TARTALOM

 VISSZA

 


Rekviem egy álmodozóért


Rekviem egy álmodozóért

| |
 

Kurt Vonnegut, az irodalmi underground kultikus figurája és egyik fenegyereke ismert volt szarkasztikus humoráról. Egyes vélekedések szerint ő lenne a legnagyobb hatású amerikai a huszadik századi irodalomban.

Vonnegut bár nem vett részt szakirányú képzésben, jól értett az irodalomhoz, a szellemes párbeszédekhez és az emberiséget foglalkoztató morális kérdések felvázolásához.
Nem véletlen, hogy az egyik fiktív interjúkat közvetítő könyve épp Doktor Halálról, azaz Jacob Kevorkianról szól, ls ezt a kevésbé szokványos címet viseli: Áldja meg az Isten, dr. Kevorkian!

Mint ismeretes, a "szuicidgépet" kitaláló és megalkotó patológus Kevorkiant, aki Amerika-szerte felbolygatta tettével a közvéleményt, és felgerjesztette az eutanázia-vita szunnyadó parazsát, 1999-ben tíz és huszonöt év közötti időtartamú börtönbüntetésre ítélték, mert 1990 és 1998 között több mint 130 halálos betegnek segített az öngyilkosságban, illetve egy esetben ő maga adta be a halálos injekciót. Nyolc évet töltött börtönben, majd egészségi állapota miatt szabadon engedték.

A gépet a hírek szerint a háztartásban fellelhető eszközökből, játékszerek alkatrészeiből, mágnesekből és saját gyártású elektronikából készítette.
"Az orvos asszisztálta aktív eutanázia az önrendelkezés ténye és a beteg aktív részvétele miatt magasabb rendű a passzív eutanáziánál. Ugyanakkor éppen a beteg tudatos és aktív participációja miatt korlátozódik a visszaélések lehetősége. A beteg a döntéshozó és a döntés végrehajtó egy személyben" – nyilatkozta a Free Inquiry nevű szekuláris humanista újságnak a patológus.

Vonnegut nem igazán szerette, ha sci-fi szerzőként aposztrofálták, elbeszéléseiben civilizációkritikát fogalmazott meg és a science fiction elemek a társadalom szürreális metaforáiként funkcionáltak. Vonnegut hangvétele bölcs, humánus, ám a kíméletlenségig kritikus és őszinte. Hatása olyan óriási, hogy ellenlábasai élénk, közösségi, keresztényellenes szelleme és a konzervativizmustól való nyilvánvaló idegenkedése miatt egyenesen őt tették felelőssé Amerika erkölcsi hanyatlásáért.

Az Áldja meg az Isten, dr. Kevorkian! című könyv mennyei kalandozás, interjú számtalan csodabogárral, továbbá már ”átjutott” hírességgel Shakespeare-től Martin Luther King gyilkosáig. A riportalanyok többnyire magukat az egész emberiség sorsáért és jobbulásáért felelősnek érző emberek. Igaz ugyan, hogy a magát nagyon szégyenlő Hitler is szerepel a sorban. A magvas, gúnyos eszmefuttatásokból, tanmesékből, kedélyes párbeszédekből egy abszurd kor árnyképe bontakozik ki.

A bevezetőből ugyanakkor megismerkedhetünk Vonnegut személyes véleményével a vallásról, miszerint egyetért dédapjával: „Ha Jézus jó dolgokat mondott, mit számít, Isten volt-e vagy sem?” A szereplők mindazonáltal elrettenve szemlélik az alant zajló világ borzalmait, és egyetértenek abban, hogy meglehet, a Pokol talán a még élő emberben keresendő.
"Végül is mit értünk moralitás alatt?" – teszi fel a kérdést dr. Kevorkian egy interjújában. „A megfelelő módon való gondolkodásmódot és cselekvést. Ez az idők folyamán állandóan változik. Az ember feladata az adott szituáció megoldása az adott időben, és ehhez nem használhatók fel kétezer éves elméletek.”

Kevorkian a „a halálhoz való jog” aktivistája volt, Kurt Vonnegut pedig megírta, hogy szeretné, ha a sírján ez állna: „Minden csodálatos volt. Semmi sem fáj.”

NZS

Kapcsolódó anyagok

Magyar Klinikai Onkológiai Társaság X. Jubileumi Kongresszusa

A gyógyszerész által küldött napi SMS-emlékeztető hatásossága

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

Hormezis a modern orvoslásban

A vénás pangás rontja a veseműködést - fikció vagy valóság?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Rekviem egy álmodozóért