hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Egy reformkori polihisztor


Egy reformkori polihisztor

| |
 

A Kálvin téri református templom kriptájában számos reformkori hírességet temettek el, például Almási Balogh Pált Kossuth és Széchenyi orvosa is itt nyugszik..

„Egy emberöltő telt el azóta, hogy a Calvin-téri református templom hatalmas sírboltjának kapuja feltárult Almási Balogh Pál dr. teteme előtt, hogy elfoglalja ott helyét a Dunamelléki Református Egyházkerület kiválóságai sorában, azt a helyet, melyet nem születés, nem rang biztosított számára, hanem ezeknél sokkal több: erkölcsi nagyság, egyéni kiválóság.

Ez a Balogh Pál dr. azonos azzal a históriai alakkal, kit Herczeg Ferenc „ A híd" című színművében gr. Széchenyi István háziorvosaként hív életre a múltból, és aki a „legnagyobb magyar" legnagyobb politikai ellenfelének, Kossuth Lajosnak éveken át volt kezelőorvosa, és rabsága idején meghitt bizalmasa"... Földi maradványainak a kegyelet és elismerés megadta azt, aminek életében az ő puritán szelleme is hódolt, az erkölcsi nagyság nimbuszát. Ott porlik a Calvin téri templom sírboltjának évszázados hangtalan csendjében, nagy kortársainak, Fáy Andrásnak, Báthori püspöknek, és más jeles emberek hamvainak szomszédságában - írja Fialovszky Béla 1933-os könyvében.


Almási Balogh Pál a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nagybarcán látta meg a napvilágot. Református lelkész édesapja írta a református énekeskönyvben található 284. dicséretet. A gyermek alsóbb iskoláit Rimaszombatban, középiskoláit Sárospatakon végezte, majd Késmárkon tanult. Teológiai és jogi diplomát szerzett, majd 1817-ben Pestre került, ahol beiratkozott az orvosi egyetemre, s 1823-ban vette kézhez orvosi diplomáját.

A kiváló nyelvérzékű ifjú a görög és latin mellett elsajátította a német, francia, angol, spanyol és olasz nyelvet, így nyelvi nehézségei nem voltak, amikor szakmai ismeretei gyarapítása céljából külföldi tanulmányutat tett.

Németországban megismerkedett a költő Goethével és kora kiváló tudóstársaival, köztük a hasonszenvi gyógymód (homeopátia - a görög homoiosz, azaz hasonló és a pathosz, azaz szenvedés, kór szavakból) megalapítójának tekintett Samuel Hahnemann orvossal is.

Hazatérését követően orvosként maga is a homeopátiát alkalmazta, és az 1840-es évekre a homeopátiás gyógyítás legnagyobb magyar tekintélye lett. Jelentős szerepet játszott a Homeopata Orvosok Egyesületének megalapításában, 1865-ben az újjászervezett intézmény elnökévé választották.

A reformkorban Széchenyi István és Kossuth Lajos háziorvosa volt, akikkel bizalmas baráti kapcsolatokat ápolt, s akiknek közéleti kezdeményezéseiben is nemegyszer részt vett, bár maga nem politizált.

A háziorvos alakját Herczeg Ferenc A híd című színművében keltette életre. Betegei nemcsak előkelő körökből kerültek ki, a gazdagok mellett a szegényeket is gyógyította, ingyen.

Jelentős közéleti szerepet játszott, tőle származott az iparvédő és az állatvédő egyesületek eszméje (előbbi Kossuth közreműködésével jött létre), kezdeményezője volt az Angol-Magyar Kereskedelmi Intézet megalapításának, emellett részt vett a nyelvújító mozgalomban, az orvosi műnyelv magyarosítása körüli vitákban (emlékezetes vitát folytatott Bugát Pál orvos-nyelvújítóval).

Számos orvosi, filozófiai, társadalomtudományi cikket írt, szerkesztette az Akadémia által kiadott Tudománytárat. A sokoldalú műveltségű tudós szenvedélyes könyvgyűjtő volt, mintegy 50 ezer kötetből álló magánkönyvtárral rendelkezett. Nevéhez fűződik az aggteleki Baradla-barlang első részletes magyar nyelvű leírása, fiatal korában pedig Kátay Aranka néven szépirodalmi műveket is publikált.

Az MTA 1835-ben száz arannyal jutalmazta Tudományos művelődésünk története című, filozófiai tárgyú pályamunkáját.
1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, öt év múlva rendes tagjává választották, és több külföldi orvostársaságnak is tagja volt. 1856-ban Párizsba, Londonba és Brüsszelbe utazott, hogy megismerkedjen és kapcsolatot teremtsen külföldi tudóstársaságokkal, intézetekkel. Összeköttetései révén számos kiemelkedő tudományos munkát sikerült megszereznie az MTA számára.

A reformkori polihisztor 1867. szeptember 11-én halt meg Pesten, nevét Ózdon kórház viseli, Izsó Miklós által készített mellszobra (1864) az MTA épületében áll.

NZS
Forrás: MTI

2014. 10. 13.

Kapcsolódó anyagok

Útmutató szerzőinknek

Nagy kockázatú hypertoniás betegek telemedicinális gondozásának célvérnyomás-elérést segítő és vérnyomás-variabilitást csökkentő hatása. HIRIHYP_TELEMED MHT

Az antihipertenzív kezelés hatását befolyásoló tényezők eredményességének vizsgálata (CONADPER-HU)

Hol vannak a „vérnyomásgének”?

A hypertonia kezelése szívelégtelen betegekben: a 2016-os európai és a 2017-es észak-amerikai ajánlás összevetése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A gyógyító alkotói láz – Beszélgetés M. Kecskés András pantomimművésszel

A pantomim, a mozgásművészet és színházművészet elemeit egyesítem. Például jellegzetes pantomimes eszközöket használok elvont fogalmak kifejezésére. Egyszerű példát említve, pantomimes alaptechnika a súly cipelésének megjelenítése, de ezt a lélek mázsás súlyának kifejezésére is lehet használni.

Tovább


Közös jelek, bábeli zűrzavar -- beszélgetés Boros Mátyás képzőművésszel

Régóta rajzoló ember vagyok, a családi legenda szerint a rácsos ágyban kezdődött. Az idők során akarva-akaratlanul kialakítottam olyan biztos pontokat, formákat, amelyeket rajzolás közben bármikor elő tudok venni.

Tovább


„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

Az érdekességre törekedve tekintjük át a magyar nyelvterület tavaszi gyógyító szokásait.

Tovább


Egy közös történet: Az Olaszliszkai

Egy színházi előadás arról, hogy miért érzi valaki annyira reménytelennek az életet ebben a pillanatban Magyarországon, hogy véget vessen az életének. És bár ez nem lehetett az alkotók szándéka, de egy előadás arról, hogy miért lett öngyilkos Borbély Szilárd.

Tovább


Egy reformkori polihisztor