TARTALOM

 VISSZA

 


Óriások nyomában


Óriások nyomában

| |
 

A történelem előtti időkben Európa-szerte jól látható nyomokat hagyott maga után egy kultúra, mely azt az érzést keltette ámuló utókorban, mintha kezdetben óriások népesítették volna be a Földet.

E kultúra emlékei Atlanti óceán partvidékén Írországtól Portugáliáig, szinte mindenütt felbukkannak, Skóciában és Máltán is maradtak emlékei. S furcsamód egyszerre jelennek meg Kr. előtt 3-2000 évvel, és egyöntetű eltűnésük is a bronzkor kialakulásakor.
Ezek az óriási kőtömbökből emelt építmények a tudomány mai állása szerint nagy valószínűséggel kultikus helyszínek voltak.

S mint ilyenek sokféle funkciót tölthettek, melyek élettel, halállal, betegséggel és gyógyulással is összefügghettek. Magát a spirituális technikát részleteiben nem ismerjük, sokféle feltételezés és kutatási irány létezik mind a mai napig elfoglaltságot adva a kutatóknak. Annyi azonban bizonyos, hogy az építmények obszervatóriumként is működtek, tájolásuk azt mutatja, hogy a korabeli népeket nemcsak a föld titkai foglalkoztatták, nem csupán az állattenyésztés és növénynemesítés csínját-bínját tárták fel, hanem intenzíven fürkészték az ég rejtelmeit, szabályszerűségeit is.
Rítus és tudomány kéz a kézben járt, és az emberiség tudatfejlődésének egyik mérföldköveit hagyta eme építmények formájában a késő utókorra.

Az egyik leghíresebb ilyen őskori megalit, az angliai Wiltshire-ben, Salisbury-től úgy 13 kilométere fekvő Stonehenge, mely monumentális, körkörösen elrendezett kötömbökből és földsáncokból áll.
A kultikus helyet már az ókori görögök is megemlítik a Kr.e.-i első században. Diodórosz történetíró úgy mutatja be, mint messzi északon található az Apollónak szentelt ligetben nyugvó körkörös templom, melyet áldozati adományok díszítenek. mint tudjuk. Apollón a gyógyítás istene volt.
Az építmény-együttes az évezredek-századok során több hullámban épült. Mai formáját a tudomány radiokarbonos kormeghatározása szerint Kr. e. ezer és háromezer között ölthette fel. De hogy vannak a földön olyan pontok, melyek a többinél „szentebbnek” bizonyulnak, az is mutatja, hogy maga a hely akkor már ötezer éve kultikus helyként működhetett, s mivel nem művelték a környező területeket, ez minden bizonnyal így maradt Krisztus után ötszázig is.

A korunkban zajló kiterjesztett kutatás, mely nemcsak a kövek közvetlen környezetét veszi figyelembe, hanem a környező vidék régészeti leleteit is igyekszik összefüggéseiben értelmezni, újabb érdekes tényekre derített fényt. A több kilóméteres körzetében mintegy 240 halott maradványait ásták ki, és 52 hamvasztásos temetés és számos egyéb temetkezési forma nyomaira bukkantak.

Arra, hogy talán a gyógyászat is szerepelt a hely kultikus repertoárjában két bizonyíték van. Az egyik, hogy a hatalmas úgynevezett kékkövek olyan távoli helyről valók, mint az innen majd 400 kilométerre, Wales délnyugati részén fekvő Preseli-hegység, melyet ugyancsak kultikus gyógyító helyként tartottak számon a mítoszok. A másik, hogy a környékbeli sírokból előkerült maradványok majd mindegyike súlyos sérülések és betegségek nyomait viseli, továbbá azt is megállapították, hogy nem helybéli lakosok voltak, messzi földről érkezhettek ide.
Az épület-együttes máig őrzi misztikus légkörét, s a súlyos kövek átsugározzák máig az érzést, hogy az élet és halál mezsgyéjén mélyebb titkokat is rejthet előlünk az Idő.

NZS

2014. 10. 9.


Kapcsolódó anyagok

Magyar Klinikai Onkológiai Társaság X. Jubileumi Kongresszusa

A gyógyszerész által küldött napi SMS-emlékeztető hatásossága

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

Hormezis a modern orvoslásban

A vénás pangás rontja a veseműködést - fikció vagy valóság?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Óriások nyomában