hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Rekviem egy álmodozóért


Rekviem egy álmodozóért

| |
 

Kurt Vonnegut, az irodalmi underground kultikus figurája és egyik fenegyereke ismert volt szarkasztikus humoráról. Egyes vélekedések szerint ő lenne a legnagyobb hatású amerikai a huszadik századi irodalomban.

Vonnegut bár nem vett részt szakirányú képzésben, jól értett az irodalomhoz, a szellemes párbeszédekhez és az emberiséget foglalkoztató morális kérdések felvázolásához.
Nem véletlen, hogy az egyik fiktív interjúkat közvetítő könyve épp Doktor Halálról, azaz Jacob Kevorkianról szól, ls ezt a kevésbé szokványos címet viseli: Áldja meg az Isten, dr. Kevorkian!

Mint ismeretes, a "szuicidgépet" kitaláló és megalkotó patológus Kevorkiant, aki Amerika-szerte felbolygatta tettével a közvéleményt, és felgerjesztette az eutanázia-vita szunnyadó parazsát, 1999-ben tíz és huszonöt év közötti időtartamú börtönbüntetésre ítélték, mert 1990 és 1998 között több mint 130 halálos betegnek segített az öngyilkosságban, illetve egy esetben ő maga adta be a halálos injekciót. Nyolc évet töltött börtönben, majd egészségi állapota miatt szabadon engedték.

A gépet a hírek szerint a háztartásban fellelhető eszközökből, játékszerek alkatrészeiből, mágnesekből és saját gyártású elektronikából készítette.
"Az orvos asszisztálta aktív eutanázia az önrendelkezés ténye és a beteg aktív részvétele miatt magasabb rendű a passzív eutanáziánál. Ugyanakkor éppen a beteg tudatos és aktív participációja miatt korlátozódik a visszaélések lehetősége. A beteg a döntéshozó és a döntés végrehajtó egy személyben" – nyilatkozta a Free Inquiry nevű szekuláris humanista újságnak a patológus.

Vonnegut nem igazán szerette, ha sci-fi szerzőként aposztrofálták, elbeszéléseiben civilizációkritikát fogalmazott meg és a science fiction elemek a társadalom szürreális metaforáiként funkcionáltak. Vonnegut hangvétele bölcs, humánus, ám a kíméletlenségig kritikus és őszinte. Hatása olyan óriási, hogy ellenlábasai élénk, közösségi, keresztényellenes szelleme és a konzervativizmustól való nyilvánvaló idegenkedése miatt egyenesen őt tették felelőssé Amerika erkölcsi hanyatlásáért.

Az Áldja meg az Isten, dr. Kevorkian! című könyv mennyei kalandozás, interjú számtalan csodabogárral, továbbá már ”átjutott” hírességgel Shakespeare-től Martin Luther King gyilkosáig. A riportalanyok többnyire magukat az egész emberiség sorsáért és jobbulásáért felelősnek érző emberek. Igaz ugyan, hogy a magát nagyon szégyenlő Hitler is szerepel a sorban. A magvas, gúnyos eszmefuttatásokból, tanmesékből, kedélyes párbeszédekből egy abszurd kor árnyképe bontakozik ki.

A bevezetőből ugyanakkor megismerkedhetünk Vonnegut személyes véleményével a vallásról, miszerint egyetért dédapjával: „Ha Jézus jó dolgokat mondott, mit számít, Isten volt-e vagy sem?” A szereplők mindazonáltal elrettenve szemlélik az alant zajló világ borzalmait, és egyetértenek abban, hogy meglehet, a Pokol talán a még élő emberben keresendő.
"Végül is mit értünk moralitás alatt?" – teszi fel a kérdést dr. Kevorkian egy interjújában. „A megfelelő módon való gondolkodásmódot és cselekvést. Ez az idők folyamán állandóan változik. Az ember feladata az adott szituáció megoldása az adott időben, és ehhez nem használhatók fel kétezer éves elméletek.”

Kevorkian a „a halálhoz való jog” aktivistája volt, Kurt Vonnegut pedig megírta, hogy szeretné, ha a sírján ez állna: „Minden csodálatos volt. Semmi sem fáj.”

NZS

Kapcsolódó anyagok

Akkreditált továbbképzés

A nebivolol különleges molekulaszerkezete és hatása az életminőségre

Trendek a hypertonia kezelésében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

A szülésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerülne szóba az egészségügy, az aktuális népesedéspolitika vagy a genderkérdések. Nem véletlen, hogy így van, hiszen egy gyermek világra hozása az egyénen és a családon túl kihatással van a társadalom életére is. A szülés milyenségét pedig – hiszen a halálhoz hasonlóan a születés is kikerült már az otthon, a hétköznapiság keretei közül – alapvetően meghatározza az az intézményi gondoskodás, amelyben lezajlik.

Tovább


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


Rekviem egy álmodozóért