TARTALOM

 VISSZA

 


Ötzi, a füvesember


Ötzi, a füvesember

| |
 

Valamikor, hajdanán, az idők kezdete táján, úgy 5300 évvel ezelőtt, egy középkorú férfi futott a havas úton üldözői elől. Megsebesítették, és már eddig is sokat szenvedett csonttörést, fagyást, nem volt ismeretlen hát előtte a fájdalom, de most az életéért futott. Bal vállába fúródott nyílhegy miatt erősen vérzett, a halál gyorsan közeledett, mert valaki lesett rá, és a fejére mért ütéssel a földre terítette.

Nem sejthette akkor, hogy porhüvelye minden idők legnépszerűbb, a késői utókor számára oly becses, kedvenc „lelet”, „gleccsermúmia” lesz, és nemcsak mindennapi foglalatosságait ismerik majd, de még azt is tudni fogják, hogy Lyme-kórban szenvedett, tejcukor-érzékeny volt és hajlamos volt a szív- és érrendszeri betegségekre, továbbá ismerik az ételeket is, melyeket mit evett útja előtt, milyen konfliktusba keveredett más emberekkel, melynek során sérüléseket szerzett- és osztott is, s mely összetűzés végül a halálához vezetett.

1991. szeptember 19-én egy német turista házaspár, Helmuth Simon és felesége találták meg 3200 méter magasságban az osztrák Alpokban a jégbe fagyott, meztelen holttestet, melyet először egy 1941-ben eltűnt tanárnak véltek, ősi mivolta csak a mellette heverő szekerce ősi jellegéből derült ki. A meglepően jól konzerválódott testet azután tudományos vizsgálatok alá vonták.

Az angol kutatók a mitokondriális DNS kontrollszakaszát vizsgálva egyértelműen megállapították, hogy az európai típusú személy, aki "az európai K1 haplocsoportba (azonos génmutációt hordozó embercsoport) tartozik, de DNS-e a három alcsoport egyikéhez sem hasonlít. Eszerint Ötzi népcsoportja az elmúlt ötezer évben (legalábbis leányágon) kihalt, már nem létezik"(http://www.welt.de/wissenschaft/article2650807/Oetzi-entstammte-einem-untergegangenen-Volk.html).

Az innsbrucki egyetemen Konrad Spindler régészprofesszor megállapította, ez a világ legrégebbi, természetes módon mumifikálódott holtteste. A férfi életkora negyvenöt év lehetett, egy akkori közösség öregjének számított, 158 centis teste és az ötven kilós testsúly abban a korban átlagosnak volt mondható.

A testén található tetoválások a klasszikus akupunkturás meridián pontoknak felelnek meg, és utalnak az ősi gyógymódokra, és a gyógynövényekkel való gyógyításra is. Szénporral készült tetoválásait feltehetően gyógyítási szándékkal készítették a lágyékán, a lapockáján és a térdhajlatában.

A személyes harci tárgyak mellett a ruházatában, köpenyében magvakat mutattak ki, gabonát, fenyőfáét, két bolhát is találtak, és a magas arzéntartalom arra utalt, hogy egy melegebb vidéken élő, gabonatermelő, fémfeldolgozó közösség tagja lehetett.
Volt még nála aszalt szilva, egy tarsoly, amiben platánlevelekbe csavarva taplófajta féregűzésre, esetleg tűzgyújtásra. Kőeszközei is a környék anyagaiból, 30-50 km-es körzetből valók. Rangos mivoltát tükrözi rézfejű baltája, mivel a réz abban az időben ritkaságszámba ment.Ruházata és személyes tárgyai alapján - bár Ötzi még okozhat meglepetéseket -, eddig is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy biztos tudást kaphassunk eleink mindennapi életéről.

NZS
2014. 09.16.


Kapcsolódó anyagok

Magyar Klinikai Onkológiai Társaság X. Jubileumi Kongresszusa

A gyógyszerész által küldött napi SMS-emlékeztető hatásossága

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

Hormezis a modern orvoslásban

A vénás pangás rontja a veseműködést - fikció vagy valóság?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Ötzi, a füvesember