hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Ötzi, a füvesember


Ötzi, a füvesember

| |
 

Valamikor, hajdanán, az idők kezdete táján, úgy 5300 évvel ezelőtt, egy középkorú férfi futott a havas úton üldözői elől. Megsebesítették, és már eddig is sokat szenvedett csonttörést, fagyást, nem volt ismeretlen hát előtte a fájdalom, de most az életéért futott. Bal vállába fúródott nyílhegy miatt erősen vérzett, a halál gyorsan közeledett, mert valaki lesett rá, és a fejére mért ütéssel a földre terítette.

Nem sejthette akkor, hogy porhüvelye minden idők legnépszerűbb, a késői utókor számára oly becses, kedvenc „lelet”, „gleccsermúmia” lesz, és nemcsak mindennapi foglalatosságait ismerik majd, de még azt is tudni fogják, hogy Lyme-kórban szenvedett, tejcukor-érzékeny volt és hajlamos volt a szív- és érrendszeri betegségekre, továbbá ismerik az ételeket is, melyeket mit evett útja előtt, milyen konfliktusba keveredett más emberekkel, melynek során sérüléseket szerzett- és osztott is, s mely összetűzés végül a halálához vezetett.

1991. szeptember 19-én egy német turista házaspár, Helmuth Simon és felesége találták meg 3200 méter magasságban az osztrák Alpokban a jégbe fagyott, meztelen holttestet, melyet először egy 1941-ben eltűnt tanárnak véltek, ősi mivolta csak a mellette heverő szekerce ősi jellegéből derült ki. A meglepően jól konzerválódott testet azután tudományos vizsgálatok alá vonták.

Az angol kutatók a mitokondriális DNS kontrollszakaszát vizsgálva egyértelműen megállapították, hogy az európai típusú személy, aki "az európai K1 haplocsoportba (azonos génmutációt hordozó embercsoport) tartozik, de DNS-e a három alcsoport egyikéhez sem hasonlít. Eszerint Ötzi népcsoportja az elmúlt ötezer évben (legalábbis leányágon) kihalt, már nem létezik"(http://www.welt.de/wissenschaft/article2650807/Oetzi-entstammte-einem-untergegangenen-Volk.html).

Az innsbrucki egyetemen Konrad Spindler régészprofesszor megállapította, ez a világ legrégebbi, természetes módon mumifikálódott holtteste. A férfi életkora negyvenöt év lehetett, egy akkori közösség öregjének számított, 158 centis teste és az ötven kilós testsúly abban a korban átlagosnak volt mondható.

A testén található tetoválások a klasszikus akupunkturás meridián pontoknak felelnek meg, és utalnak az ősi gyógymódokra, és a gyógynövényekkel való gyógyításra is. Szénporral készült tetoválásait feltehetően gyógyítási szándékkal készítették a lágyékán, a lapockáján és a térdhajlatában.

A személyes harci tárgyak mellett a ruházatában, köpenyében magvakat mutattak ki, gabonát, fenyőfáét, két bolhát is találtak, és a magas arzéntartalom arra utalt, hogy egy melegebb vidéken élő, gabonatermelő, fémfeldolgozó közösség tagja lehetett.
Volt még nála aszalt szilva, egy tarsoly, amiben platánlevelekbe csavarva taplófajta féregűzésre, esetleg tűzgyújtásra. Kőeszközei is a környék anyagaiból, 30-50 km-es körzetből valók. Rangos mivoltát tükrözi rézfejű baltája, mivel a réz abban az időben ritkaságszámba ment.Ruházata és személyes tárgyai alapján - bár Ötzi még okozhat meglepetéseket -, eddig is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy biztos tudást kaphassunk eleink mindennapi életéről.

NZS
2014. 09.16.


Kapcsolódó anyagok

Útmutató szerzőinknek

Nagy kockázatú hypertoniás betegek telemedicinális gondozásának célvérnyomás-elérést segítő és vérnyomás-variabilitást csökkentő hatása. HIRIHYP_TELEMED MHT

Az antihipertenzív kezelés hatását befolyásoló tényezők eredményességének vizsgálata (CONADPER-HU)

Hol vannak a „vérnyomásgének”?

A hypertonia kezelése szívelégtelen betegekben: a 2016-os európai és a 2017-es észak-amerikai ajánlás összevetése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A gyógyító alkotói láz – Beszélgetés M. Kecskés András pantomimművésszel

A pantomim, a mozgásművészet és színházművészet elemeit egyesítem. Például jellegzetes pantomimes eszközöket használok elvont fogalmak kifejezésére. Egyszerű példát említve, pantomimes alaptechnika a súly cipelésének megjelenítése, de ezt a lélek mázsás súlyának kifejezésére is lehet használni.

Tovább


Közös jelek, bábeli zűrzavar -- beszélgetés Boros Mátyás képzőművésszel

Régóta rajzoló ember vagyok, a családi legenda szerint a rácsos ágyban kezdődött. Az idők során akarva-akaratlanul kialakítottam olyan biztos pontokat, formákat, amelyeket rajzolás közben bármikor elő tudok venni.

Tovább


„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

Az érdekességre törekedve tekintjük át a magyar nyelvterület tavaszi gyógyító szokásait.

Tovább


Egy közös történet: Az Olaszliszkai

Egy színházi előadás arról, hogy miért érzi valaki annyira reménytelennek az életet ebben a pillanatban Magyarországon, hogy véget vessen az életének. És bár ez nem lehetett az alkotók szándéka, de egy előadás arról, hogy miért lett öngyilkos Borbély Szilárd.

Tovább


Ötzi, a füvesember