TARTALOM

 VISSZA

 


Szüfrazsettek és a kényszertáplálás


Szüfrazsettek és a kényszertáplálás

| |
 

A nőknek lassan sikerült csak betörniük a férfiak által uralt területekre. Nem is olyan régen történt, hogy kivívták Európában azokat a jogokat, melyek gazdasági, szellemi és kulturális értelemben egyenrangúvá teszik őket a férfiakkal. A nőt a törvény korábban nem ismerte el jogi személynek. Előbb apja, később férje gyámsága alatt állt, akinek jogában áll akár verni is a feleségét.
A múlt század századfordulójának Brit Birodalmában a korlátozott demokrácia érvényesült. Minthogy a szavazati jog előfeltétele az állandó lakhely, a saját tulajdon és a nyilvántartásba vétel szerepelt, a férfiak kb. hatvan százaléka rendelkezett csupán ezzel a jogosítvánnyal. A nők ellenben egyáltalán nem szavazhattak.
Emmeline Pankhurst 1858. július 14.-én született Manchesterben Emmeline Goulden néven, és 1903-ban a Nők Társadalmi Politikai és Szövetsége (WSPU) egyik alapítója lett.
Angliában 1913-ban bontakozott ki az a mozgalom, mely szervezetten harcolt a férfiak politikai, gazdasági és kulturális hegemóniája ellen, s az egyenjogúságot tűzte zászlajára. A szüfrazsettek korántsem békés eszközöket választottak céljaik elérésére, az elszánt tagok, a szervezet fénykorában úgy négyezer nő, erőszakos cselekedetekkel kívánták felhívni magukra kortársaik figyelmét, anarchista technikákhoz folyamodtak. 1908-ban tömegtüntetéseken követelték a választójogi reformokat.

Eszköztárukhoz tartozott a robbantás, a kirakatbetörés, utcai akciókkal igyekeztek felhívni törekvéseikre a politika és a közvélemény figyelmét. Minden nagyobb szabású, királyi jelenléttel bíró közéleti eseményt igyekeztek megzavarni. Magas rangú hivatalnokokat, a kormány minisztereit zaklatták az utcán, s az éhségsztrájk is a fegyvereik közé tartozott.
„Mi azért harcolunk, hogy eljöjjön az idő, amikor egy születendő kislány egyenlő esélyekkel vág neki az életnek, mint fiútestvérei.” – nyilatkozta Emmeline Pankhurst.
A hölgyek egy rövid időre visszavonulót fújtak, ám a 1910-es években ismét a magasba csaptak az indulatok, és politikai reformokat követelve ismét az erőszak eszközéhez nyúltak, ismét következtek a gyújtogatások, bombamerényletek. Az erőszakhullám egyik csúcspontja volt, amikor David Lloyd George pénzügyminiszter épülő házát egy négykilós robbanószerkezettel a magasba röpítették.

A média hatalma

A sajtó élénken reagált a szüfrazsettek minden megmozdulására. Ez a társadalmi mozgalom volt az első, mely céljaira a média erejét használta fel. Világszerte nagy visszhangot keltett, amikor az egyik szüfrazsett, Emily Wilding Davison tiltakozásképp az epsomi derbyn a király lova elé vetette magát. A tragikus jelenetet egy filmhíradó-részlet is megörökítette, és mindenki láthatta a felkavaró részleteket. Emily halálos sérüléseket szenvedett.
A kormányzat azonban nem engedett az erőszaknak, nem is tehette az egyre erősödő munkásmozgalmak mellett. Közbiztonsági ügyként propagálták és kriminalizálni akarták az eseményeket. Rendszeres házkutatással, vádemelés nélküli fogvatartással, kihallgatással próbálták jobb belátásra bírni a résztvevőket, és igyekeztek gátat vetni a mozgalomnak.
De a hölgyek nem hagytak fel az akciókkal, a szüfrazsettek a börtönben éhségsztrájkkal fejezték ki ellenállásukat. A kormányzat erre kényszertáplálást rendelt el, melynek brutális részletei, a vastag csövek, a napi többszöri kínzáshoz hasonló tortúra hamarosan a nyilvánosság elé kerültek. Sokan mentálisan összeroppantak fogvatartásuk alatt. De összességében a kíméletlen erőszak sem törte meg a nők harciasságát és elszántságát. Érdekes ellentmondás, hogy a korántsem szelíd megnyilvánulások mellett Emmeline Pankhurst az élet mindenkori megvédését hirdette.
A mozgalomnak a nagy világégés, az első világháború vetett véget, mikoris a szervezet a háborúra való tekintettel feloszlatta magát. Végül 1918. február 6-án fogadta el az angol parlament a nők választójogát biztosító törvényt.
Emmeline Pankhurstnek 1930-ban Londonban szobrot állítottak.



NZS 2014.07.09.


Kapcsolódó anyagok

Magyar Klinikai Onkológiai Társaság X. Jubileumi Kongresszusa

A gyógyszerész által küldött napi SMS-emlékeztető hatásossága

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

Hormezis a modern orvoslásban

A vénás pangás rontja a veseműködést - fikció vagy valóság?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Szüfrazsettek és a kényszertáplálás