Gondolat

Szöveg nagyítása:

-
+

Régen az öregedés természetes velejárójának tartották például a csontok törékenységét, a cardiovascularis teljesítőképesség csökkenését, a hallás és látás romlását, az erectilis funkció zavarát. Mindezek ma már inkább „betegségek”, amelyekre kell és illik gyógyszereket szedni. Nem az élet normális velejárói, hanem leküzdendő kórképek. Az öregedés testi velejáróival az orvostudomány próbálja felvenni a küzdelmet, néhány területen sikereket is ér el, gondoljunk csak a csontritkulás gyógyszereire vagy a kitűnő vérnyomáscsökkentőkre.
Kevesebb figyelmet fordítunk az öregedés lelki-szellemi vonatkozásaira. Pedig a szociális környezet, a szabályok-szokások sokkal mélyebben hatnak az öregedésre, mint azt gondolnánk. Az a 30-as nő, aki már csak a hidegben toporogva a korcsolyapálya széléről nézi botladozó gyermekét, ahelyett hogy együtt száguldoznának, mert ő már „anyuka”, és az ő társadalmi szerepe az aggódó várakozás, hamarabb hízik el, lesz unalmas és depressziós, mint aki a közönségre fittyet hányva igenis vállalja, hogy tekintélyromboló módon néhányszor fenékre esik a jégen. Lehet, hogy ugyanez a nő vagyonokat költ ránctalanító kozmetikumokra, hajfestékre, fogyasztó csodaszerekre, de mindez hiábavaló, ha a gondolatai időközben megöregedtek.
A jelenben élés, a pillanat örömeinek a megragadása nem életkorfüggő. És sokszor nem is pénzfüggő, mint ahogy pedig sokszor hangzik a kifogás. Egy néhány órás séta a budai hegyekben 62 éves kor után már nem kerül tényleg semmibe, mert a tömegközlekedésért sem kell fizetni. Igazából csak annyi kell hozzá, hogy merjünk örülni annak, ami van, ahelyett hogy siránkoznánk azon, ami elmúlt vagy meg sem valósulhatott. Nem azért, mert haszna, még csak azért sem, mert célja van, egyszerűen csak azért, mert jó. Az élet öröme, mint önmagáért való cél segíthet az egészség, az önellátás képessége minél további megőrzésében. Mi más értelme van az életnek, mint hogy örüljünk neki?
Sokat tanulhatunk erről a mediterrán népektől, ahol feltűnően sok aktív, derűs öreget látni. Erről szól a Magyarországon „Vénasszonyok nyara” címen bemutatott olasz film, amelyben a hatvanas főhős munkanélkülivé válván elvállalja saját, 90-hez közelítő édesanyja mellett másik három hasonlóan idős hölgy gondozását. Tőlük tanulja meg, hogy az élet az utolsó napjáig örömre érdemes. Lipták Judit

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Új vezetők az MTA kutatóintézet-hálózatában

Január elsejétől a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) négy kutatóközpontjában és két kutatóintézetében járt le az eddigi főigazgatók, illetve igazgatók megbízatása. Pályázati eljárás alapján az MTA elnöke döntött arról, hogy a következő három évben kik vezethetik az érintett intézményeket.

Hírvilág

Budapesten nem látni a Tejútrendszert

Új szabályozás a fényszennyezés visszaszorítására