hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Ötzi, a füvesember


Ötzi, a füvesember

| |
 

Valamikor, hajdanán, az idők kezdete táján, úgy 5300 évvel ezelőtt, egy középkorú férfi futott a havas úton üldözői elől. Megsebesítették, és már eddig is sokat szenvedett csonttörést, fagyást, nem volt ismeretlen hát előtte a fájdalom, de most az életéért futott. Bal vállába fúródott nyílhegy miatt erősen vérzett, a halál gyorsan közeledett, mert valaki lesett rá, és a fejére mért ütéssel a földre terítette.

Nem sejthette akkor, hogy porhüvelye minden idők legnépszerűbb, a késői utókor számára oly becses, kedvenc „lelet”, „gleccsermúmia” lesz, és nemcsak mindennapi foglalatosságait ismerik majd, de még azt is tudni fogják, hogy Lyme-kórban szenvedett, tejcukor-érzékeny volt és hajlamos volt a szív- és érrendszeri betegségekre, továbbá ismerik az ételeket is, melyeket mit evett útja előtt, milyen konfliktusba keveredett más emberekkel, melynek során sérüléseket szerzett- és osztott is, s mely összetűzés végül a halálához vezetett.

1991. szeptember 19-én egy német turista házaspár, Helmuth Simon és felesége találták meg 3200 méter magasságban az osztrák Alpokban a jégbe fagyott, meztelen holttestet, melyet először egy 1941-ben eltűnt tanárnak véltek, ősi mivolta csak a mellette heverő szekerce ősi jellegéből derült ki. A meglepően jól konzerválódott testet azután tudományos vizsgálatok alá vonták.

Az angol kutatók a mitokondriális DNS kontrollszakaszát vizsgálva egyértelműen megállapították, hogy az európai típusú személy, aki "az európai K1 haplocsoportba (azonos génmutációt hordozó embercsoport) tartozik, de DNS-e a három alcsoport egyikéhez sem hasonlít. Eszerint Ötzi népcsoportja az elmúlt ötezer évben (legalábbis leányágon) kihalt, már nem létezik"(http://www.welt.de/wissenschaft/article2650807/Oetzi-entstammte-einem-untergegangenen-Volk.html).

Az innsbrucki egyetemen Konrad Spindler régészprofesszor megállapította, ez a világ legrégebbi, természetes módon mumifikálódott holtteste. A férfi életkora negyvenöt év lehetett, egy akkori közösség öregjének számított, 158 centis teste és az ötven kilós testsúly abban a korban átlagosnak volt mondható.

A testén található tetoválások a klasszikus akupunkturás meridián pontoknak felelnek meg, és utalnak az ősi gyógymódokra, és a gyógynövényekkel való gyógyításra is. Szénporral készült tetoválásait feltehetően gyógyítási szándékkal készítették a lágyékán, a lapockáján és a térdhajlatában.

A személyes harci tárgyak mellett a ruházatában, köpenyében magvakat mutattak ki, gabonát, fenyőfáét, két bolhát is találtak, és a magas arzéntartalom arra utalt, hogy egy melegebb vidéken élő, gabonatermelő, fémfeldolgozó közösség tagja lehetett.
Volt még nála aszalt szilva, egy tarsoly, amiben platánlevelekbe csavarva taplófajta féregűzésre, esetleg tűzgyújtásra. Kőeszközei is a környék anyagaiból, 30-50 km-es körzetből valók. Rangos mivoltát tükrözi rézfejű baltája, mivel a réz abban az időben ritkaságszámba ment.Ruházata és személyes tárgyai alapján - bár Ötzi még okozhat meglepetéseket -, eddig is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy biztos tudást kaphassunk eleink mindennapi életéről.

NZS
2014. 09.16.


Kapcsolódó anyagok

Pszichiátriai és az orvostudomány mainstream kutatásai

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

A szülésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerülne szóba az egészségügy, az aktuális népesedéspolitika vagy a genderkérdések. Nem véletlen, hogy így van, hiszen egy gyermek világra hozása az egyénen és a családon túl kihatással van a társadalom életére is. A szülés milyenségét pedig – hiszen a halálhoz hasonlóan a születés is kikerült már az otthon, a hétköznapiság keretei közül – alapvetően meghatározza az az intézményi gondoskodás, amelyben lezajlik.

Tovább


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


Ötzi, a füvesember