hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Univerzális törvények nyomában


Univerzális törvények nyomában

| |
 

A legújabb tudósítások szerint hosszas kutatás után, 1996-ban, Athén központjában megtalálták Arisztotelész iskolájának maradványait. A régészeti szenzáció után a terepet megnyitották a nagyközönség számára is.

A híres görög filozófus iskoláját a Fényhozó Apollón templomáról nevezték Lükeiónnnal, mely a templom ligetéről kapta nevét, ahol sétálgatva, egymást kísérve, beszélgetés közben okultak a bölcs tanítványai.

Arisztotelész Metafizikája azt vizsgálja, mi rejlik a természet mögött, s a valóságnak mint filozófiai kategóriának a természetével foglalkozik. Feltárja igaz természetét, melyet központi princípiumokból eredeztet. Olyan alapvető kérdéseket tesz föl, melyek azóta is a filozófia figyelmének előterében állnak: az egyetemes fogalmak önmagukban létező szubsztanciális entitások, ahogy Platón állította? És szubsztanciák-e például a matematikai tárgyak? Arisztotelész válasza szerint az ideák benne vannak a konkrét valóságban, az egyedi dolgokban.

A Lükeiont már jó pár éve kutatja régészet, Arisztotelész iskolája a három nagy egyike Platón Akadémiája és Szókratész halála utáni cinikusok által létrehozottal.

Arisztotelész apja, Nicomachus, orvos volt. Nem csoda hát, ha a filozófus e téren is maradandót alkotott. Tanításai jelentős hatást gyakoroltak az orvostudományra az érrendszerről való tudás és a fiziológia terén. S annak ellenére, hogy tisztán nem maradt műve fenn, a tanítványok jegyzeteiből továbbadható a tudás, nevezetesen, hogy a természet a fejlődés folytán alakul, formálódik, tipikus formákat mutat. A fejlődés az anyag és forma tényezői révén valósul meg, s ezek a törvények univerzálisak.

A forma megvalósítja az anyagban rejlő lehetőségeket, s így ez az ideatan kapcsolódik a világot szervező két elv, a test és lélek dualista elgondolásához.
A tiszta gondolkodás kelti életre a formákat. Filozófiájának lényege, hogy az ember járja be azt az utat, melynek során szelleme a gondolkodás, megismerés és filozófiai képzés csiszolódása révén úrrá lesz az anyagiakon. az erény lényege pedig a helyes középút megtalálása.

Platón és Arisztotelész szövegeinek angolszász interpretációja vezetett a nedvtanhoz, mely szerint a testben négy folyadék van, fekete epe, vér, nyák és vörös epe. Fekete epe az epehólyagban, vér a mellkasban, a nyák a fejben, a vörös epe a belső szervekben áramlik, különböző évszakokban más és más dominanciát nyerve, s ebből számos betegség és orvosi beavatkozási mód következett.

Nagy népszerűségnek örvendett ugyanakkor az úgynevezett drágakőtana is a gyógyászatban, melyet ugyancsak Arisztotelész munkásságának tulajdonítottak. A különböző drága és féldrágaköveket a jobb módú polgárok előszeretettel alkalmaztak a különböző bajok esetén. Úgymint láz esetén a borostyán, görcsrohamokkor a jáspis, alkoholizmusra és migrénre az ametiszt és a smaragd.

Arisztotelész munkáit persze a források bizonytalansága és a sokszorosan áttételes fordítások miatt csak közvetetten ismerhették az egyetemek. jobbára arab közvetítéssel érkeztek meg a nyugati tudomány porondjára. A skolasztikus alapokon álló orvostudomány ebben az időben, tehát a 13. század előtt igyekezett minél jobban megakadályozni az empíria betörését az tudományos felkészülés során. Mindez természetesen nem tett jót a medicinának, a betegekről nem is beszélve. Az pedig, hogy hadilábon álltak a személyes tapasztalattal, teljes mértékben szemben állt Arisztotelész elveivel.

Persze e zseniális gondolkodó maga nem boncolhatott, az emberi holttestet a görög vallási mitológián belül számos rituális, és kulturális tabu övezte. az állatanatómia azonban sokat lendített a test fiziológiájának feltárásában.
Arisztotelész nagy erénye, hogy az emberi tudományos gondolkodás alapján hosszú évszázadokra ható módon keresett összefüggéseket az ember és természet között.

eLitMed
NZS
2014. 06. 10.


Kapcsolódó anyagok

Richard Bright, a híres angol nefrológus utazásai Bécstől Pécsig

Beszámoló a MANET 2017. évi nagygyûlésérôl

Referátum

A vizeletnátrium- és -káliumkiválasztás összefüggése a mortalitással és a cardiovascularis eseményekkel a PURE (The Prospective Urban Rural Epidemiology) vizsgálat alapján

A rilmenidin-terápia helye a fokozott szimpatikus tónus csökkentésében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


A gyógyító alkotói láz – Beszélgetés M. Kecskés András pantomimművésszel

A pantomim, a mozgásművészet és színházművészet elemeit egyesítem. Például jellegzetes pantomimes eszközöket használok elvont fogalmak kifejezésére. Egyszerű példát említve, pantomimes alaptechnika a súly cipelésének megjelenítése, de ezt a lélek mázsás súlyának kifejezésére is lehet használni.

Tovább


Közös jelek, bábeli zűrzavar -- beszélgetés Boros Mátyás képzőművésszel

Régóta rajzoló ember vagyok, a családi legenda szerint a rácsos ágyban kezdődött. Az idők során akarva-akaratlanul kialakítottam olyan biztos pontokat, formákat, amelyeket rajzolás közben bármikor elő tudok venni.

Tovább


„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

Az érdekességre törekedve tekintjük át a magyar nyelvterület tavaszi gyógyító szokásait.

Tovább


Univerzális törvények nyomában