hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Szókimondó stílus erotikával fűszerezetten


Szókimondó stílus erotikával fűszerezetten

| |
 

.

Alberto Pincherle néven született 1907. november 28-án egy gazdag római zsidó családban. Apja keresett építész volt. Kilencéves korától csontízületi tuberkulózisban szenvedett, több évet szanatóriumban töltött, ahol ideje nagy részét olvasással, nyelvtanulással töltötte. Első verseskötete tizenhárom éves korában jelent meg, első regénye, A közönyösök 1929-ben szinte azonnal híressé tette.

Az írás mellett avantgárd folyóiratokat is szerkesztett, élt Párizsban, Kínában, Görögországban. 1936-ban ismerkedett meg Elsa Morante írónővel, akit később feleségül vett. A második világháború alatt, a zsidóüldözések idején el kellett menekülniük Olaszországból, csak 1945 után tértek haza.

Írói módszere, az általa tudományosnak nevezett realizmus volt, műveiben (Boldogtalan szeretők, Elhibázott becsvágyak) nagy hangsúlyt kapott a szexualitás, hőseinek képtelensége a tartós érzelmi kapcsolatokra. A megalkuvó (1951) és A megvetés (1955) című regényében a fasizmus alatti és a háború utáni olasz társadalom mély és valósághű képét adta tömör, szókimondó stílusban, erotikával fűszerezetten.

1952-ben a Vatikán indexre tette műveit, ám ez nem ártott népszerűségének. A háború embertelenségéről szóló Egy asszony meg a lánya című regényét (1957) többször megfilmesítették. Az 1960-as Vittorio De Sica rendezte változata hozta meg a kiugrást a 27 éves Sofia Loren számára, aki a főszerepet, az anyát alakította. A színésznő 1961-ben megkapta a legjobb női főszereplőnek járó Oscar-díjat, mégpedig úgy, hogy elsőként diadalmaskodott nem angol nyelvű alkotásban a legjobb színésznő kategóriában. Loren nagy vetélytársa, Gina Lollobrigida a Moravia-regény alapján készült A római lány (1947) főszerepében domborított 1954-ben.

1963-ban Jean-Luc Godard, a francia újhullám élő legendája A megvetés című regényét vitte vászonra. Művei alapján Bertolucci, Bolognini, Damiani is készített sikeres filmeket.
Az olasz kulturális életben mindig eseményt jelentettek kritikái, tanulmányai és publicisztikai munkái, évtizedeken keresztül írt riportokat a legnagyobb lapoknak. Hosszú ideig a szerkesztője volt egy baloldali folyóiratnak (Nuovi Argomenti), 1959 és 1962 között a nemzetközi PEN Club elnöke is volt. Részt vett a politikai életben, sohasem titkolta rokonszenvét az Olasz Kommunista Párt iránt. 1983-ban függetlenként, de a párt listáján választották meg az Európai Parlament képviselőjévé.
Rómában hunyt el, halála után nem sokkal jelent meg önéletrajzi interjúkötete.

Kapcsolódó anyagok

A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Atipikus Hirayama-kór: betegségkezdet a felső végtag proximalis részén

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


Szókimondó stílus erotikával fűszerezetten