hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Több emberéletet mentett meg, mint eddig bárki más


Több emberéletet mentett meg, mint eddig bárki más

| | |
 

Sok-sok évvel ezelőtt egy általános iskolás kislány tágra nyílt szemmel, kalandregényekhez illő izgalommal olvasta a szülei könyvei között megtalált ismeretterjesztő műben Edward Jenner történetét. Igen, ő a hős! Nem Nemo kapitány és Old Shatterhand, hanem ő, aki valóban élt, és eszével, bátorságával milliók életét mentette meg! – gondolta, és akkoriban határozta el, hogy orvos lesz.
Edward Jenner 1749-ben született egy lelkészcsalád 8. gyermekeként. Kisgyermekkorában átesett a fekete himlőn, mint oly sokan mások abban az időben. Annyiban szerencséje volt, hogy túlélte, de szövődményei egész későbbi életében elkísérték.
Korán érdeklődni kezdett az orvostudományok iránt, el is végezte a tanulmányait. Érdeklődése széles körű volt, a fekete himlő mellett az angina pectoris, a szemészet keltették fel érdeklődését. Természettudományos érdeklődése azonban túlnyúlt az orvostudományon, például komoly madártani, etológiai felfedezéseket tett például a kakukk viselkedéséről és anatómiájáról is.

A védőoltások megszületése és alkalmazásuknak igénye abban az időben úgymond már szinte a levegőben lógott. A korabeli Isztambulban oly súlyos himlőjárvány pusztított, hogy a lakosság 60%-a megkapta a kórt, és 20%-a ennek következtében el is halálozott. A helyzet megoldására született a gondolat, hogy a valódi himlőhólyag bennékét inokulálták az emberek bőrébe, hátha megvédi őket. Érthető módon ez a veszélyes beavatkozás nem hozta meg a várt sikert. Ismert volt emellett, hogy egy földműves, Benjamin Jesty – ismerve a tehenészlányok között terjedő szóbeszédet –, hogy a tehénhimlő megvéd a fekete himlőtől, 1774-ben sikeresen megfertőzte a feleségét és két gyermekét tehénhimővel, s így megvédte őket a járványtól.

Tapasztalatok, ötletek tehát voltak, de hiányzott a valódi megoldásra a tudományos bizonyíték. Jenner 1796. május 14-én oltotta be kertésze nyolcéves fiát, James Phippst a Sarah Nelmes kezén kialakult tehénhimlős hólyag bennékével. A gyermek utána kicsit rosszul érezte magát, de nem alakult ki a fertőzés. Később igazi himlővel fertőzte meg a gyermeket, aki teljesen egészséges maradt. A fertőzést többször megismételte, ám a gyermek teljesen védettnek bizonyult a rettegett betegséggel szemben. Tehát nemcsak megfigyelt, hanem provokációval bizonyította is a védettség kialakulását.

Az orvostársaság először kétkedve fogadta az eredményeit, olyannyira, hogy nem is közölték azt. Több átdolgozás és kiegészítés után ismertethette meg a szakmai közvéleménnyel 23 esete sikeres történetét. Sokáig tartott, míg elfogadták a védőoltások elméleti alapjait. De végül 1840-ben a brit kormány mindenki számára általánosan és ingyenesen elérhetővé tette a himlő elleni védőoltást.
A himlő elleni küzdelem az emberiség sikertörténete. Az orvosok elvitték a védőoltást a fejlődő országokba, és hatalmas sikereket értek el. Nemzetközi összefogással, szisztematikus, kitartó munkával sikerült elérni, hogy 1979-ben a WHO himlőmentesnek nyilvánította a világot. A betegség azóta sem fordult elő, csak az Amerikai Egyesült Államokban és Oroszországban őriznek szigorú feltételek mellett vírusmintát, hogy ha valahol szükség lenne rá, lehetőség nyíljon az azonnali beavatkozásra. Erre szerencsére több mint 30 éve nem került sor. Egyre több olyan ember él közöttünk, aki számára nemcsak a himlő, hanem a himlőoltás is ma már történelem.

Jenner módszerei a mai kutatók számára elrettentőek. Kezdeti esetszáma sem felelne meg a mai vizsgálati követelményeknek. Eredményei, s azok hatása az emberiségre azonban lenyűgözőek.
Köszönjük Edward Jennernek, hogy megszabadította az emberiséget a fekete himlőtől!
Köszönöm dr. Edward Jennernek, hogy gyermekkoromban lelkesíteni tudott.

Dr. Lipták Judit
2013. 01. 24.



Kulcsszavak

Jenner, védőoltás, himlő

Kapcsolódó anyagok

A nonreszponder betegek HBV vakcinációjának gyakorlata centrumunkban

Kellő figyelmet kap-e egészségünk megőrzése utazásaink szervezése során?

Hogyan legyünk sikeresek a prevenció megvalósításában? - A védőoltásokkal kapcsolatos átoltottságot befolyásoló tényezők

Invazív és hordozott Streptococcus pneumoniaeizolátumok vakcinalefedettsége Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Anaerococcus nagyae – az új faj

A Szegedi Tudományegyetem professzorasszonyának nevét (Nagy Erzsébet) viseli az az anaerob baktérium, melyet nemrégiben fedeztek fel Hollandiában.

Tovább


A betegek élete a kézhigiénén múlik

A kórházi fertőzések csupán 20 százalékkal szoríthatók vissza előírásokkal, a prevenció 80 százaléka a kezünkben van.

Tovább


Ebola: a legkisebb rizikójú országok között vagyunk

Járvány akkor sem lenne, ha behurcolnák a betegséget

Tovább


In memoriam Szalka András

Hatalmas veszteség érte a magyar orvostársadalmat. Életének 73. évében meghalt Szalka András dr., a Szent László Kórház nyugalmazott orvosigazgatója, osztályvezető főorvosa, a hazai infektológia kimagasló szaktekintélye.

Tovább


Több emberéletet mentett meg, mint eddig bárki más