hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Kihajolok a jelen ablakából


Kihajolok a jelen ablakából

| |
 

Gide a huszadik századi világirodalom egyik legjelentősebb írója volt, aki felbontotta a hagyományos regény szerkezetet, szembefordult a realista ábrázolással és az 1925-ös Pénzhamisítók című művével már a posztmodern irodalmat vetítette előre.

Párizsban született 1869. november 22-én. Alapításától szerkesztője volt a Nouvelle Revue Francaise-nek, ő fedezte fel - többek között - Giraudoux-t, Martin du Gard-t és Saint-Exupery-t. Első regénye a Meztelen, a második pedig A mennyország kapuja, amelyet Magyarországon Ady ismertetett a Nyugatban.

Míg e regények szerkezetükben a klasszikus prózai hagyományt követik, más műveiben nyitottabb formát hoz létre az idősíkokkal való játék a valóság és illúzió egymásba játszása révén, amely az új regényig ível.

Híres műve A pénzhamisítók, a regényíró `regénye`, amely tulajdonképpen egy készülő regény regénye, s Gide ezt a művét tartotta az egyetlen `tiszta` regénynek. A kritikusok legmaradandóbb munkájának Naplóját tartják, amely az európai szellemi élet tükörképe, s Gide a XIX. század végétől a XX. század derekáig írta.

"Oly messziről, sőt mélyről kezdi a munkát, hogy a rendszer lépcsőfokai vagy tendenciája ma még szinte hiányzanak művéből. Csaknem példátlan feladatba fog: az autonóm embert akarja megteremteni, a maga tökéletes függetlenségében, sérthetetlen integritásával, hogy aztán belevesse a küzdelembe. S ez az alak már előttünk áll: idáig érkezett el Gide, bizonyára egy életműnek is elegendő művészi produkció befejezéséhez." -írja róla Várkonyi Nándor a Nyugatban.

Nietzschének ő volt az egyik első francia szószólója, s ő mutatta be a franciáknak a század legnagyobb angolszász irodalmárait, ugyanakkor szívesen fordított Shakespeare-t, Goethe-t és Kafkát is.

Kora legnagyobbjaival folytatott, több kötetre rúgó levelezését később ki is adták, s fontos kordokumentumnak számít. A Nobel-díjat 1947-ben kapta `az élet problémáit és körülményeit állhatatos igazságszeretettel és pszichológiai éleslátással feltáró irodalmi munkásságának nagy művészi jelentőségéért.`

"Kihajolok a jelen ablakából. Tovább megyek. Érzem azt az időt, amikor alig értik meg azt, amit ma vitálisnak tartunk. Új harmóniákra vágyom. A szavaknak finomabb és nyiltabb művészetére; ahol nincs semmi retorika; amely nem akar bizonyítani. Ki oldja fel eszünket a logika lomha láncai alól? Legőszintébb élményemet meghamisítja a kifejezés. Az élet sokkal többet adhat, mint amennyit az emberek elfogadnak. A bölcsességet ne az észben, hanem a szeretetben keressük. Óh, mért éltem oly okosan eddig? Törvénytelennek kell lennünk, hogy meghallhassuk az új törvényt? Óh menekvés! szabadság! Addig megyek, ameddig a vágyam terjed. Akit szeretlek, gyere velem: hadd vigyelek odáig; hogy te még messzebbre juthass." - írja vallomásaiban.

Forrás: MúltKor
2015.02.15.


Kapcsolódó anyagok

Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Megérkeztek az első külföldi felhasználók a szegedi lézeres kutatóintézetbe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

A szülésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerülne szóba az egészségügy, az aktuális népesedéspolitika vagy a genderkérdések. Nem véletlen, hogy így van, hiszen egy gyermek világra hozása az egyénen és a családon túl kihatással van a társadalom életére is. A szülés milyenségét pedig – hiszen a halálhoz hasonlóan a születés is kikerült már az otthon, a hétköznapiság keretei közül – alapvetően meghatározza az az intézményi gondoskodás, amelyben lezajlik.

Tovább


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


A gyógyító alkotói láz – Beszélgetés M. Kecskés András pantomimművésszel

A pantomim, a mozgásművészet és színházművészet elemeit egyesítem. Például jellegzetes pantomimes eszközöket használok elvont fogalmak kifejezésére. Egyszerű példát említve, pantomimes alaptechnika a súly cipelésének megjelenítése, de ezt a lélek mázsás súlyának kifejezésére is lehet használni.

Tovább


Kihajolok a jelen ablakából