TARTALOM

 VISSZA

 


Úgy érzem, álomvilágba léptem


Úgy érzem, álomvilágba léptem

| |
 

Henri Julien Félix Rousseau 1844. május 21-én született Lavalban, eladósodott családja iskolaéveinek végén egy Loire menti kisvárosba, Angersba költözött. Egy helyi ügyvéd írnokaként kezdett dolgozni, de kisebb lopásokon érték, és a büntetés elől a hadseregbe menekült. Négyévnyi katonáskodás után Párizsba költözött, hivatalnoki fizetéséből támogatta megözvegyült anyját. 1863-ban elvette szállásadója tizenöt éves lányát, hat gyermekükből csak egy érte meg a felnőtt kort. 1871-ben a párizsi illetékhivatal adóbeszedője lett, ezért is nevezték vámosnak.

Közben festeni kezdett, és amikor negyvenkilenc évesen nyugdíjba vonult, már csak kedvtelésének élt. Saját állítása szerint a természeten kívül nem volt más tanítója, bár egy akadémikus festő ellátta némi útravalóval, és festményeket is másolt a Louvre-ban. Gyakori vendége volt a párizsi botanikus kertnek, szavai szerint "mikor belépek ezekbe az üvegházakba, és az egzotikus tájak furcsa növényeit nézegetem, úgy érzem, álomvilágba léptem".

1886-tól rendszeresen kiállította képeit a Függetlenek Szalonjában, az első elismerő kritikára azonban 1891-ig várnia kellett. 1893-ban a Montparnasse egyik műtermébe költözött, ahol haláláig élt, utolsó éveiben főleg egzotikus tájképeket festett. Leghíresebb művei a Tigris küzdelme egy bivallyal (1891), az Alvó cigánylány (1897), A kígyóbűvölő (1907), a Flamingók (1907), az Álom (1910). Az anatómia, a perspektíva, a kompozíció ismerete nélkül alkotott, ösztönösen rendezte el a színeket és a formákat.

Saját korlátait nem érzékelte, nagy mesternek tartotta magát, és még az sem keserítette el, hogy kortársai lekicsinyelték, az "iskolázott" festők képzetlennek tartották. Jobbára csak a fiatal avantgárd művészek értékelték, köztük barátai, Picasso és Apollinaire.
Más műfajokban is kipróbálta magát: két színdarabot is írt, és néhány festményéhez hosszadalmas magyarázatokat fűzött.

Halála után egy esztendővel retrospektív kiállítás nyílt műveiből a Függetlenek Szalonjában. Életműve a naiv festészet reneszánszát indította el, de a szürrealizmus előfutárának is tekintik. Nem csak festőkre hatott, a fiatalon elhunyt amerikai költőnő, Sylvia Plath több versét, Joni Mitchell kanadai dalszerző, énekesnő egyik szerzeményét is az ő képei ihlették.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19: a kardiológiai betegek ellátása - három külföldi irányelv

Hematológiai betegek kezelése a COV-19 járvány idején

Nemzetközi tapasztalatok a COVID-19 kezelésében

Harcoljunk együtt a CoVID-19 ellen! CoVID-19 live discussion webcast series

A COVID-19 és a kardiovaszkuláris rendszer

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


Úgy érzem, álomvilágba léptem