TARTALOM

 VISSZA

 


Szókimondó stílus erotikával fűszerezetten


Szókimondó stílus erotikával fűszerezetten

| |
 

.

Alberto Pincherle néven született 1907. november 28-án egy gazdag római zsidó családban. Apja keresett építész volt. Kilencéves korától csontízületi tuberkulózisban szenvedett, több évet szanatóriumban töltött, ahol ideje nagy részét olvasással, nyelvtanulással töltötte. Első verseskötete tizenhárom éves korában jelent meg, első regénye, A közönyösök 1929-ben szinte azonnal híressé tette.

Az írás mellett avantgárd folyóiratokat is szerkesztett, élt Párizsban, Kínában, Görögországban. 1936-ban ismerkedett meg Elsa Morante írónővel, akit később feleségül vett. A második világháború alatt, a zsidóüldözések idején el kellett menekülniük Olaszországból, csak 1945 után tértek haza.

Írói módszere, az általa tudományosnak nevezett realizmus volt, műveiben (Boldogtalan szeretők, Elhibázott becsvágyak) nagy hangsúlyt kapott a szexualitás, hőseinek képtelensége a tartós érzelmi kapcsolatokra. A megalkuvó (1951) és A megvetés (1955) című regényében a fasizmus alatti és a háború utáni olasz társadalom mély és valósághű képét adta tömör, szókimondó stílusban, erotikával fűszerezetten.

1952-ben a Vatikán indexre tette műveit, ám ez nem ártott népszerűségének. A háború embertelenségéről szóló Egy asszony meg a lánya című regényét (1957) többször megfilmesítették. Az 1960-as Vittorio De Sica rendezte változata hozta meg a kiugrást a 27 éves Sofia Loren számára, aki a főszerepet, az anyát alakította. A színésznő 1961-ben megkapta a legjobb női főszereplőnek járó Oscar-díjat, mégpedig úgy, hogy elsőként diadalmaskodott nem angol nyelvű alkotásban a legjobb színésznő kategóriában. Loren nagy vetélytársa, Gina Lollobrigida a Moravia-regény alapján készült A római lány (1947) főszerepében domborított 1954-ben.

1963-ban Jean-Luc Godard, a francia újhullám élő legendája A megvetés című regényét vitte vászonra. Művei alapján Bertolucci, Bolognini, Damiani is készített sikeres filmeket.
Az olasz kulturális életben mindig eseményt jelentettek kritikái, tanulmányai és publicisztikai munkái, évtizedeken keresztül írt riportokat a legnagyobb lapoknak. Hosszú ideig a szerkesztője volt egy baloldali folyóiratnak (Nuovi Argomenti), 1959 és 1962 között a nemzetközi PEN Club elnöke is volt. Részt vett a politikai életben, sohasem titkolta rokonszenvét az Olasz Kommunista Párt iránt. 1983-ban függetlenként, de a párt listáján választották meg az Európai Parlament képviselőjévé.
Rómában hunyt el, halála után nem sokkal jelent meg önéletrajzi interjúkötete.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19: a kardiológiai betegek ellátása - három külföldi irányelv

Hematológiai betegek kezelése a COV-19 járvány idején

Nemzetközi tapasztalatok a COVID-19 kezelésében

Harcoljunk együtt a CoVID-19 ellen! CoVID-19 live discussion webcast series

A COVID-19 és a kardiovaszkuláris rendszer

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


Szókimondó stílus erotikával fűszerezetten