hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Testnek és léleknek szigorú iskolája…


Testnek és léleknek szigorú iskolája…

| |
 

Ugyan mit lehet elérni huszonnégy kurta év alatt? A legtöbb ember ennyi idős korára még azt sem találja ki, hogy mit is akar. Zsigmondy Emilnek pedig ennyi jutott ki mindösszesen; 1885-ben, huszonnégy évesen veszítette életét. Ebben a zsenge korban már orvosdoktor volt, de nem erről híres, hanem arról, hogy hegymászó volt, abban is valóságos úttörő, hogy az Alpok számtalan csúcsát mászta meg, nem egyet elsőként, és két fontos, máig használatban lévő könyvet is írt – Az Alpok veszélyei címen egy hegymászó szakkönyvet, Alpesi kalandozások címen pedig csúcshódításairól számolt be részletesen, élvezetesen és annyira kézzelfoghatóan, hogy szinte ma is útmutatónak használható a mű. És a fiatalember, aki – mintegy mellesleg – az útjába kerülő növényeket mind fölismeri és tudományos nevén becézi, még művészi színvonalú rajzokat is készített küzdelmes mászóútjain, amelyekből néhány be is került a Fekete Sas kiadó által gondozott, 2004-es kötetbe.

Amikor Zsigmondy, a Pozsonyból Bécsbe áttelepült magyar fogorvos német anyanyelvű fia tizenhárom esztendős alig-kamaszként mászni kezdett, a hegymászás már nem volt önmagában véve szenzációs különlegesség. Ezt a mulatságot az irodalomtörténeti legenda szerint maga Petrarca „találta föl”, mikor 1336-ban minden különösebb ok nélkül fölkapaszkodott a Mont Ventoux tetejére, és erről írásban is megemlékezett. A tizenkilencedik század második felére már rengeteg csúcsot meghódítottak, és egészen népszerű sportnak számított a mászás, de Emil és Ottó bátyja, valamint öccse, Richárd egy újabb, sokkalta sportszerűbb formáját űzték ennek az időtöltésnek, ők ugyanis vezető nélkül másztak, ami korántsem volt akkoriban magától értetődő. Sok utat tettek meg Ludwig Purtschellerrel, a vezető nélküli mászás osztrák úttörőjével. Emil száznál is több háromezer fölötti csúcsot mászott meg alig tízévi pályafutása során. Elsőként mászta meg Ottóval a Feldkopfot, amelyet aztán róla neveztek el Zsigmondyspitzének. A Meije-hegy főcsúcsát is elsőként érte el a keleti gerincen, megint Ottó és Purtscheller társaságában, és a gerinc alól zuhant le néhány nappal később, kötélszakadás miatt. Itt a Zsigmondy-csorba és a Zsigmondy-torony őrzi emlékét. St. Christophe-en-Oisans-ban helyezték nyugalomra, sírján ez a fölirat áll: EXCELSIOR.
„Testnek és léleknek szigorú iskolája, egészségünknek kiapadhatatlan forrása a hegymászás, és ez mindig elég ok lesz arra, hogy a csúcsok felé vonzza a rátermetteket.”

Az Alpesi kalandozásokat bátran merem ajánlani mindenkinek, akit csak kicsit is érdekel a hegymászás; Zsigmondy Emil akár íróként is kibontakozhatott volna, annyira érzékletesen, szépen, a feszültséget ügyesen adagolva, humorral sem fukarkodva írja le huszonhat sikeres túráját. Nagyváthy János pedig néhány sorban aktualizálta az útvonalleírásokat, úgyhogy a könyv valóban használható a gyakorlatban is.

Egy szót még a családról, mert az sem hétköznapi: Emil egyik öccse, Richárd kémiai Nobel-díjat kapott, a másik, Karl matematikusként vált híressé, nagybátyja pedig, Zsigmondy Vilmos az artézi kutak magyarországi úttörője, akiről állítólag Jókai Berend Iván alakját mintázta.

Falvay Dóra
eLitMed.hu


Kulcsszavak

orvostörténet, hegymászás, Zsigmondy Emil

Kapcsolódó anyagok

Nagy elmék, nagy ötletek A magyar orvosi innovációk története

Szentágothai János

Medicus imperitus. Az orvosi felelősség kezdetei a klasszikus római jogban

Testnek és léleknek szigorú iskolája…

A növekedésihormon-kezelés története a kezdetektől napjainkig

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

A szülésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerülne szóba az egészségügy, az aktuális népesedéspolitika vagy a genderkérdések. Nem véletlen, hogy így van, hiszen egy gyermek világra hozása az egyénen és a családon túl kihatással van a társadalom életére is. A szülés milyenségét pedig – hiszen a halálhoz hasonlóan a születés is kikerült már az otthon, a hétköznapiság keretei közül – alapvetően meghatározza az az intézményi gondoskodás, amelyben lezajlik.

Tovább


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább