hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Orvos a történelem viharában


Orvos a történelem viharában

| |
 

A 20, századi irodalomban is számos olyan főszereplőt találunk, aki végzettségét tekintve orvos. Az orvosi hivatás mindennapi gyakorlásának bemutatásán és annak ethoszán keresztül az író számára kiváló lehetőség nyílik sokszínű karakterek, visszás helyzetek és az emberi szenvedés bemutatására.
Erich Maria Remarque német regényíró leghíresebb regényének főhőse is részben hivatása gyakorlása során merül alá a kor sötét titkaiba, a második világháború előestéjének komor viszonyai közepette.

A Diadalív árnyékában című műben dr. Ravic nőgyógyász a saját bőrén tapasztalja meg az emigráns lét visszásságait. A kor tébolya elől menekülve, egy internálótáborból szökik át Párizsba, annak a tömegnek a részeként, akik nácik által sorban bekebelezett országokból távozva itt remélnek átmeneti megoldást sorsukra.
Remarque regénye komoly témája ellenére a mutatós bestseller vonásaival is rendelkezik: erotika, élénk párbeszédek, fordulatos cselekményesség, kalandleírások…

A történet 1938-39-ben játszódik, és főleg német emigránsok a szereplői.
A főszereplő, Ravic doktor Hitler hatalomra kerülésekor szökik át Párizsba. Papírok nélkül nem praktizálhat, kalandos, bujkáló életet él, ám szaktudását mégis igénybe veszik a kevésbé tehetséges kollégák. S ő kiváló orvos módjára, ahol tud, próbál segíteni. Feketén, megalázóan alacsony bérért dolgoztatják a párizsi professzorok.
Sokféle emberrel kerül kapcsolatba, szenvedő asszonyokkal, prostituáltakkal, orvosi esküjét tartja szem előtt, az vezérli akkor is, amikor emiatt bajba kerül. Kitoloncolják az országból.
A városban világvége hangulat uralkodik, tömegek mozognak az éjszakai városban, a jövőt beárnyékolja a háború kitörésének biztos tudata.
A könyv vezérfonala egy bosszú beteljesítésének kalandos története: a Gestapo embere, Haake is feltűnik a városban, aki korábban megkínozta a főhőst, és zsidók bujtatásáért a barátnőjét is, aki az öngyilkosságba menekül a börtönben. Súlyos elszámolnivalója van tehát vele a főszereplőnek.
„Mindenkinek csak egy élete van; értéktelen és a legnagyobb érték, el is dobhatja, ha akarja, az sem nehéz. Igen ám, de vele együtt elvész a bosszú is, és mindaz, amit bár megcsúfoltak, leköpködtek, nevetségessé tettek mindennap és minden órán át, de ami akkor is, mindennek ellenére is, körülbelül úgy neveznek, hogy: az emberségbe és az emberiségbe vetett hit.”

Az író 1942-ben New Yorkban jelentette meg az emigráns lét tapasztalatairól szóló című művét, mely páratlan sikert aratott, s amelyből több film is készült.

A könyv e nehéz korszak és a hősies helytállás mementója.



Kapcsolódó anyagok

A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Atipikus Hirayama-kór: betegségkezdet a felső végtag proximalis részén

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


Orvos a történelem viharában