TARTALOM

 VISSZA

 


Szerb Antal és az örök élet


Szerb Antal és az örök élet

| |
 

Szerb Antal akkor is örökbecsű művészeink között foglalna helyet, ha nem lett volna olyan kiváló regényíró, publicista és műfordító, irodalomszerető avagy érettségiző nemzedékek sora nő fel tudományos, kritikai munkásságán, magyar és világirodalomtörténetén, s mert esztétikája páratlan, szellemessége és elegáns, eredeti látásmódja felülmúlhatatlan.

Szerb Antal igazából a kultúrával hivatásszerűen foglalkozó irodalmi szakember volt, s ugyanakkor jelentékeny szerepet töltött be szépirodalmunkban is. Könyvek között nőtt fel, és már fiatalon kiemelkedett kortársai közül széleskörű és csillogóan sokoldalú műveltségével, alig húszéves volt, amikor a Nyugatban versei és novellái jelentek meg,

Életműve senki máséhoz nem hasonlítható, művei új műfajokat honosítanak meg egyre fokozódó népszerűséggel a magyar irodalomban.A királyné nyaklánca című könyve például alig meghatározható műfajú átmenet a szépirodalmi értelemben vett regény és a tudományos értelemben vett történelmi korkép között.

Szépirodalmi főműve pedig A Pendragon legenda. Az írás sajátos iróniájával ejt rabul, és műfajában az angol kísértetregények paródiájának is felfogható, noha számos elemében a legmagasabb rendű ismeretterjesztés műfaji követelményeinek is eleget tesz, misztikus titkok hordozója, és azok paródiája is egyszerre.

Szerb Antalról az hír járta, hogy nincs is nála műveltebb és egyben rokonszenvesebb ember az egész magyar irodalmi életben.
Az Utas és holdvilág különleges helyet foglal el irodalmunkban, páratlan alkotás, mely mindannyiunk örök megfutamodását közvetíti, félelmünket az élettől, a felnőtté válástól, a szabadság elvesztésétől, az illúziókkal való leszámolástól. Mulatságos, rezignált és szomorú könyv. S benne a kincs, a kiolthatatlan csodavárás:
„És ha az ember él, még mindig történhet valami" - ezzel a mondattal zárul a regény.


Örkény egypercese jeleníti meg alakját, sorsát:

IN MEMORIAM DR. K. H. G.
- Hölderlin ist ihnen unbekannt?- kérdezte dr. K. H. G., miközben a lódögnek a gödröt ásta.
- Ki volt az? - kérdezte a német őr.
- Aki aHyperion-t írta - magyarázta dr. K. H. G. Nagyon szeretett magyarázni. - A német romantika legnagyobb alakja. És például Heine?
- Kik ezek? - kérdezte az őr.
- Költők - mondta dr. K. H. G. - Schiller nevét sem ismeri?
- De ismerem - mondta a német őr.
- És Rilkét?
- Őt is - mondta a német őr, és paprikavörös lett, és lelőtte dr. K. H. G.-t.

NZS

Kapcsolódó anyagok

A pulmonalis fizioterápia és az aerob edzésprogram javítja a kognitív funkciót és a fizikai terhelhetőséget

Carpal tunnel szindrómás betegek tüneti súlyosságának, funkcionális státuszának és szorongásszintjének meghatározása elektrofiziológiás stádiumuk szerint

Gyulladásos biomarkerek benignus paroxysmalis pozicionális vertigóban: törökországi eset-kontroll vizsgálat

A subthalamicus mag célkoordinátáinak összehasonlítása 1 és 3 Tesla MR-vizsgálattal mély agyi stimulációs műtétek tervezése során

A palliatív neurálterápia életminőségre gyakorolt hatása inoperábilis alsó végtagi obliteratív verőérbetegeknél

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Szerb Antal és az örök élet