hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Óriások nyomában


Óriások nyomában

| |
 

A történelem előtti időkben Európa-szerte jól látható nyomokat hagyott maga után egy kultúra, mely azt az érzést keltette ámuló utókorban, mintha kezdetben óriások népesítették volna be a Földet.

E kultúra emlékei Atlanti óceán partvidékén Írországtól Portugáliáig, szinte mindenütt felbukkannak, Skóciában és Máltán is maradtak emlékei. S furcsamód egyszerre jelennek meg Kr. előtt 3-2000 évvel, és egyöntetű eltűnésük is a bronzkor kialakulásakor.
Ezek az óriási kőtömbökből emelt építmények a tudomány mai állása szerint nagy valószínűséggel kultikus helyszínek voltak.

S mint ilyenek sokféle funkciót tölthettek, melyek élettel, halállal, betegséggel és gyógyulással is összefügghettek. Magát a spirituális technikát részleteiben nem ismerjük, sokféle feltételezés és kutatási irány létezik mind a mai napig elfoglaltságot adva a kutatóknak. Annyi azonban bizonyos, hogy az építmények obszervatóriumként is működtek, tájolásuk azt mutatja, hogy a korabeli népeket nemcsak a föld titkai foglalkoztatták, nem csupán az állattenyésztés és növénynemesítés csínját-bínját tárták fel, hanem intenzíven fürkészték az ég rejtelmeit, szabályszerűségeit is.
Rítus és tudomány kéz a kézben járt, és az emberiség tudatfejlődésének egyik mérföldköveit hagyta eme építmények formájában a késő utókorra.

Az egyik leghíresebb ilyen őskori megalit, az angliai Wiltshire-ben, Salisbury-től úgy 13 kilométere fekvő Stonehenge, mely monumentális, körkörösen elrendezett kötömbökből és földsáncokból áll.
A kultikus helyet már az ókori görögök is megemlítik a Kr.e.-i első században. Diodórosz történetíró úgy mutatja be, mint messzi északon található az Apollónak szentelt ligetben nyugvó körkörös templom, melyet áldozati adományok díszítenek. mint tudjuk. Apollón a gyógyítás istene volt.
Az építmény-együttes az évezredek-századok során több hullámban épült. Mai formáját a tudomány radiokarbonos kormeghatározása szerint Kr. e. ezer és háromezer között ölthette fel. De hogy vannak a földön olyan pontok, melyek a többinél „szentebbnek” bizonyulnak, az is mutatja, hogy maga a hely akkor már ötezer éve kultikus helyként működhetett, s mivel nem művelték a környező területeket, ez minden bizonnyal így maradt Krisztus után ötszázig is.

A korunkban zajló kiterjesztett kutatás, mely nemcsak a kövek közvetlen környezetét veszi figyelembe, hanem a környező vidék régészeti leleteit is igyekszik összefüggéseiben értelmezni, újabb érdekes tényekre derített fényt. A több kilóméteres körzetében mintegy 240 halott maradványait ásták ki, és 52 hamvasztásos temetés és számos egyéb temetkezési forma nyomaira bukkantak.

Arra, hogy talán a gyógyászat is szerepelt a hely kultikus repertoárjában két bizonyíték van. Az egyik, hogy a hatalmas úgynevezett kékkövek olyan távoli helyről valók, mint az innen majd 400 kilométerre, Wales délnyugati részén fekvő Preseli-hegység, melyet ugyancsak kultikus gyógyító helyként tartottak számon a mítoszok. A másik, hogy a környékbeli sírokból előkerült maradványok majd mindegyike súlyos sérülések és betegségek nyomait viseli, továbbá azt is megállapították, hogy nem helybéli lakosok voltak, messzi földről érkezhettek ide.
Az épület-együttes máig őrzi misztikus légkörét, s a súlyos kövek átsugározzák máig az érzést, hogy az élet és halál mezsgyéjén mélyebb titkokat is rejthet előlünk az Idő.

NZS

2014. 10. 9.


Kapcsolódó anyagok

Akkreditált továbbképzés

A nebivolol különleges molekulaszerkezete és hatása az életminőségre

Trendek a hypertonia kezelésében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

A szülésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerülne szóba az egészségügy, az aktuális népesedéspolitika vagy a genderkérdések. Nem véletlen, hogy így van, hiszen egy gyermek világra hozása az egyénen és a családon túl kihatással van a társadalom életére is. A szülés milyenségét pedig – hiszen a halálhoz hasonlóan a születés is kikerült már az otthon, a hétköznapiság keretei közül – alapvetően meghatározza az az intézményi gondoskodás, amelyben lezajlik.

Tovább


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


Óriások nyomában