hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Univerzális törvények nyomában


Univerzális törvények nyomában

| |
 

A legújabb tudósítások szerint hosszas kutatás után, 1996-ban, Athén központjában megtalálták Arisztotelész iskolájának maradványait. A régészeti szenzáció után a terepet megnyitották a nagyközönség számára is.

A híres görög filozófus iskoláját a Fényhozó Apollón templomáról nevezték Lükeiónnnal, mely a templom ligetéről kapta nevét, ahol sétálgatva, egymást kísérve, beszélgetés közben okultak a bölcs tanítványai.

Arisztotelész Metafizikája azt vizsgálja, mi rejlik a természet mögött, s a valóságnak mint filozófiai kategóriának a természetével foglalkozik. Feltárja igaz természetét, melyet központi princípiumokból eredeztet. Olyan alapvető kérdéseket tesz föl, melyek azóta is a filozófia figyelmének előterében állnak: az egyetemes fogalmak önmagukban létező szubsztanciális entitások, ahogy Platón állította? És szubsztanciák-e például a matematikai tárgyak? Arisztotelész válasza szerint az ideák benne vannak a konkrét valóságban, az egyedi dolgokban.

A Lükeiont már jó pár éve kutatja régészet, Arisztotelész iskolája a három nagy egyike Platón Akadémiája és Szókratész halála utáni cinikusok által létrehozottal.

Arisztotelész apja, Nicomachus, orvos volt. Nem csoda hát, ha a filozófus e téren is maradandót alkotott. Tanításai jelentős hatást gyakoroltak az orvostudományra az érrendszerről való tudás és a fiziológia terén. S annak ellenére, hogy tisztán nem maradt műve fenn, a tanítványok jegyzeteiből továbbadható a tudás, nevezetesen, hogy a természet a fejlődés folytán alakul, formálódik, tipikus formákat mutat. A fejlődés az anyag és forma tényezői révén valósul meg, s ezek a törvények univerzálisak.

A forma megvalósítja az anyagban rejlő lehetőségeket, s így ez az ideatan kapcsolódik a világot szervező két elv, a test és lélek dualista elgondolásához.
A tiszta gondolkodás kelti életre a formákat. Filozófiájának lényege, hogy az ember járja be azt az utat, melynek során szelleme a gondolkodás, megismerés és filozófiai képzés csiszolódása révén úrrá lesz az anyagiakon. az erény lényege pedig a helyes középút megtalálása.

Platón és Arisztotelész szövegeinek angolszász interpretációja vezetett a nedvtanhoz, mely szerint a testben négy folyadék van, fekete epe, vér, nyák és vörös epe. Fekete epe az epehólyagban, vér a mellkasban, a nyák a fejben, a vörös epe a belső szervekben áramlik, különböző évszakokban más és más dominanciát nyerve, s ebből számos betegség és orvosi beavatkozási mód következett.

Nagy népszerűségnek örvendett ugyanakkor az úgynevezett drágakőtana is a gyógyászatban, melyet ugyancsak Arisztotelész munkásságának tulajdonítottak. A különböző drága és féldrágaköveket a jobb módú polgárok előszeretettel alkalmaztak a különböző bajok esetén. Úgymint láz esetén a borostyán, görcsrohamokkor a jáspis, alkoholizmusra és migrénre az ametiszt és a smaragd.

Arisztotelész munkáit persze a források bizonytalansága és a sokszorosan áttételes fordítások miatt csak közvetetten ismerhették az egyetemek. jobbára arab közvetítéssel érkeztek meg a nyugati tudomány porondjára. A skolasztikus alapokon álló orvostudomány ebben az időben, tehát a 13. század előtt igyekezett minél jobban megakadályozni az empíria betörését az tudományos felkészülés során. Mindez természetesen nem tett jót a medicinának, a betegekről nem is beszélve. Az pedig, hogy hadilábon álltak a személyes tapasztalattal, teljes mértékben szemben állt Arisztotelész elveivel.

Persze e zseniális gondolkodó maga nem boncolhatott, az emberi holttestet a görög vallási mitológián belül számos rituális, és kulturális tabu övezte. az állatanatómia azonban sokat lendített a test fiziológiájának feltárásában.
Arisztotelész nagy erénye, hogy az emberi tudományos gondolkodás alapján hosszú évszázadokra ható módon keresett összefüggéseket az ember és természet között.

eLitMed
NZS
2014. 06. 10.


Kapcsolódó anyagok

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Hogyan tekintenek a vidéki páciensek a gyógyszerészi szolgáltatásokra?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Venczel Attila egy autonóm újrakezdő, aki az élete több területén is anakronisztikusnak számító eljárások felé fordult. Hagyományőrző fotográfiával foglalkozik, hagyományőrző lövészettel, és kézműves nyomdát üzemeltet

Tovább


Csecsemők a szeméttelepen

Diszfunkcionális családok: amikor több a torzulás, mint a szépség. Ahol a legjobb esetben is csak nő a gyerek, mint a gomba. „Mégis felnőttünk valahogy”, szokás mondani. Na igen, felnőttünk. Hiszen nő a gyerek, mint a futónövény, kapaszkodik a betonfal repedésein a fény felé.

Tovább


Személyes nekrológ Láng István akadémikusnak (1931-2016)

Még nem láttam embert ennyit dolgozni, pedig körülbelül hatvan éves korodtól kezdve emlékszem rád. Olyan szép ritmusban csináltad, hatékonyan, látszólag könnyedén és megállás nélkül. Sokat segített ebben az alaposságod és a taktikai érzéked: gondosan megterveztél mindent, óvatosan, előrelátóan. A napi rutinodnak éppúgy része volt az aktuális ügyek intézése, mint az 5 évvel későbbi események előkészítése.

Tovább


A kézműves fotográfia

Különleges fotókiállítás nyílt Szentesen december 3-án a Tokácsli Galériában. A Fridrich János emlékkiállítás megidézi a régmúlt városi fényképészeinek világát, és bemutatja a régi technikák továbbélését is.

Tovább


Univerzális törvények nyomában