hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Semmi sem állatibb, mint a tiszta lelkiismeret


Semmi sem állatibb, mint a tiszta lelkiismeret

| |
 

Wislawa Szymborska 1923. július 2-án született a nyugat-lengyelországi Kórnikban, Poznan közelében. Családja 1931-ben Krakkóba költözött, és Szymborska élete végéig ott élt. 1945-1948 között a Jagelló Egyetemen lengyel irodalmat és szociológiát tanult, de soha nem szerezte meg a diplomát.

Szymborska ötvenes években megjelent első kötetei még jellemzően a szocialista realizmus hatása alatt születtek, verseiben például üdvözölte a Nowa Huta-i építkezést vagy éppen Lenint dicsőítette. Később sok lengyel íróhoz és művészhez hasonlóan kiábrándult a kommunizmusból és megtagadta múltját, a pártból végül 1966-ban lépett ki.


A negatív önértékelés dicsérete

Az egerészölyv semmit ön-szemére nem vet.
Nem bántja bűntudat a sivatag párducát.
A piranha nem kétli, jót cselekedett-e.
A csörgőkígyó simán elfogadja magát.

Önkritikus sakál nem létezik.
A sáska, alligátor, trichina és bögöly
úgy él, ahogy él, és örül neki.

A bálna szíve száz kiló, ám egyébként könnyű, akár a pehely.

Semmi sem állatibb
a Nap harmadik bolygóján, mint a tiszta lelkiismeret.

(Kerényi Grácia fordítása)

Meghalt hetvenhárom éves korában a krakkói költőnő, a lengyel irodalom nagyasszonya, Wislawa Szymborska. Költészetét sajátos könnyedség és báj jellemezte. Eredeti metaforáira és arra a sajátosságára, hogy banális történésekből is képes kibontani a lét nagy kérdéseire vonatkozó filozófiai kérdésfelvetéseket, hamar felfigyelt az irodalmi közvélemény.

A költőt a maga helyén a posztmodern előfutárának tekintették, Szymborska a költészet Mozartja, mondták kritikusai. Az irodalmi Nobel-díjnak köszönhetően vált nemzetközileg is ismertté, munkáit számos európai nyelvre lefordították, arab, héber, japán és kínai nyelvre is átültették. Kortársai úgy tartották, hogy játékossága olyan "okos, érdekes, mélységesen jóságos embert takart, akinek sok a mondanivalója erről a nem a legjobb világról".

Magyarországon a Csodák vására (1988) és a Kilátás porszemmel (1997) című önálló verseskötetei láttak napvilágot, és további egyik kötetének anyagát a Nők, kezdőknek és haladóknak (2003) című antológiában publikálták. Egyik versében (Temetés) a Rajk-temetésről ír.


Statisztikai összefüggések


Száz emberből

Mindig mindent tud:
ötvenkettő.

Minden lépésnél habozik:
szinte mindenki más.

Kész segíteni,
ha gyorsan megy:
negyvenkilenc.

Mindig jó,
mert nem tehet másként:
négy – na jó, talán öt.

El tud ismerni, irigykedés nélkül:
tizennyolc.

Ifjan megbotlott
(de már vége):
nagyjából hatvan.

Akivel jobb szóba sem állni:
negyvennégy.

Örökké retteg
valakitől-valamitől:
hetvenhét.

Boldogságra képes:
legfeljebb huszonhárom.

Egymagában ártalmatlan,
tömegben megvadul:
több mint a fele, annyi szent.

Kíméletlen,
ha alkalma nyílik rá:
jobb, ha még nagyjából
sem tudjuk.

Visszatekintve bölcs,
nem sokkal több,
mint előre.

Az életből nem hoz ki, csak egy pár cuccot:
harminc
(bárcsak tévednék!)

Összecsuklik a fájdalomtól
és nem lát reményt maga előtt:
előbb-utóbb nyolcvanhárom.

Igaz ember:
alig harmincöt:

Vagy, ha úgy jobban érthető:
három.

Szánalomra méltó:
kilencvenkilenc.

Halandó:
százból száz --
ez a szám soha nem változik.

(Kepes János fordítása)


Láncdohányos volt, régóta küzdött a tüdőrákkal, most 88 éves korában, krakkói otthonában, rokonai és barátai társaságában távozott el.

NZS


Kapcsolódó anyagok

Pszichiátriai és az orvostudomány mainstream kutatásai

Hozzászólások:

1.,   Csorba Piroska mondta   2012. Március 09., Péntek 20:24:02
Jó és elgondolkodtató versek, szívesen olvastam őket.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

A szülésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerülne szóba az egészségügy, az aktuális népesedéspolitika vagy a genderkérdések. Nem véletlen, hogy így van, hiszen egy gyermek világra hozása az egyénen és a családon túl kihatással van a társadalom életére is. A szülés milyenségét pedig – hiszen a halálhoz hasonlóan a születés is kikerült már az otthon, a hétköznapiság keretei közül – alapvetően meghatározza az az intézményi gondoskodás, amelyben lezajlik.

Tovább


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


Semmi sem állatibb, mint a tiszta lelkiismeret