TARTALOM

 VISSZA

 


Pascal pálfordulása


Pascal pálfordulása

| |
 

Valami történt Pascallal 1654. november 13-ának éjszakáján, ami egész életére hatással volt, megszabta további sorsát. Halála után ugyanis egy pergamenlapot találtak a ruhájába varrva. „Öröm, öröm, örömkönnyek „ – így szólt a szöveg. Spirituális élménye, misztikus, istenlátó megvilágosodása olyan útra terelte, mely során lassanként felhagyott a tudománnyal. Ekkor végleg megtért Istenhez, s ezután életének egyetlen értelme Isten apológiája volt.

„Ha hiszel Istenben, és nincsen Isten nem vesztettél semmit. De ha van Isten, és nem hiszel benne, mindent elvesztettél.”– mondta Pascal.
Előzőleg, 1654 októberében a Neuilly-hídon kocsival átmentében lovai megbokrosodtak és elragadták. Ő ugyan szerencsésen megmenekült, de eme megmenekülésében is a felsőbb hatalmak intéző kezét látta. Életét ettől kezdve az imádkozás töltötte be.

Addig azonban elképesztő sikereket ért el, bár ez a nagy jelentőségű fizikus és matematikus csak játéknak tekintette a tudományokat. Pascal 1623. június 19-én Clermont-Ferrand-ban látta meg a napvilágot. Már 8-10 éves korában latinul is, görögül is oly biztonságosan olvasott, mint franciául. És Euklidészből kiindulva gyermekként jött rá matematikai és fizikai törvényekre.

Alig 17 éves volt, amikor megjelent Értekezés a mértani kúpok természetéről című munkája. Az összeadásra alkalmas számológép első modelljét, a mechanikus kalkulátorok egyik legelső prototípusát 1642-ben készítette el. 1654-ben írta meg Tanulmány az aritmetikai háromszögekről című művét, majd levelezésbe kezdett Pierre de Fermat-val, s ebből a levelezésből született meg a valószínűségszámítás.

Sokszínűsége és sokoldalúsága ellenére elsősorban irodalomtörténeti főalak, hívei őt vallják a francia irodalmi stílus legnagyobb hatású mesterének.
A 20. századi katolikus írók, költők, mint Mauriac vagy az angol Eliot őt vallja az újkatolicizmus leghitelesebb elődjének. Annak dacára, hogy Pascalt a hivatalos katolikus egyház a maga korában általában eretneknek tartotta.

Fizikai kísérletei során megállapította a légnyomásnak a magasságtól való függését. Értelmezte a közlekedőedények törvényét. A folyadékok és a levegő fizikájával kapcsolatos munkássága nagy lépéssekkel vitte előre a kísérleti kutatást.

Filozófiai nézetei szerint igazi tudást nem az értelem, hanem egyedül az érzelem és az intuíció ad, sejtései alapján a pszichológiai is egyik atyjának tekinti őt. Fő műve a ragyogó, bár töredékes Gondolatok (1669), mely a francia klasszicizmus korának egész gondolatvilágát gyujti egységes és sokrétűen változatos összképpé.

„A gonoszak olyan emberek, akik ismerik az igazságot, de csak annyiban állnak mellé, amennyiben egyezik érdekükkel; egyébként azonban elpártolnak tőle.” – írta.

Párizsban halt meg 1662. augusztus 19-én. Az egykori csodagyerek mindössze 39 évet élt.

NZS

Kapcsolódó anyagok

Mivel érdemes kezdeni a vérnyomáscsökkentő terápiát?

Neurofiziológiai agyújraélesztés

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Tudományos program

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Tovább


A népszerűsített kéz

A könyv egy igényesen összeállított, bevezetésből és öt részből álló mű, amely részenként 2-4 fejezetben színvonalas ismeretterjesztő stílusban foglalkozik az emberi kézhez társuló antropológiai, humánbiológiai és orvostudományi kérdésekkel. Sőt, a szerző nagyvonalúan élve az alcímben jelzett „és még annál is több” megjegyzéssel, egyes fejezetekben a fő témától igen jelentős távolságokba kalandozik gondolatainak alaposabb kifejtése érdekében.

Tovább


A csók története

A filematológia az oszkuláció aktusával foglalkozó tudomány. Aki eddig nem ismerte volna e szavakat, a torontói professzor Marcel Danesi Csók története című ismeretterjesztő könyvéből megtudhatja, hogy a bizony léteznek tudósok, akik folyamatosan bővítik a csók témájáról felhalmozott tudományos ismereteket. Elmondása szerint a szerző csupán erre az egyszerűnek tűnő kérdésre kereste a választ: “Miért tartjuk ezt a nem higiénikus aktust gyönyörűnek és romantikusnak?”

Tovább


A kifutó veszélyei

Az evészavarok az elmúlt évtizedben kitüntetett figyelmet kaptak a pszichiátriai szakirodalomban. Ennek fő oka, hogy az anorexia nervosa és a bulimia nervosa viszonylag gyakori mentális betegségekké váltak, de újfajta evészavarokról (például: izomdiszmorfia, orthorexia nervosa, purgáló zavar) is egyre több kutatás születik.

Tovább


Pascal pálfordulása