hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Nyelv és tudomány


Nyelv és tudomány

| |
 

1790 december 23-án megszületett Jean-Francois Champollion francia egyiptológus, akinek munkássága az egyik legjelentősebb tudományos eredmény elérése volt.
A gyermek különleges tehetségére utal, hogy már 16 éves korára már tucatnyi nyelvet ismert, Champollion beszélt héberül, arabul, perzsául, kínaiul, görögül és szanszkritül és a Grenoble-i Akadémián a kopt nyelvről tartott előadást. 17 éves korában beválasztották a Tudományos Akadémia rendes tagjának. Ez idő tájt jelent meg első tudományos dolgozata és ekkor készítette el világtörténeti időrendi táblázatát.

1822-ben kezdett az angol Thomas Young kartus-elméletével foglalkozni, és 1822-től 1824-ig csak ezzel foglalkozott. Champollion megfejtette az egyiptomi hieroglifákat és összeállította a teljes hieroglif ábécé összeállítása volt az ún. rosette-i kőtábla segítségével. A rosette-i kő egy sötét gárnitdarab, melyen V. Ptolemaiosz rendelete olvasható három nyelven.

Mindez a szöveg három fordítását nyújtja: egyiptomi démotikus írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal. A rendelet az adókról, a templomokban felállítandó szobrokról rendelkezik, valamint arról, hogy a rendelet három nyelven adandó ki
Mivel a görög nyelv jól ismert, e kő volt a kulcs.

A szövegben szereplő királynevek összevetése volt a kulcs a megfejtéshez, Kleopátra és Ptolemaiosz nevéből azonosította a p, t, o, l és e betűket, s ezek alapján a többit is.
Felismerte, hogy sokszor kimaradnak a magánhangzók, így elsőként Nagy Sándor egyiptomi nevét, az Alkszentroszt fejtette meg a betűsorból. felismerve, hogy a magánhangzók. Ezek azonban mind idegen nevek voltak.

Amikor Abu Szimbelből kapott egy négybetűs kartust, amely a görög hatás előtti korból eredt az első hieroglifát a nap jelének vélte, ez kopt nyelven: ra.
Beazonosította Ramszesz nevét is, bebizonyította, hogy a régi neveket is betűírással írták, kopt nyelven.

Világraszóló felfedezését 1822-ben tette közzé. Két év alatt majd valamennyi hieroglifát megfejtette, s megállapította, hogy piktogramokat is alkalmaztak.
1824-ben írta meg A hieroglifák pontos rendszere című könyvét. 41 éves korában, szívrohamban halt meg.

Hieroglifák nemcsak az ókori egyiptomiak írásában léteztek: a maja kultúra írásmódja is hasonló jelekre épült. A különbség azonban, hogy míg megfejteni a titokzatos egyiptomi írást sikerült a 19. században, a maja rejtély teljes megoldása még mindig várat magára.



Kapcsolódó anyagok

Twitter használatába a gyógyszerészi oktatás

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Több mint 11,5 milliárd forint 400 kutatónak

Több mint 400 kutató és kutatási projekt nyert összességében 11,5 milliárd forintot meghaladó támogatást a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal felfedező kutatásokat ösztönző programjaiban. A támogatások 40 százalékát 40 év alatti kutatók nyerték el.

Tovább


Hatezer négyzetkilométer kiterjedésű jégtömb vált le az Antarktiszról

A jégtömb elszakadását egy amerikai műhold észlelte szerdán.A nagyjából 350 méter vastag jegű Larsen C az Antarktisz nyugati részén terül el, feltartóztatva az őt tápláló gleccsereket.

Tovább


Népegészségügyi prevenció Magyarországon 2017

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának (MÁESZ) 2017. évi hivatalos video-összefoglalója.

Tovább


Alföldi István: gyökeresen változtatja meg a világot a mesterséges intelligencia

Gyökeresen változtatja meg a világot a mesterséges intelligencia. Ezekre a változásokra fel kell készülni, és ebben kiemelkedő szerepe van az oktatásnak...

Tovább


Nyelv és tudomány