TARTALOM

 VISSZA

 


Strindberg és a nők


Strindberg és a nők

| |
 

A sikert számára 1879-ben megjelenő regénye, a Vörös szoba hozza el. E mű impresszionista-realista ábrázolásmódjával egyúttal a modern svéd irodalom kezdetét is jelenti. Impozáns méretű prózai alkotása a kilenckötetes önéletrajzi ciklusa, mely 1903-ban ér véget, Egy lélek fejlődése címet viseli. Nagy hatású naturalista drámái az 1880-as évek második felében keletkeztek, az olyanok, mint Az apa vagy a Júlia kisasszony.

Ezek mélyén húzódó alapvető tézis, hogy az emberi viszonyok embertelenek, kimenetelük nem más, mint hatalom, erő és befolyás szerzése egyik léleknek a másik felett. A nő, akár a fagyöngy, kiszipolyozza társát.

Szabó Dezső a Nyugatban közzétett esszéje szerint Strindberg magába szívta korának minden fájdalmát, annak "bűnbak reprezentánsa" volt. Strindberg realizmusában a nő mint "rabszolga és korbács" jelenik meg, a kapcsolatok hiábavaló marakodásba fulladnak, hiszen nem lehet egycsapásra fölszabadítani az évszázadokig rabszolgasorban tartott a másik nemet.

Számos egyfelvonásosa után a századfordulón születtek azon színjátékai, melyek révén művészete valóban magasra ívelt, s helyét a XX. századi dráma nagy reformerei közé helyezik, mit az Álomjáték és a Haláltánc című darabja 1901-ből.

A világszerte egyre ismertebb művész Párizsban, majd Svájcban is élt. Nyughatatlan, összeférhetetlen szelleme számos konfliktus forrását jelentette, Strindberg mindenkivel összeveszett, három házassága közül egyik sem volt harmonikusnak mondható.
Életét mindvégig sötétbe borította a nyomor és üldöztetés árnya.

„Ez Strindberg szomorú realizmusa. Ide jutott a romantikusok naiv, lelkes harca a nő felszabadításáért. Gyermekes elvonással szokták megokolni, hogy miért kell a 18. sz. végével kezdődő irodalom mindent ellepő témája a nő. Úgynevezett »örök titokról, megfejthetetlen rejtélyről» beszélnek. Valószínű, hogy a nő sokkal egyszerűbb, primitívebb, elemezhetőbb, mint a férfi. Az a bizonyos titokzatosság is bizonyára azokban a lelki elemekben van, melyek szexualitásával járnak. Az ok sokkal mélyebb és reálisabb. Az új társadalmi kialakulás alapkérdése: milyen formája lesz a családnak, milyen helyzete lesz a nőnek? Az új irodalom preparálta az új tényezőt a szociális megértés számára.” – írta Szabó Dezső a Nyugatban.

Strindberg nagy dilemmája a kortársak által is jól érzékelt változáshoz köthető, mivel a hagyományos női szerep kötelezettségeiből kitörni vágyó asszony komoly aggodalmat váltott ki a kor férfijából. A kiegyensúlyozatlan, felbolyduló viszonyok egy új kórt dobtak a felszínre, a hisztériát, újfajta kíváncsiságokat szültek a női lélek megfejtésére, a pszichoanalízist. Strindberg útkeresése tükröződik okkultizmusában és az alkímia, miszticizmus iránti vonzódásában is. Ám a nőket nem sikerült megfejtenie.

„Nem tagadhatom, érzek egy kis elégtételt, hogy megláthattam: csak felületes csillogás vakítja el látásunkat idelent, hogy a héjának a háta is csak szürke; hogy púdertől hamvas a finom arc; hogy a reszelt körömnek is lehet fekete szegélye, és hogy a zsebkendő piszkos, bár parfümillatot áraszt. Ám másfelől bánt, hogy rá kellett jönnöm: ami után vágyódtam, nem magasabb rendű, és nem is értékes, bánt, hogy maga oly mélyre süllyedt, hogy mélyebbre került a szakácsnőjénél is; úgy bánt, mintha azt kellene látnom, hogy az eső szétveri, mocsokká ostorozza a nyár kései virágait.” - írta.

NZS
Elitmed
2014. 05. 15

Kapcsolódó anyagok

Eddig ismeretlen neuro-immun axis

A machiavellizmus lélektana - a könyörtelen taktikusok

Gyökérgümőkből antibiotikumok

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

A szomato-pszichoterápia szemléletében a test és az elme nem különválasztható jelenségek, hanem egyazon dolog, a testelme két aspektusa. Ám ebben a szemléletben mégis a test az elsődleges, a „bölcsebb fél”: a test, a testi élmény biztosíthatja a biztonság, az önbizalom, az önkontroll és a lelki gyógyulás és öngyógyítás lényeges elemeit az egyén számára.

Tovább


O tempora, o mores!

Steven Pinker Az erőszak alkonya című könyve nemzetközileg is jelentős hozzájárulás a globalizálódó világ civilizációjának megértéséhez. Magyar nyelvű megjelenése azt ígéri, hogy nálunk is többen éreznek hajlandóságot egy effajta átfogó értelmezéshez.

Tovább


Ha gyógyítani akarunk, akkor hallgassunk a megérzéseinkre is!

„Vidéki orvosként ilyen díjat kapni, óriási elismerés. Igaz: nekem a legfőbb kitüntetés a beteg, a hozzátartozó mosolya”— vallja az Év Onkológusának választott dr. Bánhegyi Róbert János, a Békés Megyei Központi Kórház Onkológiai Centrumának osztályvezető-helyettes főorvosa, aki két fontos dolgot tart mindig szem előtt: a beteget, a daganatos betegséget mindig holisztikusan kell megközelíteni és tudni kell örülni az apró sikereknek is. A fiatal orvos csaknem háromezer szavazattal lett a legelismertebb doktor, ami rekord a díj történetében. Pedig, ahogy ő mondja: vidékről mindig sokkal nehezebb az érvényesülés.

Tovább


Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Strindberg és a nők