hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Ötzi, a füvesember


Ötzi, a füvesember

| |
 

Valamikor, hajdanán, az idők kezdete táján, úgy 5300 évvel ezelőtt, egy középkorú férfi futott a havas úton üldözői elől. Megsebesítették, és már eddig is sokat szenvedett csonttörést, fagyást, nem volt ismeretlen hát előtte a fájdalom, de most az életéért futott. Bal vállába fúródott nyílhegy miatt erősen vérzett, a halál gyorsan közeledett, mert valaki lesett rá, és a fejére mért ütéssel a földre terítette.

Nem sejthette akkor, hogy porhüvelye minden idők legnépszerűbb, a késői utókor számára oly becses, kedvenc „lelet”, „gleccsermúmia” lesz, és nemcsak mindennapi foglalatosságait ismerik majd, de még azt is tudni fogják, hogy Lyme-kórban szenvedett, tejcukor-érzékeny volt és hajlamos volt a szív- és érrendszeri betegségekre, továbbá ismerik az ételeket is, melyeket mit evett útja előtt, milyen konfliktusba keveredett más emberekkel, melynek során sérüléseket szerzett- és osztott is, s mely összetűzés végül a halálához vezetett.

1991. szeptember 19-én egy német turista házaspár, Helmuth Simon és felesége találták meg 3200 méter magasságban az osztrák Alpokban a jégbe fagyott, meztelen holttestet, melyet először egy 1941-ben eltűnt tanárnak véltek, ősi mivolta csak a mellette heverő szekerce ősi jellegéből derült ki. A meglepően jól konzerválódott testet azután tudományos vizsgálatok alá vonták.

Az angol kutatók a mitokondriális DNS kontrollszakaszát vizsgálva egyértelműen megállapították, hogy az európai típusú személy, aki "az európai K1 haplocsoportba (azonos génmutációt hordozó embercsoport) tartozik, de DNS-e a három alcsoport egyikéhez sem hasonlít. Eszerint Ötzi népcsoportja az elmúlt ötezer évben (legalábbis leányágon) kihalt, már nem létezik"(http://www.welt.de/wissenschaft/article2650807/Oetzi-entstammte-einem-untergegangenen-Volk.html).

Az innsbrucki egyetemen Konrad Spindler régészprofesszor megállapította, ez a világ legrégebbi, természetes módon mumifikálódott holtteste. A férfi életkora negyvenöt év lehetett, egy akkori közösség öregjének számított, 158 centis teste és az ötven kilós testsúly abban a korban átlagosnak volt mondható.

A testén található tetoválások a klasszikus akupunkturás meridián pontoknak felelnek meg, és utalnak az ősi gyógymódokra, és a gyógynövényekkel való gyógyításra is. Szénporral készült tetoválásait feltehetően gyógyítási szándékkal készítették a lágyékán, a lapockáján és a térdhajlatában.

A személyes harci tárgyak mellett a ruházatában, köpenyében magvakat mutattak ki, gabonát, fenyőfáét, két bolhát is találtak, és a magas arzéntartalom arra utalt, hogy egy melegebb vidéken élő, gabonatermelő, fémfeldolgozó közösség tagja lehetett.
Volt még nála aszalt szilva, egy tarsoly, amiben platánlevelekbe csavarva taplófajta féregűzésre, esetleg tűzgyújtásra. Kőeszközei is a környék anyagaiból, 30-50 km-es körzetből valók. Rangos mivoltát tükrözi rézfejű baltája, mivel a réz abban az időben ritkaságszámba ment.Ruházata és személyes tárgyai alapján - bár Ötzi még okozhat meglepetéseket -, eddig is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy biztos tudást kaphassunk eleink mindennapi életéről.

NZS
2014. 09.16.


Kapcsolódó anyagok

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Tovább


Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


Ötzi, a füvesember