TARTALOM

 VISSZA

 


Reinkarnáció és gyógyítás


Reinkarnáció és gyógyítás
Nagy Zsuzsanna
| |
 


Az emberiség a kezdetektől fogva szívesen hitt abban, hogy e földi élet nem az egyetlen esély az életre. Az újjászületés, a reinkarnáció tana szinte egyidős az emberiséggel, már a szellemtörténet kezdeteikor felbukkannak jelei, amit azután a különböző vallások szednek rendbe, s fektetik le szabályrendszerét.

Az ókori Görögországban már számos filozófust és tudóst találunk, köztük Pitagoraszt, Szókratészt és tanítványát, Platónt, kiknek a reinkarnációra vonatkozó elméletei máig hatással vannak a nyugati filozófiára.

Platón például így ír a lélekvándorlásról: „Tudnod kell, hogy minél rosszabb emberré válsz, annál rosszabb lelkek közé kerülsz, és minél jobb leszel, annál jobbak közé, és az újjászületések és halálok egymásutánjában azt fogod tenni, és elszenvedni, amit a hozzád hasonlóak. Több későbbi iskola is alapvető igazságként, tényként kezeli a reinkarnáció tanát. Ilyen a gnoszticizmus, az új platonizmus és a hermetizmus. A korai kereszténység körében is jelentős szerepe volt a reinkarnációnak.

Hinduizmus

A hinduizmus terén talán elsőként az Upanishadokban jelenik meg a Szamszara, az újraszületések örök körforgásának fogalma. Csak a papok tudták pontosan, milyen meghatározott imák és áldozatok szükségesek a megszabaduláshoz. Az életben legalább egyszer kijelölt helyeken és meghatározott időben a Gangeszben kell megfürdeni. Ez a fürdés lemossa a bűnöket. A hinduizmussal rokon, bár vele nem azonos áramlatokban, a dzsainizmusban, a szikhizmusban is fő helyet foglal el a reinkarnációról szóló tanítás.

Buddhizmus

Buddha meghagyta tanai között a Szamszara hitét, de kijelentette, a megváltáshoz nincs szükség papi segítségre, a megváltás egyetlen útja a szenvedések okának felismerése és meghaladása. A tibeti buddhizmusban, a lámaizmusban a reinkarnáció-hitnek központi szerepe van. A két legfontosabb vallási vezetőt, a Dalai Lámát és a Pancsen Lámát két istenember inkarnációjának tartják, akik évszázadok óta mindig új és új testben jelennek meg.

A Tibeti Halottaskönyv, a Bardo Thödol három köztes létet, úgynevezett bardot különböztet meg. Az első bardo annak a szabadságnak az eufóriája, amelyet a halott érez, hogy megszabadult fizikai testétől. A bardo időtől független, a mi földi időnk szerint másodpercektől évtizedekig, sőt még tovább is tarthat. A második bardo alatt a halott megjárja a különböző egeket, poklokat, aszerint, hogy hogyan cselekedett életében. A harmadik bardo a következő fizikai születést sejteti. A test nélküli lélek látja jövendőbeli szüleit, és érzi azt a vonzalmat, amelyet a gyermek érez szülei iránt.

A Tibeti Halottaskönyv liturgiai utasításokat tartalmaz, imaszövegeket, amelyek segítségével a halott mellett állhatnak és segíthetnek neki itt maradt hozzátartozói. A buddhizmus elterjedt Burmában, Ceylonban, Thaiföldön, Japánban és Kínában. Erős hatást gyakorolt az ott élők halálról vallott felfogására, és a lélekvándorlás, reinkarnáció beépült az emberek hitébe.

Judaizmus

A szakemberek szerint a zsidó vallásban nem játszott, nem játszik szerepet a lélekvándorláshit. Ennek ellenére az Ótestamentumban Hióbnál, vagy Salamon király szövegeiben gyakran akadhatunk a reinkarnáció-hitet igazoló részletekre.
A zsidó történetíró, Jozéfusz (Kr. u. 100 körül) a következőket írja: „A tiszta és szent szellemek tovább élnek az égi helyeken, és az idők folyamán ismét leküldik őket, hogy derék, jóravaló testben lakjanak.”

Jozéfusz úgy hivatkozik az újraszületésre, mint aki tudja, hogy az általánosan elfogadott hittétel. Különösen az esszénusok hittek erőteljesen a lélekvándorlásban. A misztikus kabbala (Kr.u. 13. sz.) számára is teljesen elfogadott igazság a lélek újraszületése. A kabbalisták is szükségesnek tartják a lélek fejlődését, egészen a tökéletességig, s ők is elégtelennek tartják ehhez az egyetlen földi életet.

Kereszténység

Alexandriai Kelemen a II. században még arról írt, hogy fejlődésünkhöz elengedhetetlen az újratestesülések sorozata. Az akkori filozófusok, teológusok körében ez elfogadottnak számított. Fordulat következett be azonban kereszténység történetében 553-as évben, amikoris a konstantinápolyi zsinat eretnekségnek kiáltotta ki a reinkarnáció tanát, és az erre vonatkozó egyértelmű részeket kitörölték a Bibliából.

A keresztény egyház kitagadta azokat, akik továbbra is hittek benne. 1274-ben a lyoni zsinat, majd 1493-ban a firenzei zsinat is megerősítette azt, s akik ennek ellenére hittek az újjászületésben,azokat eretnekeknek kiáltották ki, és a máglyára vetették őket. Különböző titkos szekták őrizték a hagyományt. Néhányat, köztük a katarok mozgalmát azonban felszámolta az inkvizíció.

A Bibliában mindezek ellenére maradtak utalások a reinkarnációra vonatkozóan. Máté evangéliumában (11:13-15) Jézus ezt mondja: „Mert minden próféta és a törvény János ideéig prófétált. És ha el akarjátok fogadni: Ő Illés, aki eljövendő volt. Akinek füle van a hallásra hallja meg!”
Majd a másik szakaszban (17: 12) folytatja: „Mondom néktek, hogy Illés már eljött, de nem ismerték fel, hanem azt tették vele, amit akartak: így fog szenvedni tőlük az Emberfia is.”

Edgar Cayce

A XIX. század végén egy különös személy vetette fel ismét Európában a reinkarnáció gondolatát. Az alvó látnokként ismert Edgar Cayce, aki 1877. március 18-án született Amerikában, Kentucky államban, alighanem az újkori ezotéria és holisztikus gyógyítás leghíresebb alakja, aki akiről a mai napig nem hiszik el, hogy csalás, és mindenféle anyagi ellenszolgáltatás nélkül dolgozott.

A következő beszélgetés az alvó, transzállapotban lévő Edgar Cayce és jegyzetelő asszisztense, Lammers között zajlott:

- Honnan jön a lélek, és hogyan lép be a fizikai testbe?
- Már ott van. Mihelyt az emberi test a születés után beszívja az első lélegzetet, azonnal élő lélekké válik, ha elérte azt a fejlettségi szintet, ami szükséges ahhoz, hogy a lélek szálláshelyet találjon benne.
- Lehetséges ennek a testnek, Edgar Cayce-nek, hogy ebben az állapotában kommunikáljon olyanokkal, akik már eltávoztak a szellemvilágba?
- A fizikai síkról eltávozott lelkek itt maradnak a közelünkben egészen addig, míg el nem érnek egy olyan fejlettségi szintre, mely tovább viszi őket, vagy további fejlődésük érdekében vissza nem térnek ide. Míg e szféra közelében vannak, bármelyikükkel kommunikálni lehet. Jelenleg is ezrével vannak körülöttünk...


Életrajzírója szerint a kisfiú Edgar elhatározta, hogy többször elolvassa a Bibliát, így tizenharmadik évében járt, amikor már tizenkétszer elolvasta. Olvasás közben elmondása szerint látomása támadt, egy hölgy jelent meg előtte, aki azt mondta: „imáid meghallgattattak, mit szeretnél leginkább? Leginkább segíteni szeretnék beteg gyerekeken - szólt a fiú.”

Edgar Cayce közléseit alvás közben, jegyzőkönyvvezető jelenlétében tette. Ébredése után semmire sem emlékezett az átélt és elhangzott élményekből. Speciális álomállapotban látta a jövőt, ilyenkor egy gyorsírást ismerő titkár, majd pedig a felesége jegyzetelték a hallottakat, hiszen a Cayce ilyenkor időszakosan elveszítette nappali tudatát.

Negyvenhárom év alatt harmincezer dokumentált eset maradt fenn. Elsősorban betegeknek adott pontos képet előző életeikről és javasolt betegségükhöz gyógymódot, illetve gyógyszereket ajánlott hipnotikus álomba merülve.

A diagnózis és terápia az esetek jelentős százalékában meglepően találó volt, s ez annál inkább különös, mivel soha nem tanulta az orvoslást. Igazából ellenlábasai sem találtak tudományos magyarázatot a jelenségre.

Cayce számos egyéb területről tett kijelentéseket, filozófiája szerint a világ országai a "kiegyenlítődés" felé haladnak, amelynek végcélja az emberiség egysége. Úgy látta, hogy mindenképpen bekövetkezik az egyensúly állapota. A látnok szerint a legnagyobb és legszabadabb ország az lesz, amelyik a többiek szolgálatába áll.

Azon múlik sikere, ha a nép megtanul a többiek szolgálatban élni, minthogy "embertársainkért élünk". Próféciái az emberiség eredetét firtatták, továbbá különböző orvosi kezelésekig terjedtek. Írásainak zöme magyar nyelven nem elérhető, és jövendölésük is így előttünk rejtve marad.

-nemesi-


Kapcsolódó anyagok

A pulmonalis fizioterápia és az aerob edzésprogram javítja a kognitív funkciót és a fizikai terhelhetőséget

Carpal tunnel szindrómás betegek tüneti súlyosságának, funkcionális státuszának és szorongásszintjének meghatározása elektrofiziológiás stádiumuk szerint

Gyulladásos biomarkerek benignus paroxysmalis pozicionális vertigóban: törökországi eset-kontroll vizsgálat

A subthalamicus mag célkoordinátáinak összehasonlítása 1 és 3 Tesla MR-vizsgálattal mély agyi stimulációs műtétek tervezése során

A palliatív neurálterápia életminőségre gyakorolt hatása inoperábilis alsó végtagi obliteratív verőérbetegeknél

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Reinkarnáció és gyógyítás