TARTALOM

 VISSZA

 


Egy drogfüggő művész: Quincey betegsége


Egy drogfüggő művész: Quincey betegsége

| |
 

1785. augusztus 15-én született Manchesterben. Apja jómódú és művelt kereskedő volt. Thomas nyolcéves volt, amikor apja meghalt. A nevelés feladata a szigorú anyára maradt. Gyenge, jámbor és beteges gyermek volt, bátyja előszeretettel kínozta. A szigorú anya és az erőszakos fivér elől az olvasásba menekült. Tizenhárom éves korában már folyékonyan olvasott ógörögül, két évvel később pedig már időmértékes verseket írt.

Iskoláit Bathban, majd Wiltshire-ben végezte, 1800-tól a manchesteri középiskola diákja volt, de két év múlva megszökött a tanintézetből, a családja elöl is bujkált. Először Walesbe, majd Londonba ment, ahol álnéven élt. Miután minden pénzét elköltötte, nyomorgott. Nagy szorultságában egy Anne nevű fiatal prostituált segített rajta.
1803-ban kibékült családjával, anyja az oxfordi Worcester College-ba küldte megtévedt fiát. Okos, érdeklődő, tájékozott diákká vált , aki esszéket írt a történelemről, a közgazdaságról, a lélektanról és a német metafizikáról.

A következő évben a törékeny alkatú fiatalembert arcidegfájdalmak kezdték gyötörni. Orvosai ópiumot ajánlottak neki kínjai enyhítésére. Az évek során teljesen drogfüggővé vált, a szert tartalmazó üvegcse állandóan a keze ügyében volt. 1807-ben úgy hagyta el Oxfordot, hogy nem szerzett fokozatot. Ekkor kötött barátságot a Lírai balladák két szerzőjével, William Wordsworth-szel és Samuel Coleridge-dzsel, és 1809-ben a közelükben, Grasmere-ben telepedett le.

1817-ben feleségül vette Margaret Simpsont, akitől ekkor már volt egy fia. Később még hét gyermekük született. Az egyre inkább az ópium rabjává váló író számára a család volt az egyetlen biztos pont. Sokat és sokfélét írt, de szinte semmit sem publikált. Állandó anyagi nehézségek között éltek. 1819-ben a Westmorland Gazette szerkesztője lett, jó ideig az újságírás biztosította megélhetésüket.

1821-ben Londonba ment, néhány német fordítását akarta elhelyezni különböző lapokban, de végül úgy döntött, hogy az ópiummal kapcsolatos élményeit írja meg. Az Egy angol ópiumevő vallomásait a London Magazine közölte. A mű nem várt sikert aratott, 1822-ben könyv alakban is kiadták. De Quincey megvallott szándéka az volt, hogy figyelmeztesse olvasóit az ópiumfogyasztás veszélyeire. Először saját rászokásának történetét mesélte el, utána érzékletes képet festett a kábítószer hatása alatt tapasztalt euforikus képzelgésekről, majd a tartós fogyasztás kiváltotta lidérces álmokról. A művet 1828-ban Musset fordította le franciára, 1860-ban pedig Baudelaire méltatta a Mesterséges Paradicsomok című esszéjében.

1823-ban a London Magazine közölte egyik legeredetibb esszéjét Az ajtókopogtatásról a Macbethben címmel, amely ragyogó lélektani meglátásai miatt a Shakespeare-irodalom egyik klasszikus darabja.1826-ban Edinburghba költözött, a Blackwood's Edinburgh Magazine és a Tait's Magazine állandó szerzője lett. Az 1830-as évek elején lelkileg is eltávolodott egykori költőbarátaitól, 1840-re megírta a Tavi emlékek című visszaemlékezését, amellyel vérig sértette Wordsworth-t és a többi "tavi költőt".
1837-ben meghalt a felesége, ezután még gyakrabban nyúlt az ópiumért, kétszer majdnem túl is adagolta magát. Kóros szenvedélye anyagilag is komoly megterhelést jelentett, 1841-től állandóan menekülnie kellett hitelezői elől. 1859. december 8-án halt meg Edinburghban.

A Vallomáson kívül több munkája is megjelent magyarul, köztük az A gyilkosságról mint a szépművészetek egyikéről, illetve Az ajtókopogtatásról a Macbethben című esszéi, továbbá a nagy német filozófus, Immanuel Kant életéről és furcsa szokásairól szóló tanulmánya.


Forrás: MTI

eLitmed, 2014. 12.04.


Kapcsolódó anyagok

A pulmonalis fizioterápia és az aerob edzésprogram javítja a kognitív funkciót és a fizikai terhelhetőséget

Carpal tunnel szindrómás betegek tüneti súlyosságának, funkcionális státuszának és szorongásszintjének meghatározása elektrofiziológiás stádiumuk szerint

Gyulladásos biomarkerek benignus paroxysmalis pozicionális vertigóban: törökországi eset-kontroll vizsgálat

A subthalamicus mag célkoordinátáinak összehasonlítása 1 és 3 Tesla MR-vizsgálattal mély agyi stimulációs műtétek tervezése során

A palliatív neurálterápia életminőségre gyakorolt hatása inoperábilis alsó végtagi obliteratív verőérbetegeknél

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Egy drogfüggő művész: Quincey betegsége