TARTALOM

 VISSZA

 


Pirandello kettős élete


Pirandello kettős élete

| |
 


Egyéniség, belső tudat és társadalmi szerepek – ezek a kérdések foglalkoztatják darabkaiban is. Ő a maga részéről élete példájával mutatja a minden személyiség számára előírt küzdelmét, nevezetesen, hogy életünk szakadatlan harc azért, hogy az egyén azonos lehessen önmagával, s eleget tegyen a személyisége diktálta belső parancsnak. Filozófiában jártas tudós alkotóként a társadalom-lélektani kutatásokat ösztönző elmélettel állt elő, miszerint a valódi énünket ösztöneink alakítják, s ez igazi valónk, mely jelentősen eltér a társadalmi befolyások alakította énünktől.

„Mert jaj nektek, ha nem ragaszkodtok állhatatosan ahhoz, amit ma vagy holnap igaznak láttok, még akkor is, ha pontosan az ellenkezője annak, amit tegnap láttatok igaznak!”– mondja a főhős IV Henrik című darabjában.

Pirandello 1867. június 28-án. Született módos szicíliai polgárcsaládból Girgenti-ben. Apja kénbánya tulajdonos, ám Pirandello szenvedélyesen vonzódik a bölcsészettudományokhoz, és nem kíván részt venni az iparosok életében.

Pirandello szenvedélyes ember volt, igazi szicíliai. Eseménydús szerelmi élete nagy visszhangot váltott ki a nagypolgári társaságban, családja választottjai miatt többször kitagadta. A viszontagságok után végül révbe ért, 1894-ben a család üzlettársának leányát vette feleségül, amit megkönnyebbülten vettek tudomásul a szülők, s a fiatal pár a cégből megkaphatta a vagyon jövedelméből kiszámított részesedést és rendszeres járadékot. Pirandello tehát teljes mértékben az alkotásnak szentelhette életét. Áttért a prózaírásra, bár műveinek népszerűsítését jelentősen akadályozta a tény, hogy alkotásait szicíliai nyelvjárásban vetette papírra.

A három gyermekes pár élete drámai fordulatot vett akkor, amikor a bányakatasztrófa megfosztotta őket biztos bevételeiktől. A sorscsapásként átélt anyagi összeomlás kiváltotta a feleség lappangó elmebaját, és a férj attól kezdve heroikus küzdelmet folytatott az asszony képzeteit ellepő démonok ellen. A végsőkig harcolt azért, hogy otthon tarthassa rajongásig szeretett feleségét, s ne kelljen intézménybe adnia.

Az asszony tévképzetei és betegsége minden bizonnyal jelentős tapasztalattal gyarapított Pirandello élet- és emberismeretét, aki minden kortárs írót meghaladó módon ábrázolta a belső én és valóság oly feszítő konfliktusait. Több mint húsz évig éltek együtt az asszony betegségének árnyékában.

Költőként nem volt különösebben sikeres, és meglehetősen későn, 31 éves korában tért át a drámaírásra. 49 éves volt, amikor első színpadi sikerét aratta.
Pirandello tragikus, de elkerülhetetlen döntéséről írt egy levelében fiának: feleségét mégiscsak szanatóriumba kellett beutalnia, mivel hallucinációi folytán az asszony a lányával való vérfertőzéssel vádolta őt.

Ez az eseményt bogozta azután tovább a Hat szereplő (Karinthy fordításában: Hat szerep keres egy szerzőt) című darabjában. A szerző e dráma során nem hajlandó beismerni egy feltételezett bűnét és menekül a kísértő szellemek, saját agyának teremtményei elől.
A mintegy két évtizedes nélkülözés termékenyítőleg hatott munkásságára, hogy családját el tudja tartani sokrétű tevékenységet folytatott, Pirandello 1897-től az olasz irodalom tanára lett egy római tanítóképzőben, emellett kiadói, szerkesztőségi munkákat vállalt, megjelentette saját novellás- és versesköteteit is. Váratlan fordulatot a már említett darab, a Hat szerep keres egy szerzőt című színműve hozott, melyet 1921-ben mutattak be. Élete ettől kezdve egyenes úton haladt a világhír felé. Pirandellót mindez az élő drámairodalom első sorába emelte.

Sajátos művészete, melyben a tragikus és komikus elemek soha nem válnak élesen szét, ösztönzőleg hatott kortársaira. A modern törekvések az expresszionizmustól a szimbolizmuson át a pszichoanalízist az irodalomba beemelő irányzatokig mondhatni mind-mind Pirandello köpönyegéből bújtak elő. De hatott a vígjáték műfajára is, Molnár Ferenc és Brecht egyaránt mesterének tekintette.

1936 decemberében halt meg, kívánsága szerint Agrigeutóban temették el egy sziklába falazva azon a tanyán, ahol született.

NZS


Kapcsolódó anyagok

Magyar Klinikai Onkológiai Társaság X. Jubileumi Kongresszusa

A gyógyszerész által küldött napi SMS-emlékeztető hatásossága

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

Hormezis a modern orvoslásban

A vénás pangás rontja a veseműködést - fikció vagy valóság?

Hozzászólások:

1.,   Lipták Judit mondta   2012. December 19., Szerda 09:50:31
Kis adalék még, hogy Pirandello 1924 szeptemberében táviratban kérte Mussolinitől a felvételét a fasiszta pártba. Később kiderült, hogy ezt a sokat bírált lépését gazdasági érdekek indították, a párttól kapott pénzt önálló színtársulatának a létrehozásához. Később komoly összetűzései voltak a fasiszta vezetéssel, magát "apolitikusnak" tartotta, a Risorgimento (az olasz egyesítés) hazafias eszméihez ragaszkodott inkább.
Az első sikeres regénye a magyar fordításban is megjelent Mattia Pascal két élete (Il fu Mattia Pascal) volt. Már ebben a szabad akarattal, a szabadság relativitásával, az egyéni sors elkerülhetetlenségének problémájával foglalkozott. Film is készült belőle, Mattai Pascal szerepében Marcello Mastroiannival.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Pirandello kettős élete