hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Rekviem egy álmodozóért


Rekviem egy álmodozóért

| |
 

Kurt Vonnegut, az irodalmi underground kultikus figurája és egyik fenegyereke ismert volt szarkasztikus humoráról. Egyes vélekedések szerint ő lenne a legnagyobb hatású amerikai a huszadik századi irodalomban.

Vonnegut bár nem vett részt szakirányú képzésben, jól értett az irodalomhoz, a szellemes párbeszédekhez és az emberiséget foglalkoztató morális kérdések felvázolásához.
Nem véletlen, hogy az egyik fiktív interjúkat közvetítő könyve épp Doktor Halálról, azaz Jacob Kevorkianról szól, ls ezt a kevésbé szokványos címet viseli: Áldja meg az Isten, dr. Kevorkian!

Mint ismeretes, a "szuicidgépet" kitaláló és megalkotó patológus Kevorkiant, aki Amerika-szerte felbolygatta tettével a közvéleményt, és felgerjesztette az eutanázia-vita szunnyadó parazsát, 1999-ben tíz és huszonöt év közötti időtartamú börtönbüntetésre ítélték, mert 1990 és 1998 között több mint 130 halálos betegnek segített az öngyilkosságban, illetve egy esetben ő maga adta be a halálos injekciót. Nyolc évet töltött börtönben, majd egészségi állapota miatt szabadon engedték.

A gépet a hírek szerint a háztartásban fellelhető eszközökből, játékszerek alkatrészeiből, mágnesekből és saját gyártású elektronikából készítette.
"Az orvos asszisztálta aktív eutanázia az önrendelkezés ténye és a beteg aktív részvétele miatt magasabb rendű a passzív eutanáziánál. Ugyanakkor éppen a beteg tudatos és aktív participációja miatt korlátozódik a visszaélések lehetősége. A beteg a döntéshozó és a döntés végrehajtó egy személyben" – nyilatkozta a Free Inquiry nevű szekuláris humanista újságnak a patológus.

Vonnegut nem igazán szerette, ha sci-fi szerzőként aposztrofálták, elbeszéléseiben civilizációkritikát fogalmazott meg és a science fiction elemek a társadalom szürreális metaforáiként funkcionáltak. Vonnegut hangvétele bölcs, humánus, ám a kíméletlenségig kritikus és őszinte. Hatása olyan óriási, hogy ellenlábasai élénk, közösségi, keresztényellenes szelleme és a konzervativizmustól való nyilvánvaló idegenkedése miatt egyenesen őt tették felelőssé Amerika erkölcsi hanyatlásáért.

Az Áldja meg az Isten, dr. Kevorkian! című könyv mennyei kalandozás, interjú számtalan csodabogárral, továbbá már ”átjutott” hírességgel Shakespeare-től Martin Luther King gyilkosáig. A riportalanyok többnyire magukat az egész emberiség sorsáért és jobbulásáért felelősnek érző emberek. Igaz ugyan, hogy a magát nagyon szégyenlő Hitler is szerepel a sorban. A magvas, gúnyos eszmefuttatásokból, tanmesékből, kedélyes párbeszédekből egy abszurd kor árnyképe bontakozik ki.

A bevezetőből ugyanakkor megismerkedhetünk Vonnegut személyes véleményével a vallásról, miszerint egyetért dédapjával: „Ha Jézus jó dolgokat mondott, mit számít, Isten volt-e vagy sem?” A szereplők mindazonáltal elrettenve szemlélik az alant zajló világ borzalmait, és egyetértenek abban, hogy meglehet, a Pokol talán a még élő emberben keresendő.
"Végül is mit értünk moralitás alatt?" – teszi fel a kérdést dr. Kevorkian egy interjújában. „A megfelelő módon való gondolkodásmódot és cselekvést. Ez az idők folyamán állandóan változik. Az ember feladata az adott szituáció megoldása az adott időben, és ehhez nem használhatók fel kétezer éves elméletek.”

Kevorkian a „a halálhoz való jog” aktivistája volt, Kurt Vonnegut pedig megírta, hogy szeretné, ha a sírján ez állna: „Minden csodálatos volt. Semmi sem fáj.”

NZS

Kapcsolódó anyagok

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Tovább


Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


Rekviem egy álmodozóért