Gondolat

Svejk: háború önmagunk ellen

2014. AUGUSZTUS 24.

Szöveg nagyítása:

-
+

A hírek szerint Svejk, a derék katona, Jaroslav Hasek regényének világszerte ismert és népszerű hőse szobrot kapott a dél-csehországi Putimban. Cseh- és Morvaországban ez az első Svejk-szobor. A szoboravatásra az első világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmával került sor. Jaroslav Hasek műve öntörvényűen állít emléket annak a dicstelen korszaknak - főként a Svejk által kommentált történetfüzérek révén -, melyben a katonai gépezet saját közkatonái, az egyszerű emberek ellen folytatott ádáz és kegyetlen harcot. Ironikus formában mutatja be az értelmetlen fegyelmezés és a militáns lélektelenség világát, ami az első világháború korszakát jellemezte. Svejk észjárása a közemberé, aki puszta jelenlétével, paraszti gondolkodásával élesen kontúrozza a közeg kiégett abszurditását, leleplezi a császárság avitt szisztémáját, és az emberi ostobaságot. A mű dialógusok sorozata, mely nyelvi bravúrral egybeötvözik a számtalan epizódot. A főhős passzív ellenállásban egy jellegzetes cseh kispolgári miliő mutatkozik meg. A regény írójának korai halála miatt befejezetlenül maradt, mégis az egyik kiemelkedő irodalmi alkotásként tartják számon. A Svejk, a derék katona című regényt általában a világirodalom 20 legjobb regénye közé sorolják. Magyarul először Karikás Frigyes fordításában jelent meg 1945-ben, az Anonymus kiadásában. Putim egy kis falu, amely Hasek regényének köszönhetően vált ismertté. A regény 1957-ben megfilmesített változatának több jelenetét a faluban forgatták, amire emléktábla hívja fel a figyelmet. Svejk 180 centiméter magas életnagyságú alakját Frantisek Svátek dél-csehországi szobrász bronzból készítette el, a prágai sajtó szerint a közeljövőben Kralupy nad Vltavou városban is felállítanak egy Svejk-szobrot. Jaroslav Hasek híres regényét eddig 58 nyelvre, köztük magyarra, fordították le, és többször is megfilmesítették. NZS 2014. augusztus 23., Forrás: MTI

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

A filmek gyógyító ereje

Az ember számára olykor fontosabb, hogy meg tudja élni érzelmeit, mint hogy azonnal csökkentse, vagy elviselhetőbbé tegye azokat. Ebben a folyamatban sok esetben egy film is segíthet. Kapitány-Fövény Máté pszichiáter, az „Ember a filmben” videók alkotója a filmek pszichológiájáról mesélt.

Egészségpolitika

A béremelés későn jött, és reálértéken nem hozott többletet

Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke szerint a most megvalósult béremelés túl későn történt, éves kihatása kevés, az idei év így reálkereset-csökkenést hozott a szakdolgozóknak. Interjúnkban beszélt a bérfeszültségekről, víziókról, a következő két év várakozásairól is.

Egészségpolitika

A politika érdemben nem foglalkozik az egészségüggyel, helyi szinten ugyanakkor nagyon is

KUN J Viktória

Hogyan lehet szétverni egy régió egészségügyi „fellegvárait” néhány év alatt? – interjú prof. dr. Barkai Lászlóval.

Egészségpolitika

2024 LEGYEN A NŐK MENTÁLIS EGÉSZSÉGÉNEK ÉVE

Európai uniós prioritás lett a mentális egészség megelőzésre és a korai beavatkozásra összpontosító új stratégia, miután felismerték, hogy a mentális egészség nem csupán az egészségről szól. Erre reagálva a Make Mothers Matter (MMM) arra szólítja fel az EU Bizottságot, hogy vegye kiemelten figyelembe a nők és az anyák érintettségét. A nők testi és lelki egészsége gyakran másképp alakul, mint a férfiaké, ezért személyre szabott megközelítést igényelnek.

Egészségpolitika

A betegek élete múlik sok esetben a „kallódáson”

KUN J Viktória

Aki nem sodródik egy ellátásban, hanem önrendelkezési jogának megfelelően tényleges döntéseket képes hozni, ott a kezelés hatékonysága is jobb.