hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Vénasszonyok nyara


Vénasszonyok nyara

| |
 

Régen az öregedés természetes velejárójának tartották például a csontok törékenységét, a cardiovascularis teljesítőképesség csökkenését, a hallás és látás romlását, az erectilis funkció zavarát. Mindezek ma már inkább „betegségek”, amelyekre kell és illik gyógyszereket szedni. Nem az élet normális velejárói, hanem leküzdendő kórképek. Az öregedés testi velejáróival az orvostudomány próbálja felvenni a küzdelmet, néhány területen sikereket is ér el, gondoljunk csak a csontritkulás gyógyszereire vagy a kitűnő vérnyomáscsökkentőkre.

Kevesebb figyelmet fordítunk az öregedés lelki-szellemi vonatkozásaira. Pedig a szociális környezet, a szabályok-szokások sokkal mélyebben hatnak az öregedésre, mint azt gondolnánk. Az a 30-as nő, aki már csak a hidegben toporogva a korcsolyapálya széléről nézi botladozó gyermekét, ahelyett hogy együtt száguldoznának, mert ő már „anyuka”, és az ő társadalmi szerepe az aggódó várakozás, hamarabb hízik el, lesz unalmas és depressziós, mint aki a közönségre fittyet hányva igenis vállalja, hogy tekintélyromboló módon néhányszor fenékre esik a jégen. Lehet, hogy ugyanez a nő vagyonokat költ ránctalanító kozmetikumokra, hajfestékre, fogyasztó csodaszerekre, de mindez hiábavaló, ha a gondolatai időközben megöregedtek.

A jelenben élés, a pillanat örömeinek a megragadása nem életkorfüggő. És sokszor nem is pénzfüggő, mint ahogy pedig sokszor hangzik a kifogás. Egy néhány órás séta a budai hegyekben 62 éves kor után már nem kerül tényleg semmibe, mert a tömegközlekedésért sem kell fizetni. Igazából csak annyi kell hozzá, hogy merjünk örülni annak, ami van, ahelyett hogy siránkoznánk azon, ami elmúlt vagy meg sem valósulhatott. Nem azért, mert haszna, még csak azért sem, mert célja van, egyszerűen csak azért, mert jó. Az élet öröme, mint önmagáért való cél segíthet az egészség, az önellátás képessége minél további megőrzésében.
Mi más értelme van az életnek, mint hogy örüljünk neki?

Sokat tanulhatunk erről a mediterrán népektől, ahol feltűnően sok aktív, derűs öreget látni. Erről szól a Magyarországon „Vénasszonyok nyara” címen bemutatott olasz film, amelyben a hatvanas főhős munkanélkülivé válván elvállalja saját, 90-hez közelítő édesanyja mellett másik három hasonlóan idős hölgy gondozását. Tőlük tanulja meg, hogy az élet az utolsó napjáig örömre érdemes.

Lipták Judit

Kapcsolódó anyagok

Előzetes rendelkezés

Biológiai terápiák hosszú távú terápiahűsége és a perzisztencia prediktorainak elemzése a teljes magyar psoriasisos betegpopulációban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


A gyógyító alkotói láz – Beszélgetés M. Kecskés András pantomimművésszel

A pantomim, a mozgásművészet és színházművészet elemeit egyesítem. Például jellegzetes pantomimes eszközöket használok elvont fogalmak kifejezésére. Egyszerű példát említve, pantomimes alaptechnika a súly cipelésének megjelenítése, de ezt a lélek mázsás súlyának kifejezésére is lehet használni.

Tovább


Közös jelek, bábeli zűrzavar -- beszélgetés Boros Mátyás képzőművésszel

Régóta rajzoló ember vagyok, a családi legenda szerint a rácsos ágyban kezdődött. Az idők során akarva-akaratlanul kialakítottam olyan biztos pontokat, formákat, amelyeket rajzolás közben bármikor elő tudok venni.

Tovább


„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

Az érdekességre törekedve tekintjük át a magyar nyelvterület tavaszi gyógyító szokásait.

Tovább


Vénasszonyok nyara