hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Nyelv és tudomány


Nyelv és tudomány

| |
 

1790 december 23-án megszületett Jean-Francois Champollion francia egyiptológus, akinek munkássága az egyik legjelentősebb tudományos eredmény elérése volt.
A gyermek különleges tehetségére utal, hogy már 16 éves korára már tucatnyi nyelvet ismert, Champollion beszélt héberül, arabul, perzsául, kínaiul, görögül és szanszkritül és a Grenoble-i Akadémián a kopt nyelvről tartott előadást. 17 éves korában beválasztották a Tudományos Akadémia rendes tagjának. Ez idő tájt jelent meg első tudományos dolgozata és ekkor készítette el világtörténeti időrendi táblázatát.

1822-ben kezdett az angol Thomas Young kartus-elméletével foglalkozni, és 1822-től 1824-ig csak ezzel foglalkozott. Champollion megfejtette az egyiptomi hieroglifákat és összeállította a teljes hieroglif ábécé összeállítása volt az ún. rosette-i kőtábla segítségével. A rosette-i kő egy sötét gárnitdarab, melyen V. Ptolemaiosz rendelete olvasható három nyelven.

Mindez a szöveg három fordítását nyújtja: egyiptomi démotikus írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal. A rendelet az adókról, a templomokban felállítandó szobrokról rendelkezik, valamint arról, hogy a rendelet három nyelven adandó ki
Mivel a görög nyelv jól ismert, e kő volt a kulcs.

A szövegben szereplő királynevek összevetése volt a kulcs a megfejtéshez, Kleopátra és Ptolemaiosz nevéből azonosította a p, t, o, l és e betűket, s ezek alapján a többit is.
Felismerte, hogy sokszor kimaradnak a magánhangzók, így elsőként Nagy Sándor egyiptomi nevét, az Alkszentroszt fejtette meg a betűsorból. felismerve, hogy a magánhangzók. Ezek azonban mind idegen nevek voltak.

Amikor Abu Szimbelből kapott egy négybetűs kartust, amely a görög hatás előtti korból eredt az első hieroglifát a nap jelének vélte, ez kopt nyelven: ra.
Beazonosította Ramszesz nevét is, bebizonyította, hogy a régi neveket is betűírással írták, kopt nyelven.

Világraszóló felfedezését 1822-ben tette közzé. Két év alatt majd valamennyi hieroglifát megfejtette, s megállapította, hogy piktogramokat is alkalmaztak.
1824-ben írta meg A hieroglifák pontos rendszere című könyvét. 41 éves korában, szívrohamban halt meg.

Hieroglifák nemcsak az ókori egyiptomiak írásában léteztek: a maja kultúra írásmódja is hasonló jelekre épült. A különbség azonban, hogy míg megfejteni a titokzatos egyiptomi írást sikerült a 19. században, a maja rejtély teljes megoldása még mindig várat magára.



Kapcsolódó anyagok

Pszichiátriai és az orvostudomány mainstream kutatásai

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Tízből két magyar érintett valamilyen légúti betegségben

Magyarországon a népesség csaknem 25 százalékánál fordul elő légúti allergiás megbetegedés, az asztmás és COPD-s betegek száma pedig közel 1 millióra tehető. Többlépcsős, nagyszabású kampányt indított „Mozdulj Oxigénnel” elnevezéssel a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet hátterével létrehozott Légzéssel a Lélekért Alapítvány, hogy felhívják a figyelmet a súlyos légúti betegségekre a betegek mobilitásának lehetőségeire, a megelőzés és a terápiás együttműködés kiemelkedően fontos szerepére. A kampány megkoronázásaként filmvászonra illő kisfilm készült Magyarország legkülönlegesebb kórusáról, mely bemutatja hogyan készült fel a kórus első nagy fellépésére.

Tovább


Global Generic, Biosimilar and Value Added Medicines Conference

Industry leaders from the generic, biosimilar and value added medicines industries discuss challenges and opportunities in ensuring sustainable, worldwide patient access to pharmaceuticals.

Tovább


Öt új nemzeti kutatás-fejlesztési program indul

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával öt nemzeti kutatás-fejlesztési program indul tíz új projekttel, összesen öt milliárd forint támogatással - hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Tovább


Elemzés az élelmiszertermelés környezeti hatásairól

Az élelmiszertermelés környezeti hatásainak eddig legátfogóbb elemzését készítették el brit és svájci kutatók, adataik alapján megállapították, hogy a hús- és tejtermékek fogyasztásának visszafogása az egyedüli leghatásosabb mód a bolygónkra gyakorolt környezeti hatás csökkentésének.

Tovább


Nyelv és tudomány