TARTALOM

 VISSZA

 


Pascal pálfordulása


Pascal pálfordulása

| |
 

Valami történt Pascallal 1654. november 13-ának éjszakáján, ami egész életére hatással volt, megszabta további sorsát. Halála után ugyanis egy pergamenlapot találtak a ruhájába varrva. „Öröm, öröm, örömkönnyek „ – így szólt a szöveg. Spirituális élménye, misztikus, istenlátó megvilágosodása olyan útra terelte, mely során lassanként felhagyott a tudománnyal. Ekkor végleg megtért Istenhez, s ezután életének egyetlen értelme Isten apológiája volt.

„Ha hiszel Istenben, és nincsen Isten nem vesztettél semmit. De ha van Isten, és nem hiszel benne, mindent elvesztettél.”– mondta Pascal.
Előzőleg, 1654 októberében a Neuilly-hídon kocsival átmentében lovai megbokrosodtak és elragadták. Ő ugyan szerencsésen megmenekült, de eme megmenekülésében is a felsőbb hatalmak intéző kezét látta. Életét ettől kezdve az imádkozás töltötte be.

Addig azonban elképesztő sikereket ért el, bár ez a nagy jelentőségű fizikus és matematikus csak játéknak tekintette a tudományokat. Pascal 1623. június 19-én Clermont-Ferrand-ban látta meg a napvilágot. Már 8-10 éves korában latinul is, görögül is oly biztonságosan olvasott, mint franciául. És Euklidészből kiindulva gyermekként jött rá matematikai és fizikai törvényekre.

Alig 17 éves volt, amikor megjelent Értekezés a mértani kúpok természetéről című munkája. Az összeadásra alkalmas számológép első modelljét, a mechanikus kalkulátorok egyik legelső prototípusát 1642-ben készítette el. 1654-ben írta meg Tanulmány az aritmetikai háromszögekről című művét, majd levelezésbe kezdett Pierre de Fermat-val, s ebből a levelezésből született meg a valószínűségszámítás.

Sokszínűsége és sokoldalúsága ellenére elsősorban irodalomtörténeti főalak, hívei őt vallják a francia irodalmi stílus legnagyobb hatású mesterének.
A 20. századi katolikus írók, költők, mint Mauriac vagy az angol Eliot őt vallja az újkatolicizmus leghitelesebb elődjének. Annak dacára, hogy Pascalt a hivatalos katolikus egyház a maga korában általában eretneknek tartotta.

Fizikai kísérletei során megállapította a légnyomásnak a magasságtól való függését. Értelmezte a közlekedőedények törvényét. A folyadékok és a levegő fizikájával kapcsolatos munkássága nagy lépéssekkel vitte előre a kísérleti kutatást.

Filozófiai nézetei szerint igazi tudást nem az értelem, hanem egyedül az érzelem és az intuíció ad, sejtései alapján a pszichológiai is egyik atyjának tekinti őt. Fő műve a ragyogó, bár töredékes Gondolatok (1669), mely a francia klasszicizmus korának egész gondolatvilágát gyujti egységes és sokrétűen változatos összképpé.

„A gonoszak olyan emberek, akik ismerik az igazságot, de csak annyiban állnak mellé, amennyiben egyezik érdekükkel; egyébként azonban elpártolnak tőle.” – írta.

Párizsban halt meg 1662. augusztus 19-én. Az egykori csodagyerek mindössze 39 évet élt.

NZS

Kapcsolódó anyagok

Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben műhelykonferencia

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

O tempora, o mores!

Steven Pinker Az erőszak alkonya című könyve nemzetközileg is jelentős hozzájárulás a globalizálódó világ civilizációjának megértéséhez. Magyar nyelvű megjelenése azt ígéri, hogy nálunk is többen éreznek hajlandóságot egy effajta átfogó értelmezéshez.

Tovább


Ha gyógyítani akarunk, akkor hallgassunk a megérzéseinkre is!

„Vidéki orvosként ilyen díjat kapni, óriási elismerés. Igaz: nekem a legfőbb kitüntetés a beteg, a hozzátartozó mosolya”— vallja az Év Onkológusának választott dr. Bánhegyi Róbert János, a Békés Megyei Központi Kórház Onkológiai Centrumának osztályvezető-helyettes főorvosa, aki két fontos dolgot tart mindig szem előtt: a beteget, a daganatos betegséget mindig holisztikusan kell megközelíteni és tudni kell örülni az apró sikereknek is. A fiatal orvos csaknem háromezer szavazattal lett a legelismertebb doktor, ami rekord a díj történetében. Pedig, ahogy ő mondja: vidékről mindig sokkal nehezebb az érvényesülés.

Tovább


Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


Pascal pálfordulása