TARTALOM

 VISSZA

 


Vénasszonyok nyara


Vénasszonyok nyara

| |
 

Régen az öregedés természetes velejárójának tartották például a csontok törékenységét, a cardiovascularis teljesítőképesség csökkenését, a hallás és látás romlását, az erectilis funkció zavarát. Mindezek ma már inkább „betegségek”, amelyekre kell és illik gyógyszereket szedni. Nem az élet normális velejárói, hanem leküzdendő kórképek. Az öregedés testi velejáróival az orvostudomány próbálja felvenni a küzdelmet, néhány területen sikereket is ér el, gondoljunk csak a csontritkulás gyógyszereire vagy a kitűnő vérnyomáscsökkentőkre.

Kevesebb figyelmet fordítunk az öregedés lelki-szellemi vonatkozásaira. Pedig a szociális környezet, a szabályok-szokások sokkal mélyebben hatnak az öregedésre, mint azt gondolnánk. Az a 30-as nő, aki már csak a hidegben toporogva a korcsolyapálya széléről nézi botladozó gyermekét, ahelyett hogy együtt száguldoznának, mert ő már „anyuka”, és az ő társadalmi szerepe az aggódó várakozás, hamarabb hízik el, lesz unalmas és depressziós, mint aki a közönségre fittyet hányva igenis vállalja, hogy tekintélyromboló módon néhányszor fenékre esik a jégen. Lehet, hogy ugyanez a nő vagyonokat költ ránctalanító kozmetikumokra, hajfestékre, fogyasztó csodaszerekre, de mindez hiábavaló, ha a gondolatai időközben megöregedtek.

A jelenben élés, a pillanat örömeinek a megragadása nem életkorfüggő. És sokszor nem is pénzfüggő, mint ahogy pedig sokszor hangzik a kifogás. Egy néhány órás séta a budai hegyekben 62 éves kor után már nem kerül tényleg semmibe, mert a tömegközlekedésért sem kell fizetni. Igazából csak annyi kell hozzá, hogy merjünk örülni annak, ami van, ahelyett hogy siránkoznánk azon, ami elmúlt vagy meg sem valósulhatott. Nem azért, mert haszna, még csak azért sem, mert célja van, egyszerűen csak azért, mert jó. Az élet öröme, mint önmagáért való cél segíthet az egészség, az önellátás képessége minél további megőrzésében.
Mi más értelme van az életnek, mint hogy örüljünk neki?

Sokat tanulhatunk erről a mediterrán népektől, ahol feltűnően sok aktív, derűs öreget látni. Erről szól a Magyarországon „Vénasszonyok nyara” címen bemutatott olasz film, amelyben a hatvanas főhős munkanélkülivé válván elvállalja saját, 90-hez közelítő édesanyja mellett másik három hasonlóan idős hölgy gondozását. Tőlük tanulja meg, hogy az élet az utolsó napjáig örömre érdemes.

Lipták Judit

Kapcsolódó anyagok

Teljes testes elektro­stimulációs tréning indirekt hatása a gátizmokra

Meta-analízis az Inkontinencia Asszociált Dermatitis prevenciójáról

Rossz hírek közlése a szemészetben, különös tekintettel a diabeteses retinopathiara

Veszélyes szépség - Egészségkárosító kockázatok a szépségszalonokban dolgozók körében

Alternatív tréningmódszer hatása a medencefenék izomzatra

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


Mindenki a saját szenvedéstörténete felől ismerhető meg

Hegedűs Gyöngyit a Fragmentum csoportos kiállításon bemutatott művei alapján az orvoslás és a művészet kapcsolatáról, az alkotás funkciójáról és magáról a kiállításról kérdeztük.

Tovább


Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Dr. Magyar László András orvostörténész, író és műfordító munkássága kiválóan illusztrálja, milyen szerteágazó és sokszínű kutatásokat folytathat az, aki az orvostörténet iránt érdeklődik. Könyveinek, ismeretterjesztő és szaktanulmányainak, valamint fordításainak köszönhetően betekintést nyerhettünk – hogy csak néhány példát említsünk – a démonológiába, a kísértettanba, a régmúlt idők gyógymódjaiba, megismerhettük a régi orvosi eszközöket, a görög dietetikát, valamint azt, hogy mit gondolt a 16-17. század embere a házastársi kötelességről.

Tovább


Vénasszonyok nyara