TARTALOM

 VISSZA

 


Orvos a történelem viharában


Orvos a történelem viharában

| |
 

A 20, századi irodalomban is számos olyan főszereplőt találunk, aki végzettségét tekintve orvos. Az orvosi hivatás mindennapi gyakorlásának bemutatásán és annak ethoszán keresztül az író számára kiváló lehetőség nyílik sokszínű karakterek, visszás helyzetek és az emberi szenvedés bemutatására.
Erich Maria Remarque német regényíró leghíresebb regényének főhőse is részben hivatása gyakorlása során merül alá a kor sötét titkaiba, a második világháború előestéjének komor viszonyai közepette.

A Diadalív árnyékában című műben dr. Ravic nőgyógyász a saját bőrén tapasztalja meg az emigráns lét visszásságait. A kor tébolya elől menekülve, egy internálótáborból szökik át Párizsba, annak a tömegnek a részeként, akik nácik által sorban bekebelezett országokból távozva itt remélnek átmeneti megoldást sorsukra.
Remarque regénye komoly témája ellenére a mutatós bestseller vonásaival is rendelkezik: erotika, élénk párbeszédek, fordulatos cselekményesség, kalandleírások…

A történet 1938-39-ben játszódik, és főleg német emigránsok a szereplői.
A főszereplő, Ravic doktor Hitler hatalomra kerülésekor szökik át Párizsba. Papírok nélkül nem praktizálhat, kalandos, bujkáló életet él, ám szaktudását mégis igénybe veszik a kevésbé tehetséges kollégák. S ő kiváló orvos módjára, ahol tud, próbál segíteni. Feketén, megalázóan alacsony bérért dolgoztatják a párizsi professzorok.
Sokféle emberrel kerül kapcsolatba, szenvedő asszonyokkal, prostituáltakkal, orvosi esküjét tartja szem előtt, az vezérli akkor is, amikor emiatt bajba kerül. Kitoloncolják az országból.
A városban világvége hangulat uralkodik, tömegek mozognak az éjszakai városban, a jövőt beárnyékolja a háború kitörésének biztos tudata.
A könyv vezérfonala egy bosszú beteljesítésének kalandos története: a Gestapo embere, Haake is feltűnik a városban, aki korábban megkínozta a főhőst, és zsidók bujtatásáért a barátnőjét is, aki az öngyilkosságba menekül a börtönben. Súlyos elszámolnivalója van tehát vele a főszereplőnek.
„Mindenkinek csak egy élete van; értéktelen és a legnagyobb érték, el is dobhatja, ha akarja, az sem nehéz. Igen ám, de vele együtt elvész a bosszú is, és mindaz, amit bár megcsúfoltak, leköpködtek, nevetségessé tettek mindennap és minden órán át, de ami akkor is, mindennek ellenére is, körülbelül úgy neveznek, hogy: az emberségbe és az emberiségbe vetett hit.”

Az író 1942-ben New Yorkban jelentette meg az emigráns lét tapasztalatairól szóló című művét, mely páratlan sikert aratott, s amelyből több film is készült.

A könyv e nehéz korszak és a hősies helytállás mementója.



Kapcsolódó anyagok

Filmet varázsolni az életből

A nyári forróság vonzza a kórokozókat

Szeniortorna - Idősebbek is elkezdhetik

Indulnak az idei MESZK-pályázatok!

Robotoké a jövő a szívsebészetben is

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


Mindenki a saját szenvedéstörténete felől ismerhető meg

Hegedűs Gyöngyit a Fragmentum csoportos kiállításon bemutatott művei alapján az orvoslás és a művészet kapcsolatáról, az alkotás funkciójáról és magáról a kiállításról kérdeztük.

Tovább


Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Dr. Magyar László András orvostörténész, író és műfordító munkássága kiválóan illusztrálja, milyen szerteágazó és sokszínű kutatásokat folytathat az, aki az orvostörténet iránt érdeklődik. Könyveinek, ismeretterjesztő és szaktanulmányainak, valamint fordításainak köszönhetően betekintést nyerhettünk – hogy csak néhány példát említsünk – a démonológiába, a kísértettanba, a régmúlt idők gyógymódjaiba, megismerhettük a régi orvosi eszközöket, a görög dietetikát, valamint azt, hogy mit gondolt a 16-17. század embere a házastársi kötelességről.

Tovább


Orvos a történelem viharában