TARTALOM

 VISSZA

 


Szókimondó stílus erotikával fűszerezetten


Szókimondó stílus erotikával fűszerezetten

| |
 

.

Alberto Pincherle néven született 1907. november 28-án egy gazdag római zsidó családban. Apja keresett építész volt. Kilencéves korától csontízületi tuberkulózisban szenvedett, több évet szanatóriumban töltött, ahol ideje nagy részét olvasással, nyelvtanulással töltötte. Első verseskötete tizenhárom éves korában jelent meg, első regénye, A közönyösök 1929-ben szinte azonnal híressé tette.

Az írás mellett avantgárd folyóiratokat is szerkesztett, élt Párizsban, Kínában, Görögországban. 1936-ban ismerkedett meg Elsa Morante írónővel, akit később feleségül vett. A második világháború alatt, a zsidóüldözések idején el kellett menekülniük Olaszországból, csak 1945 után tértek haza.

Írói módszere, az általa tudományosnak nevezett realizmus volt, műveiben (Boldogtalan szeretők, Elhibázott becsvágyak) nagy hangsúlyt kapott a szexualitás, hőseinek képtelensége a tartós érzelmi kapcsolatokra. A megalkuvó (1951) és A megvetés (1955) című regényében a fasizmus alatti és a háború utáni olasz társadalom mély és valósághű képét adta tömör, szókimondó stílusban, erotikával fűszerezetten.

1952-ben a Vatikán indexre tette műveit, ám ez nem ártott népszerűségének. A háború embertelenségéről szóló Egy asszony meg a lánya című regényét (1957) többször megfilmesítették. Az 1960-as Vittorio De Sica rendezte változata hozta meg a kiugrást a 27 éves Sofia Loren számára, aki a főszerepet, az anyát alakította. A színésznő 1961-ben megkapta a legjobb női főszereplőnek járó Oscar-díjat, mégpedig úgy, hogy elsőként diadalmaskodott nem angol nyelvű alkotásban a legjobb színésznő kategóriában. Loren nagy vetélytársa, Gina Lollobrigida a Moravia-regény alapján készült A római lány (1947) főszerepében domborított 1954-ben.

1963-ban Jean-Luc Godard, a francia újhullám élő legendája A megvetés című regényét vitte vászonra. Művei alapján Bertolucci, Bolognini, Damiani is készített sikeres filmeket.
Az olasz kulturális életben mindig eseményt jelentettek kritikái, tanulmányai és publicisztikai munkái, évtizedeken keresztül írt riportokat a legnagyobb lapoknak. Hosszú ideig a szerkesztője volt egy baloldali folyóiratnak (Nuovi Argomenti), 1959 és 1962 között a nemzetközi PEN Club elnöke is volt. Részt vett a politikai életben, sohasem titkolta rokonszenvét az Olasz Kommunista Párt iránt. 1983-ban függetlenként, de a párt listáján választották meg az Európai Parlament képviselőjévé.
Rómában hunyt el, halála után nem sokkal jelent meg önéletrajzi interjúkötete.

Kapcsolódó anyagok

Fémek és daganatok

Rendszerszemlélet az onkológiai ellátásban

A stroma szerepe a rosszindulatú daganatok viselkedésében

A CDK 4/6 gátlók emlőrákban: a jelen ellentmondásai és a jövő irányai

Onkológiai kezelések speciális klinikai helyzetekben

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


Mindenki a saját szenvedéstörténete felől ismerhető meg

Hegedűs Gyöngyit a Fragmentum csoportos kiállításon bemutatott művei alapján az orvoslás és a művészet kapcsolatáról, az alkotás funkciójáról és magáról a kiállításról kérdeztük.

Tovább


Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Dr. Magyar László András orvostörténész, író és műfordító munkássága kiválóan illusztrálja, milyen szerteágazó és sokszínű kutatásokat folytathat az, aki az orvostörténet iránt érdeklődik. Könyveinek, ismeretterjesztő és szaktanulmányainak, valamint fordításainak köszönhetően betekintést nyerhettünk – hogy csak néhány példát említsünk – a démonológiába, a kísértettanba, a régmúlt idők gyógymódjaiba, megismerhettük a régi orvosi eszközöket, a görög dietetikát, valamint azt, hogy mit gondolt a 16-17. század embere a házastársi kötelességről.

Tovább


Szókimondó stílus erotikával fűszerezetten