hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Svejk: háború önmagunk ellen



| |
 

A hírek szerint Svejk, a derék katona, Jaroslav Hasek regényének világszerte ismert és népszerű hőse szobrot kapott a dél-csehországi Putimban. Cseh- és Morvaországban ez az első Svejk-szobor.

A szoboravatásra az első világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmával került sor.

Jaroslav Hasek műve öntörvényűen állít emléket annak a dicstelen korszaknak - főként a Svejk által kommentált történetfüzérek révén -, melyben a katonai gépezet saját közkatonái, az egyszerű emberek ellen folytatott ádáz és kegyetlen harcot. Ironikus formában mutatja be az értelmetlen fegyelmezés és a militáns lélektelenség világát, ami az első világháború korszakát jellemezte.

Svejk észjárása a közemberé, aki puszta jelenlétével, paraszti gondolkodásával élesen kontúrozza a közeg kiégett abszurditását, leleplezi a császárság avitt szisztémáját, és az emberi ostobaságot. A mű dialógusok sorozata, mely nyelvi bravúrral egybeötvözik a számtalan epizódot. A főhős passzív ellenállásban egy jellegzetes cseh kispolgári miliő mutatkozik meg. A regény írójának korai halála miatt befejezetlenül maradt, mégis az egyik kiemelkedő irodalmi alkotásként tartják számon. A Svejk, a derék katona című regényt általában a világirodalom 20 legjobb regénye közé sorolják.
Magyarul először Karikás Frigyes fordításában jelent meg 1945-ben, az Anonymus kiadásában.

Putim egy kis falu, amely Hasek regényének köszönhetően vált ismertté. A regény 1957-ben megfilmesített változatának több jelenetét a faluban forgatták, amire emléktábla hívja fel a figyelmet.

Svejk 180 centiméter magas életnagyságú alakját Frantisek Svátek dél-csehországi szobrász bronzból készítette el, a prágai sajtó szerint a közeljövőben Kralupy nad Vltavou városban is felállítanak egy Svejk-szobrot.

Jaroslav Hasek híres regényét eddig 58 nyelvre, köztük magyarra, fordították le, és többször is megfilmesítették.

NZS
2014. augusztus 23.,

Forrás: MTI

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A gyógyító alkotói láz – Beszélgetés M. Kecskés András pantomimművésszel

A pantomim, a mozgásművészet és színházművészet elemeit egyesítem. Például jellegzetes pantomimes eszközöket használok elvont fogalmak kifejezésére. Egyszerű példát említve, pantomimes alaptechnika a súly cipelésének megjelenítése, de ezt a lélek mázsás súlyának kifejezésére is lehet használni.

Tovább


Közös jelek, bábeli zűrzavar -- beszélgetés Boros Mátyás képzőművésszel

Régóta rajzoló ember vagyok, a családi legenda szerint a rácsos ágyban kezdődött. Az idők során akarva-akaratlanul kialakítottam olyan biztos pontokat, formákat, amelyeket rajzolás közben bármikor elő tudok venni.

Tovább


„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

Az érdekességre törekedve tekintjük át a magyar nyelvterület tavaszi gyógyító szokásait.

Tovább


Egy közös történet: Az Olaszliszkai

Egy színházi előadás arról, hogy miért érzi valaki annyira reménytelennek az életet ebben a pillanatban Magyarországon, hogy véget vessen az életének. És bár ez nem lehetett az alkotók szándéka, de egy előadás arról, hogy miért lett öngyilkos Borbély Szilárd.

Tovább


Svejk: háború önmagunk ellen