hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Pascal pálfordulása


Pascal pálfordulása

| |
 

Valami történt Pascallal 1654. november 13-ának éjszakáján, ami egész életére hatással volt, megszabta további sorsát. Halála után ugyanis egy pergamenlapot találtak a ruhájába varrva. „Öröm, öröm, örömkönnyek „ – így szólt a szöveg. Spirituális élménye, misztikus, istenlátó megvilágosodása olyan útra terelte, mely során lassanként felhagyott a tudománnyal. Ekkor végleg megtért Istenhez, s ezután életének egyetlen értelme Isten apológiája volt.

„Ha hiszel Istenben, és nincsen Isten nem vesztettél semmit. De ha van Isten, és nem hiszel benne, mindent elvesztettél.”– mondta Pascal.
Előzőleg, 1654 októberében a Neuilly-hídon kocsival átmentében lovai megbokrosodtak és elragadták. Ő ugyan szerencsésen megmenekült, de eme megmenekülésében is a felsőbb hatalmak intéző kezét látta. Életét ettől kezdve az imádkozás töltötte be.

Addig azonban elképesztő sikereket ért el, bár ez a nagy jelentőségű fizikus és matematikus csak játéknak tekintette a tudományokat. Pascal 1623. június 19-én Clermont-Ferrand-ban látta meg a napvilágot. Már 8-10 éves korában latinul is, görögül is oly biztonságosan olvasott, mint franciául. És Euklidészből kiindulva gyermekként jött rá matematikai és fizikai törvényekre.

Alig 17 éves volt, amikor megjelent Értekezés a mértani kúpok természetéről című munkája. Az összeadásra alkalmas számológép első modelljét, a mechanikus kalkulátorok egyik legelső prototípusát 1642-ben készítette el. 1654-ben írta meg Tanulmány az aritmetikai háromszögekről című művét, majd levelezésbe kezdett Pierre de Fermat-val, s ebből a levelezésből született meg a valószínűségszámítás.

Sokszínűsége és sokoldalúsága ellenére elsősorban irodalomtörténeti főalak, hívei őt vallják a francia irodalmi stílus legnagyobb hatású mesterének.
A 20. századi katolikus írók, költők, mint Mauriac vagy az angol Eliot őt vallja az újkatolicizmus leghitelesebb elődjének. Annak dacára, hogy Pascalt a hivatalos katolikus egyház a maga korában általában eretneknek tartotta.

Fizikai kísérletei során megállapította a légnyomásnak a magasságtól való függését. Értelmezte a közlekedőedények törvényét. A folyadékok és a levegő fizikájával kapcsolatos munkássága nagy lépéssekkel vitte előre a kísérleti kutatást.

Filozófiai nézetei szerint igazi tudást nem az értelem, hanem egyedül az érzelem és az intuíció ad, sejtései alapján a pszichológiai is egyik atyjának tekinti őt. Fő műve a ragyogó, bár töredékes Gondolatok (1669), mely a francia klasszicizmus korának egész gondolatvilágát gyujti egységes és sokrétűen változatos összképpé.

„A gonoszak olyan emberek, akik ismerik az igazságot, de csak annyiban állnak mellé, amennyiben egyezik érdekükkel; egyébként azonban elpártolnak tőle.” – írta.

Párizsban halt meg 1662. augusztus 19-én. Az egykori csodagyerek mindössze 39 évet élt.

NZS

Kapcsolódó anyagok

Előzetes rendelkezés

Biológiai terápiák hosszú távú terápiahűsége és a perzisztencia prediktorainak elemzése a teljes magyar psoriasisos betegpopulációban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


A gyógyító alkotói láz – Beszélgetés M. Kecskés András pantomimművésszel

A pantomim, a mozgásművészet és színházművészet elemeit egyesítem. Például jellegzetes pantomimes eszközöket használok elvont fogalmak kifejezésére. Egyszerű példát említve, pantomimes alaptechnika a súly cipelésének megjelenítése, de ezt a lélek mázsás súlyának kifejezésére is lehet használni.

Tovább


Közös jelek, bábeli zűrzavar -- beszélgetés Boros Mátyás képzőművésszel

Régóta rajzoló ember vagyok, a családi legenda szerint a rácsos ágyban kezdődött. Az idők során akarva-akaratlanul kialakítottam olyan biztos pontokat, formákat, amelyeket rajzolás közben bármikor elő tudok venni.

Tovább


„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

Az érdekességre törekedve tekintjük át a magyar nyelvterület tavaszi gyógyító szokásait.

Tovább


Pascal pálfordulása