TARTALOM

 VISSZA

 


Pascal pálfordulása


Pascal pálfordulása

| |
 

Valami történt Pascallal 1654. november 13-ának éjszakáján, ami egész életére hatással volt, megszabta további sorsát. Halála után ugyanis egy pergamenlapot találtak a ruhájába varrva. „Öröm, öröm, örömkönnyek „ – így szólt a szöveg. Spirituális élménye, misztikus, istenlátó megvilágosodása olyan útra terelte, mely során lassanként felhagyott a tudománnyal. Ekkor végleg megtért Istenhez, s ezután életének egyetlen értelme Isten apológiája volt.

„Ha hiszel Istenben, és nincsen Isten nem vesztettél semmit. De ha van Isten, és nem hiszel benne, mindent elvesztettél.”– mondta Pascal.
Előzőleg, 1654 októberében a Neuilly-hídon kocsival átmentében lovai megbokrosodtak és elragadták. Ő ugyan szerencsésen megmenekült, de eme megmenekülésében is a felsőbb hatalmak intéző kezét látta. Életét ettől kezdve az imádkozás töltötte be.

Addig azonban elképesztő sikereket ért el, bár ez a nagy jelentőségű fizikus és matematikus csak játéknak tekintette a tudományokat. Pascal 1623. június 19-én Clermont-Ferrand-ban látta meg a napvilágot. Már 8-10 éves korában latinul is, görögül is oly biztonságosan olvasott, mint franciául. És Euklidészből kiindulva gyermekként jött rá matematikai és fizikai törvényekre.

Alig 17 éves volt, amikor megjelent Értekezés a mértani kúpok természetéről című munkája. Az összeadásra alkalmas számológép első modelljét, a mechanikus kalkulátorok egyik legelső prototípusát 1642-ben készítette el. 1654-ben írta meg Tanulmány az aritmetikai háromszögekről című művét, majd levelezésbe kezdett Pierre de Fermat-val, s ebből a levelezésből született meg a valószínűségszámítás.

Sokszínűsége és sokoldalúsága ellenére elsősorban irodalomtörténeti főalak, hívei őt vallják a francia irodalmi stílus legnagyobb hatású mesterének.
A 20. századi katolikus írók, költők, mint Mauriac vagy az angol Eliot őt vallja az újkatolicizmus leghitelesebb elődjének. Annak dacára, hogy Pascalt a hivatalos katolikus egyház a maga korában általában eretneknek tartotta.

Fizikai kísérletei során megállapította a légnyomásnak a magasságtól való függését. Értelmezte a közlekedőedények törvényét. A folyadékok és a levegő fizikájával kapcsolatos munkássága nagy lépéssekkel vitte előre a kísérleti kutatást.

Filozófiai nézetei szerint igazi tudást nem az értelem, hanem egyedül az érzelem és az intuíció ad, sejtései alapján a pszichológiai is egyik atyjának tekinti őt. Fő műve a ragyogó, bár töredékes Gondolatok (1669), mely a francia klasszicizmus korának egész gondolatvilágát gyujti egységes és sokrétűen változatos összképpé.

„A gonoszak olyan emberek, akik ismerik az igazságot, de csak annyiban állnak mellé, amennyiben egyezik érdekükkel; egyébként azonban elpártolnak tőle.” – írta.

Párizsban halt meg 1662. augusztus 19-én. Az egykori csodagyerek mindössze 39 évet élt.

NZS

Kapcsolódó anyagok

Magyar Klinikai Onkológiai Társaság X. Jubileumi Kongresszusa

A gyógyszerész által küldött napi SMS-emlékeztető hatásossága

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

Hormezis a modern orvoslásban

A vénás pangás rontja a veseműködést - fikció vagy valóság?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Pascal pálfordulása