TARTALOM

 VISSZA

 


Ostobaság, gyógyíts!


Ostobaság, gyógyíts!

| |
 

Az ötvenes évekbeli politikai kényszer és publikálási tilalom Magyarországon különös kulturális következménnyel járt: minden idők leggazdagabb gyermekvers-irodalma született meg. Legkiválóbb alkotóink próbálták ki magukat a műfajban. Az egyik legismertebb alkotó, Weöres Sándor sorai generációk emlékezetébe égtek bele. Játékossága mellett ő egyik legkomolyabb költőnk, akinek jelentősége messze túlmutat az eddig feltárt területeken.
Par excellence költő volt, annak született, s művészete még az irodalmárok számára is titokzatos, felfedezetlen hatalmas birodalom. Az intézményesült hatalom számára pedig az is marad, mert nincs eszköztára hozzáférni ehhez a dimenzióhoz. A mesterek nem tanítják az igazságot, azt csak átvenni lehet. A kutatás a tanítvány dolga.

Amit ismerünk belőle, az is csupán a jéghegy csúcsa. Persze sokan, sokhelyütt szavalják, zümmögik, döngicsélik verseit, ám ez csupán vékony szelet, korántsem tükrözi a teljességet, akárcsak a személyéről kialakult kép sem fedi a valódi lényt.
Hiszen a gyerekhangú fura bácsika, akit ismertünk, a jóságos manó alakja elfedte a géniuszt, a magyar költészet egyik legnagyobb zsenijét. Ebben persze ő maga is ludas volt, hiszen szerette felelőtlenebbnek, ügyefogyottabbnak és műveletlenebbnek feltüntetni magát, annál, aki volt.

Talán nem közismert, hogy már 15 évesen verseket írt, és már akkor kapcsolatba került a Nyugat íróival, akik igen nagy tehetségnek tartották, s a 30-as évektől kezdve a harmadik nemzedék vezéregyéniségének tekintették. Bölcselete már ekkor igen karakteres volt.

A beteg istenek mind haldokolnak,
ép embereké lészen a világ.
A bölcs kérdezni és mérgezni tud csak,
mi lelket épít: az ostobaság.
Az ész szétbontott minden bonthatót itt,
nincs neki mit tovább erjeszteni.
Te boldog abroncs, szorítsd lelkeinket!
Ostobaság, gyógyíts, te mennyei!

WEÖRES SÁNDOR: HAT VERS
A BETEG ISTENEK...

Életében és művészetében alapvetően fontosnak bizonyult a spiritualitás és a keleti kultúrákban való elmélyülés. Szellemiségének rendkívüli ereje megmutatkozott különleges beleélő képességében és nyelvi bravúrjaiban, Erőteljes művészetének jellegzetes vonulatát alkotják azok a művek, melyekben metafizikai kérdésekre igyekszik lírai válaszokat találni.

Feleségének, Károlyi Amynak köszönhető, hogy egységes életmű született annak ellenére, hogy 1958-tól kezdve lényegében nem publikálhatott. Lényegében a felesége tartotta kordában ezt a magát a világban szétosztani kívánó, játékos, bohém jellemet, ő teremtette meg a megfelelő körülményeket, a módszeres alkotótevékenységhez szükséges biztonságot, a polgári rendezettséget, mely garantálta a folyamatos munkát és a kibontakozás lehetőségét. „ Kiseprűztem innen az államot, az ivócimborákat, a hölgykoszorút, igen, az életem főműve Sándor volt. Seprűvel a kezemben élni!" – mondta a költőfeleség, Károlyi Amy.

Weöres önmaga számára is titok volt, s a módszeres önnevelést, önvizsgálatot egész életében folytatta.


Önarckép

Barátom, ki azt mondod, ismersz engem,
nézd meg szobámat: nincsenek benne díszek,
miket magam választottam; nyisd szekrényemet:
benn semmi jellemzőt sem találsz.

Kedvesem és kutyám ismeri simogatásom,
de engem egyik sem ismer. Ócska hangszerem
rég megszokta kezem dombját-völgyét,
de ő sem tud mesélni rólam.

Pedig nem rejtőzöm -- csak igazában nem vagyok.
Cselekszem és szenvedek, mint a többi,
de legbenső mivoltom maga a nemlét.

Barátom, nincs semmi titkom.
Átlátszó vagyok, mint az üveg -- épp ezért
miként képzelheted, hogy te látsz engem?

Művészetének mélységéről fogalmunk sincs, annak mélyben rejtőző végtelen birodalma csak a módszeres kutató előtt villantja fel tájait. S micsoda tájak ezek! Mit kezdjünk hát az efféle mondatokkal?

„Önmagad beutazása: a mindenség beutazása. A térbeli világ úgy
viszonylik a mindenséghez, mint egy ruhazseb az élő-testhez.
Éjjel, a csillagos ég alatt felfohászkodsz: Míly nagy a világ! De
ládd: egyetlen gondolatod a legtávolabbi égitesten is túl-fut pillanat
alatt.
Egy gondolattól a másikig végtelenül hosszabb az út, mint
csillagtól csillagig.
Az ember a teret végtelennek érzi, de valójában úgy szorong a
térben, mint egy börtönkamrában, melynek sem hossza, sem szélessége
nincs egy teljes lépés. Aki lényében a végtelen áramokig hatol, a
kamra falán kis rést ütött; aki személyiségét feloldotta, a kamra
falán akkora rést ütött, melyen már kifér.”

Vagy ezzel?:

„Az értelem úgy gondolkozik, hogy a gondolatokat szó-sorozattá
öltözteti. Aki értelme mögé, a végtelen áramok világába hatol, itt más
gondolatformához jut, mely "angyali értelem"-nek nevezhető: a lelki
tartalmak nem szavakként, hanem álló és mozgó alakzatokként jelennek
meg egy másvilági térben; itt nem vidám, szomorú, kellemes,
kellemetlen gondolatok vannak, hanem gömbölyded, szögletes, sima,
redős, egyszínű, tarka gondolatok. Megnevezhetetlen élesség és
tompaság, ragyogás és homály együttese borít mindent, mely leginkább
"hangtalan zené"-nek nevezhető; ez az angyalokból áradó zene, a
szférák zenéje.
S a végtelen áramokon túl, a teljességgel-egyesülésben megint más a
gondolatforma: ez az "isteni értelem", melyben a gondolkozó,
gondolattárgy és gondolat azonos.”

Bölcselete kiérlelt, megértéséhez számtalan tapasztalat kell, igaz gondolatokat, szemléletet kaphatunk a költőtől, nemcsak csengő-bongó szavakat. Költészete üzenet, mely még az utódok megfejtésére vár.

NZS
2013. 08.20






Kapcsolódó anyagok

Magyar Klinikai Onkológiai Társaság X. Jubileumi Kongresszusa

A gyógyszerész által küldött napi SMS-emlékeztető hatásossága

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

Hormezis a modern orvoslásban

A vénás pangás rontja a veseműködést - fikció vagy valóság?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Ostobaság, gyógyíts!