TARTALOM

 VISSZA

 


Moliére úr szenvedélyes élete


Moliére úr szenvedélyes élete

| |
 

A sírvers

„Egy élelmes ember, aki tudta, hogy a Nagy Condé rokonszenvezett Molière-rel, megjelent a hercegnél e szavakkal:
- Fenség, engedje meg, hogy átnyújtsam önnek azt a sírverset, amelyet Molière számára írtam.
Condé átvette a sírverset, majd a szerzőre pillantva azt felelte:
- Köszönöm. Jobb szeretném, ha ő írta volna meg az ön sírversét.”

A sír

Hogy a korabeli szokásokkal ellentétben "csepűrágó" létére mégis tisztességes temetőbe került egyházi szertartás kíséretében, azt csakis királyi pártfogójának köszönhette:
”- Mi történik Molière halálával kapcsolatban?
- Felség - felelte Champvallon -, a törtvény tiltja, hogy megszentelt földbe temessék.
- És milyen mélyre terjed a megszentelt föld? - kérdezte a király.
- Négy lábnyi, felség - felelte az érsek.
- Kegyeskedjék, érsek, öt lábnyi mélységben Molière-t eltemetni - szólt XIV. Lajos -, sőt temessék el haladéktalanul, egyaránt kerülve ünneplést és botrányt.”

"Sírjára felesége kőlapot helyezett, és megparancsolta, hogy vigyenek a temetőbe száz nyaláb fát, hogy lángjánál a hajléktalanok megmelegedhessenek. Az első hideg téli napon ezen a kőlapon hatalmas máglyát gyújtottak. A hőségtől a kőlap megrepedt és szétesett. Az idő szétszórta darabjait, és amikor száztizenkilenc év múlva, a nagy forradalom idején, megjelentek a megbízottak, hogy Jean- Baptiste Molière holttestét kiássák, és átvigyék a Pantheonba sírjának helyét senki sem tudta pontosan megmutatni. Bár valakinek a maradványait kiásták és a Pantheonba vitték, de senki sem mondhatja bizonyossággal, hogy azok Molière maradványai voltak. A megtiszteltetésben valószínűleg egy ismeretlen ember részesült.”
(részletek Bulgakov: Molière úr élete című könyvéből)


Bulgakov e nagy jelentőségű művét Moliére-ről 1933-ban írta, amikor egy történelmi tragédiát is alkotott A képmutatók cselszövése címmel a drámaíróról. Számos alkotó képzeletét megragadta Moliére munkássága, ám az irodalomtörténet alkotásai közül Bulgakov könyve kitűnik gyöngéd, szellemes jeleneteivel, páratlan tárgyismeretével. A Moliére néven világhírűvé lett Jean-Baptiste Poquelin különös pályafutásáról szól e mű, mely nem nélkülözte a tragikus fordulatokat, nagy csalódásokat sem, hőse megmerítkezett a nyomorban, járt az adósok börtönében és ebédelt a királlyal. Része volt színpadi sikerekben, ismerte a szenvedélyeket és a megaláztatást, a test kínjait egészen a végső, nyílt színi összeomlásig, része volt fenséges elismerésben, királyi barátságban , és ette a kegyvesztettek keserű kenyerét. Mert nemcsak művészete, de élete is lenyűgöző volt, egy nagy alkotó hajszoltságával vágtatott át mindeneken, a tehetség sodrásának ereje megmutatkozott munkabírásában és kalandvágyában, három embernek is elég komédiatömegében.

Moliére mint népnevelő, komédiáiban az emberi jellem torzulásait mutatta be, s mindemellett a korabeli tudomány állapotáról is pontosan tudósított, s nem volt túl nagy véleménnyel tudós orvos kortársairól:

„ Tudnak, jobbadán, sok szépet az irodalomból, tudnak ékesen latinul, tudják a betegségek görög nevét, meghatározását, osztályozását; éppen csak a betegségek meggyógyításához nem konyítanak.
— De abban mégis igazat adsz, hogy többet értenek hozzá, mint mások.
— Ahhoz értenek, amit mondtam. S attól vajmi kevés baj gyógyul meg. Tudományuk veleje egy csomó szépen zengő szózagyvalék, megtévesztő csivogás-zsibogás, amely tény s ok helyett puszta szót nyújt, eredmény helyett pedig ígéretet.”
(Képzelt beteg, III. 3. Illyés Gyula fordítása)
s ez is tőle való: A tanult ostoba nagyobb ostoba, mint a tudatlan ostoba.


2014. 02. 16.

Kapcsolódó anyagok

Eddig ismeretlen neuro-immun axis

A machiavellizmus lélektana - a könyörtelen taktikusok

Gyökérgümőkből antibiotikumok

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

A szomato-pszichoterápia szemléletében a test és az elme nem különválasztható jelenségek, hanem egyazon dolog, a testelme két aspektusa. Ám ebben a szemléletben mégis a test az elsődleges, a „bölcsebb fél”: a test, a testi élmény biztosíthatja a biztonság, az önbizalom, az önkontroll és a lelki gyógyulás és öngyógyítás lényeges elemeit az egyén számára.

Tovább


O tempora, o mores!

Steven Pinker Az erőszak alkonya című könyve nemzetközileg is jelentős hozzájárulás a globalizálódó világ civilizációjának megértéséhez. Magyar nyelvű megjelenése azt ígéri, hogy nálunk is többen éreznek hajlandóságot egy effajta átfogó értelmezéshez.

Tovább


Ha gyógyítani akarunk, akkor hallgassunk a megérzéseinkre is!

„Vidéki orvosként ilyen díjat kapni, óriási elismerés. Igaz: nekem a legfőbb kitüntetés a beteg, a hozzátartozó mosolya”— vallja az Év Onkológusának választott dr. Bánhegyi Róbert János, a Békés Megyei Központi Kórház Onkológiai Centrumának osztályvezető-helyettes főorvosa, aki két fontos dolgot tart mindig szem előtt: a beteget, a daganatos betegséget mindig holisztikusan kell megközelíteni és tudni kell örülni az apró sikereknek is. A fiatal orvos csaknem háromezer szavazattal lett a legelismertebb doktor, ami rekord a díj történetében. Pedig, ahogy ő mondja: vidékről mindig sokkal nehezebb az érvényesülés.

Tovább


Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Moliére úr szenvedélyes élete