TARTALOM

 VISSZA

 


Szifilisz vagy hibás gének?



Szifilisz vagy hibás gének?
NZS
| |
 

A hírek szerint amerikai kutatók hamarosan kihantolnák VIII. Henrik földi maradványait, hogy megfejtsék: valóban egy ritka genetikai betegség állhatott-e az uralkodó hangulatingadozásai mögött. Egyes antropológusok szerint egy ritka betegség, a McLeod-szindróma következményei voltak a király dührohamai.

VIII. Henrik angol király 1491. június 28.-án született. Henrik, aki uralkodásával meglapozta azt az angol külpolitika jellemzőt, hogy az európai nagyhatalmak közötti egyensúly fenntartására törekedett, a Tudor-házból származott. VII. Henrik második fia és utóda volt, és Greenwich-ben látta meg a napvilágot. 1509-ben vette feleségül bátyjának özvegyét, Aragóniai Katalint.

Hosszú uralkodásának számos nevezete mozzanata van, ám az egyik legemlékezetesebb, amikor az angol uralkodó a katolicizmushoz kezdetben mélyen kötődő uralkodó, aki hevesen elutasította a lutheránus tanokat, szakított a római egyházzal. Erre a lépésre akkor szánta el magát, amikor a pápa megtagadta Aragóniai Katalinnal kötött házasságának érvénytelenítését. 1534-ben az angol (anglikán) nemzeti egyház fejévé nyilvánította magát.
Egyházfőségi rendeletével feloszlatta a kolostorokat, kisajátította az egyházi birtokokat, és kíméletlen harcot indított a katolikusok ellen. Ugyanakkor megőrizte a katolikus világi hierarchiát és a szentségeket is.

Mint tudjuk, VIII. Henrik hatszor nősült, második, Aragóniai Katalin után elvett feleségét, Boleyn Annát, következő, harmadik felesége miatt lefejeztette. Harmadik és negyedik felesége Jean Seymour és Kleve-i Anna is túlélte a házasságot, ám ötödik felesége, Howard Katalin ugyancsak a vérpadon végezte. Utolsó felesége Parr Katalin volt.
Az anglikán egyház a gyilkosságok ellenére nemcsak mint megalapítóját, hanem egyik szentjét is tiszteli benne.

Az erősen elhízott, köszvényes VIII. Henrik 1547. január 28-án halt meg, ötvenhat éves korában. Halála körül is orvosi viták bontakoztak ki, egyesek szerint a köszvény, mások szerint a szifilisz, megint újabb teória szerint vitaminhiányból eredő skorbut okozta, de mint láttuk, legújabban egy genetikai betegség képe is kibontakozik.
A halálát követő egy évtizeden belül mindhárom gyermeke az angol trónra került: előbb a vézna, kilenc éves VI. Edward, aki csak arról nevezetes, hogy ő volt az első protestáns angol király, azután "Véres" Mária, majd I. Erzsébet, a szűz királynő. Hosszú uralkodása után Londonban hunyt el 1547. január 28-án.


A bujaság betegsége

Számos híresség között VIII. Henrikről is felételezik, hogy szifiliszben, a legrettegettebb nemi betegségben szenvedett. Ez a betegség a történeti kor orvostudományának nagy kihívása volt. Erasmus megjegyzése szerint bizonyos udvaroknál nem is számított úriembernek az, akinek nem volt szifilisze.

VIII. Henrik ilyen eredetű megbetegedése volt egyes vélekedések szerint az oka annak, hogy, felesége, Aragóniai Katalin holt gyermekeket szült. Henrik el akart válni, ám VII. Kelemen pápa ezt nem engedélyezte számára, majd kiközösítette, s ennek következményeként alapította meg VIII. Henrik az anglikán egyházat. A betegség ebben az olvasatban tehát jelentős történelmi szerepet is játszhatott.

A vérbajt minden nép azon a néven nevezte, amellyel éppen rossz viszonyban állt. Így volt az oroszoknál lengyel betegség, a franciáknál német és olasz betegség, az olaszok számára spanyol betegség, illetve francia betegség, azaz Morbus Gallicum, franciamétely.

A kór genitális terjedése a kezdetektől fogva közismert volt, s így Venus istennő nevével egyetemben Fernelius 1571-ben a „lues Venerea” elnevezést hozta létre, s ezzel a lues (dögvész, járvány) kifejezés meg is gyökeresedett az orvosi irodalomban. A betegség másik névadója Syphil mondabeli pásztor, akit Apolló féltékeny haragjában betegséggel sújt.

Születik a reneszánsz folyamán egy különös irodalmi mű is, melynek Fracastoro a szerzője, s amely irodalmi formába öntve tárja fel a betegség kórtörténetét, fertőzéses eredetét, kitérve a tünetegyüttesre. A címe: Syphilis, sive Morbus Gallicus, s a mű 1530-ban jelent meg Veronában.
Számos neves történelmi személyiség szenvedett bujakórban, mely az uralkodókat sem kímélte meg.

Például II. Rudolf császár, akit a vérbajból is fürdőkúrákkal próbáltak meg kigyógyítani. XIV. Lajos V. Károly német-római császárnak éppúgy volt szifilisze, mint I. Ferenc francia királynak, és mind a négy híres Borgia is szenvedett e betegségben. Ám a hírességek hosszú sora következik, akik életét sajnálatos módon beárnyékolta ez a kór: Maupassanttól Nietzschén és Ady Endrén át Munkácsy Mihályig tarthat a névsor.

NZS

Kapcsolódó anyagok

Teljes testes elektro­stimulációs tréning indirekt hatása a gátizmokra

Meta-analízis az Inkontinencia Asszociált Dermatitis prevenciójáról

Rossz hírek közlése a szemészetben, különös tekintettel a diabeteses retinopathiara

Veszélyes szépség - Egészségkárosító kockázatok a szépségszalonokban dolgozók körében

Alternatív tréningmódszer hatása a medencefenék izomzatra

Hozzászólások:

1.,   Desits Imre mondta   2012. Július 03., Kedd 21:45:18
pl. Bakócz Tamás esztergomi érsek, Toulouse-Lautrec is.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


Mindenki a saját szenvedéstörténete felől ismerhető meg

Hegedűs Gyöngyit a Fragmentum csoportos kiállításon bemutatott művei alapján az orvoslás és a művészet kapcsolatáról, az alkotás funkciójáról és magáról a kiállításról kérdeztük.

Tovább


Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Dr. Magyar László András orvostörténész, író és műfordító munkássága kiválóan illusztrálja, milyen szerteágazó és sokszínű kutatásokat folytathat az, aki az orvostörténet iránt érdeklődik. Könyveinek, ismeretterjesztő és szaktanulmányainak, valamint fordításainak köszönhetően betekintést nyerhettünk – hogy csak néhány példát említsünk – a démonológiába, a kísértettanba, a régmúlt idők gyógymódjaiba, megismerhettük a régi orvosi eszközöket, a görög dietetikát, valamint azt, hogy mit gondolt a 16-17. század embere a házastársi kötelességről.

Tovább


Szifilisz vagy hibás gének?