmagyarázni a betegnek a problémát, csak nem igaz, ezért nem fogja érteni, miért kell hígítani az ő vérét, ha minden laboratóriumi értéke egyébként normális.

Nagyon gyakori, hogy a hír riasztóbbá tétele (és valószínűleg így az olvasottság remélt növelése) érdekében „új, halálos kórokozóról”, „gyilkos vírusról” olvashatunk, holott csak a szegény, jól ismert Escherichia coli állatok tápcsatornájában élő változatáról van szó. Ez okozta nyár elején Németországban a súlyos véres hasmenéssel járó és több halálos áldozatot követelő járványt, ezért kapta rövidítve az EHEC (Enterohaemorrhagic Escherichia coli) nevet. Az Escherichia coli mindannyiunk belében ott élő bélbaktérium, mégis több mint 300 000 (!) találatot ad ki a Google, ha az EHEC-vírusra keresünk.

Súlyos torzítást jelentenek még a „megtalálták a magas vérnyomás génjét” című hírek. Az olvasó elolvassa, és nagyon örül, mert annyit tud, hogy a gén az valami örökletes dolog. Végiggondolja, hogy a szüleinek normális volt a vérnyomása, tehát ő biztos nem örökölhette azt a „mutáns” gént, és nem törődik az orvosa életmódi tanácsaival, hiszen ő „genetikailag védett”.

Holott legfeljebb az áll az ilyen hírek hátterében, hogy hosszadalmas géntérképezéssel találtak olyan polimorfizmust, ami kicsivel gyakrabban fordul elő a magas vérnyomásos betegek genetikai állományában. Tehát legfeljebb hajlamosíthat a hypertoniára, de semmiképpen nem egyedüli, minden beteg esetében jelen lévő, és főleg nem valódi okról van ilyenkor szó.

Az orvos feladata a gyógyítás, a megelőzés és az egészségnevelés. Ez utóbbi része lenne, hogy szakmailag helyes információkkal lássuk el a betegeket, segítsük a helyes tájékozódásukat az egészséggel kapcsolatos információáradatban, hogy ki tudják választani a hiteles és számukra fontos ismereteket, amelyek végső soron az együttműködésüket, tehát a gyógyulásukat, illetve egészségi állapotuk megőrzését segíti.

dr. Lipták Judit


Kapcsolódó anyagok

Pszichiátriai és az orvostudomány mainstream kutatásai

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Tízből két magyar érintett valamilyen légúti betegségben

Magyarországon a népesség csaknem 25 százalékánál fordul elő légúti allergiás megbetegedés, az asztmás és COPD-s betegek száma pedig közel 1 millióra tehető. Többlépcsős, nagyszabású kampányt indított „Mozdulj Oxigénnel” elnevezéssel a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet hátterével létrehozott Légzéssel a Lélekért Alapítvány, hogy felhívják a figyelmet a súlyos légúti betegségekre a betegek mobilitásának lehetőségeire, a megelőzés és a terápiás együttműködés kiemelkedően fontos szerepére. A kampány megkoronázásaként filmvászonra illő kisfilm készült Magyarország legkülönlegesebb kórusáról, mely bemutatja hogyan készült fel a kórus első nagy fellépésére.

Tovább


Global Generic, Biosimilar and Value Added Medicines Conference

Industry leaders from the generic, biosimilar and value added medicines industries discuss challenges and opportunities in ensuring sustainable, worldwide patient access to pharmaceuticals.

Tovább


Öt új nemzeti kutatás-fejlesztési program indul

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával öt nemzeti kutatás-fejlesztési program indul tíz új projekttel, összesen öt milliárd forint támogatással - hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Tovább


Elemzés az élelmiszertermelés környezeti hatásairól

Az élelmiszertermelés környezeti hatásainak eddig legátfogóbb elemzését készítették el brit és svájci kutatók, adataik alapján megállapították, hogy a hús- és tejtermékek fogyasztásának visszafogása az egyedüli leghatásosabb mód a bolygónkra gyakorolt környezeti hatás csökkentésének.

Tovább


Vérhígítóval a tébécévírus ellen