TARTALOM

 VISSZA

 


Shakespeare rejtélyei


Shakespeare rejtélyei

| |
 

Shakespeare, a nagy drámaíró 1564 április 23-án született és 1616-ban ugyanezen a napon halt meg, 52 éves korában. Életének eseményei számos ponton rejtélyesek, csakúgy mint halálának oka. De megkérdőjelezték már heteroszexuális nemi identitását, protestáns elkötelezettségét. Sőt, drámaírói mivolta is bizonytalan. Az az elmélet például, miszerint drámái valaki más tollát dicsérnék, a 19 században született, és buzgó hívei ennek az ideának ma is szép számmal akadnak.

Szerb Antal A világirodalom történetéből: "Amióta Shakespeare-kultusz van, él az a feltevés is, hogy a Shakespeare-darabokat nem W. Shakespeare írta, a színész, hanem valamelyik korabeli nagyúr, aki szégyellte darabjait saját neve alatt közrebocsátani Ezek a 'hipotézisek', ha jól meggondoljuk, nemcsak ostobák, hanem felháborítóak is; alapjuk az a konok sznobizmus, amely nem hajlandó feltételezni, hogy a világirodalom legnagyobb drámáit grófnál alacsonyabb rangú ember is szerezhette."

Számtalan feltételezés létezik tehát, hogy a stratfordi gyapjúkereskedő fia helyett, aki nem sok iskolát végzett, és nem volt világlátott ember, nem járt messzi tájakon, nem voltak különösebben rangos ismeretségei ki mindenki szerezhette volna inkább az univerzális élményekben és tapasztalatokban gazdag, máig ható műveket.
Szó volt arról, hogy talán Sír Henry Neville, diplomata és udvaronc a szerző, vagy pedig Shakespeare műveit mégis inkább I. Erzsébet királynő, talán-talán a trónját megöröklő I. Jakab király írta. De fölmerült a kor neves művésze, John Donne mellett Christopher Marlowe neve is. Közel ötvenre tehető immár azoknak a száma, akiknek neve ilyen értelemben felröppent az idők során.

De halálának oka sem ismeretes. A fölött is szívesen töpreng az utókor tudós elméje.
A súlyos nemi betegség gyanúja mindenképpen ott szerepel a listán. A chicagói egyetem folyóiratában megjelent tanulmány szerint a nyilvánosházakat akkoriban látogató férfiak mindegyike érintett lett, elkerülhetetlen volt számukra akkoriban, hogy el ne kapják a kórt.
Egy amerikai orvos (forrás: Journal of Clinical Infectious Diseases, The Sydney Morning Herald), Dr. John Ross véleménye szerint William Shakespeare szifiliszben szenvedett. John Ross szerint a kórt akkoriban mindenki elkapta, aki megfordult nyilvánosházban. Továbbá olyan élethűen örökítette meg műveiben az ilyen jellegű betegséget, hogy ez csak a személyes érintettséget bizonyíthatja. Az Athéni Timonban például.

Timon
Maradjatok ringyók! […]
Oltsatok aszályt,
a férficsontba: rokkantsátok a
Döfő sarkantyut: a hangot az ügyvéd
Torkában, hogy ne rikoltozzon a
Hazug jog mellett; fekély verje a
Papot, ki a hús ellen mennydörög
S ringyókhoz jár: le az orrát tövig!
Orrának nyerge se maradjon annak,
Aki csak a magáét szimatolja
A közjóból! Kopasszátok a göndör
Hetvenkedőt: nyögjön sebeitektől
A sebezhetetlen szájhős! Halálos
Mérget mindenbe, hogy sorvadjon el
A nemző ölet! – Nesztek, még arany:
Rontsatok mást, s ez rontson titeket
És legyen sírotok a fertő!
(Shakespeare: Athéni Timon (IV. 3.), fordította Szabó Lőrinc)

Másrészt, ezt a diagnózist igazolná az is, hogy az író visszavonulttá vált és végtagvizenyő keserítette életét, ami miatt kézírása is jelentősen megváltozott.
Mások azonban cáfolták ezt a feltevést.

Az irodalomtörténészek azonban igyekeznek megvédeni hősüket.
Más országok kutatói más eredményre jutnak: a németek szerint a nyirokszövetek rosszindulatú daganatában, lymphomában szenvedett. Egy angol irodalomprofesszor, Hildegard Hammerschmidt-Hummel pedig olyan daganatos betegségre gyanakszik, mely a drámaíró portréin, illetve halotti maszkján is tetten érhető, az ábrázolásokon állítása szerint jól kivehető a bal szem alatti tumor. De ezt a feltevést is sokan cáfolták mind módszertani alapon, mind pedig azért, mert a vizsgált portrék között állítólag sok a hamisítvány.
Talán 2016-ra, William Shakespeare halálának négyszázadik évfordulójára mindenről többet tudunk majd.

NZS
eLitMed


Kapcsolódó anyagok

Ha gyógyítani akarunk, akkor hallgassunk a megérzéseinkre is!

A hosszú távú életkilátások egyeztetése

Nemi különbségek az empátiában és a rendszerezésben, valamint az autizmus az extrém férfi agy következménye: igaz-e ez a két teória?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ha gyógyítani akarunk, akkor hallgassunk a megérzéseinkre is!

„Vidéki orvosként ilyen díjat kapni, óriási elismerés. Igaz: nekem a legfőbb kitüntetés a beteg, a hozzátartozó mosolya”— vallja az Év Onkológusának választott dr. Bánhegyi Róbert János, a Békés Megyei Központi Kórház Onkológiai Centrumának osztályvezető-helyettes főorvosa, aki két fontos dolgot tart mindig szem előtt: a beteget, a daganatos betegséget mindig holisztikusan kell megközelíteni és tudni kell örülni az apró sikereknek is. A fiatal orvos csaknem háromezer szavazattal lett a legelismertebb doktor, ami rekord a díj történetében. Pedig, ahogy ő mondja: vidékről mindig sokkal nehezebb az érvényesülés.

Tovább


Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Shakespeare rejtélyei