TARTALOM

 VISSZA

 


Misztikus nőiség és az újkonzervativizmus


Misztikus nőiség és az újkonzervativizmus

| |
 


Betty Friedan 2006-ban halt meg. Első könyve, a The Feminine Mystique („A női csoda” vagy más fordításban: „A misztikus nőiség”) bombaként robbant az amerikai közéletben,

E könyvében, melynek óriási hatását maga is meglepődve tapasztalta, a hagyományosan a nőkre kényszerített háziasszony-szerep elleni lázadást részletezte, és a kertvárosi nők szerepét úgy jellemezte, mint olyan életformát, ami egyenesen depresszióhoz vezet.

Könyvét mindmáig az egyik legveszélyesebb műként tartják számon Amerikában. Olyan korban született, amikor nyilvánvaló volt, hogy a társadalmi presztízspozíciókat, a gazdasági csúcspozíciókat, az iskolák, bíróságok irányítását éppúgy, mint a politikai színteret, a férfiak foglalják el.

A Betty Naomi Goldstein néven 1921-ben született írónő az azóta kultikussá váló művében azt az életformát elemzi kellő plaszticitással, melyet provokatív módon csak úgy nevez, mint „kényelmes koncentrációs tábort”.

Egyértelmű baloldali beállítottságával és meggyőző erejével a feminista mozgalom meghatározó alakjává vált. 2000-ben publikált önéletrajzában (Life so far) feltárja házasságának megrendítő mozzanatait, hogyan bántalmazta és hagyta el férje, és milyen meghatározó tapasztalat volt számára a tény, amikor második gyermekével állapotosan kitették újságírói állásából.

Eretnek tanait akkor írta meg könyvében, amikor Smith College Bostonba járt évfolyamtársaival találkozva felmérést végzett, hogy mennyire elégedettek saját életükkel, meg tudtak-e felelni a munkaerőpiacon, eleget tudtak-e tenni saját vágyaiknak, egykori elvárásaiknak – vagyis mennyire lettek sikeresek eddigi életük során.

A felmérés eredményei önmagukért beszéltek. A női munkaerő képességeinek és tehetségének kiteljesíthetetlenségéről szólt a cikk, melynek közlését azonban egyetlen női magazin sem vállalta, s ez igencsak elgondolkodtatta az írónőt.

„Bármit írtam, eretnek volt. Sértette a női magazinok szerkesztőit. Miután már négy változatot is visszautasítottak, azt kérdeztem: Hé, mi folyik itt? Hiszen addig soha nem dobták vissza cikkemet. Aztán rájöttem, hogy amit mondok, az valahogy ijesztően, fenyegetően hat a női magazinok szerkesztőinek. Hogy éppen azt a világot fenyegeti, amelyet ők festeni akarnak, amelyet később én a „misztikus nőiségnek” neveztem el. Muszáj volt megírnom a könyvet, mivel nem jelentette meg egy újság sem az írásaimat. A többi pedig történelem.”

A kötet 1963-ban született meg, és azonnal bestseller lett belőle, rendkívül felszabadító hatású volt számos nő számára. Kimondott és közösen feldolgozhatóvá tett addig elfojtott, belül rejtegetett dolgokat, melyekről addig belül azt hihették az érintettek, hogy az csak velük fordulhat elő, és hogy alapvetően valami baj van azzal, akiben ezek a feszültségek élnek.

Alapvetően kritikus szemmel mérte föl a nők, főként a főállású anyák és háziasszonyok helyzetét az ipari társadalmakban.

Könyvéből nyilvánvalóvá válik, hogy a nők elnyomása társadalmi és nem pszichológiai természetű – az egyenlőtlen fizetésekkel, a munka világán belüli diszkriminációval, a nemi erőszakkal, a feleségek bántalmazásával, az otthoni munka nemek közti egyenlőtlen megosztásával, a férfiak nők feletti hatalmával van összefüggésben.

Amikor a közelmúltban az amerikai Human Events című országos konzervatív napilap neves közéleti személyiségekből és tudósokból álló zsűri véleménye alapján összeállította az „irodalmi feketelistát”, s az alábbi meglepő eredmény született.

1. Karl Marx és Friedrich Engels: Kommunista kiáltvány
2. Adolf Hitler: Mein Kampf
3. Mao Ce-Tung: „Kis vörös könyv”
4. Alfred Kinsey: A férfiak szexuális viselkedése
5. John Dewey: Demokrácia és nevelés
6. Karl Marx: A tőke
7. Betty Friedan: A misztikus nőiség
8. Auguste Comte: A pozitív filozófia útja
9. Friedrich Nietzsche: Túl jón és rosszon
10. John Keynes: A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete

A lista látlelet a meghatározó szerepet betöltő mai amerikai konzervativizmusról.
A szabadgondolkodó John Dewey mellett, aki a gondolkodásra való nevelést, a gyermeki szellem felszabadítását szorgalmazta (és néhány érthetetlen választás, mint mondjuk Keynes-é mellett, aki lerakta a modern közgazdaságtudomány alapjait), jól láthatóan két szexuális, illetve nemi szerepekkel foglalkozó író is szerepel a listán.

Alfred Kinsey A férfiak szexuális viselkedése című művében tudományos módszerekkel vizsgálta az emberi szexualitást, és közzétett adatai alapjaiban rendítették meg a nyilvánosan hirdetett szexuális szokásokról alkotott képet.

Betty Friedan pedig csupán azt a máig veszélyesnek tűnő kérdést tette fel, hogy a háztartás ellátásánál és uruk kiszolgálásánál többre is hivatottak lehetnek-e a nők.

Forrás:
www.virtus.hu
www.tusarok.org.




Kapcsolódó anyagok

A pulmonalis fizioterápia és az aerob edzésprogram javítja a kognitív funkciót és a fizikai terhelhetőséget

Carpal tunnel szindrómás betegek tüneti súlyosságának, funkcionális státuszának és szorongásszintjének meghatározása elektrofiziológiás stádiumuk szerint

Gyulladásos biomarkerek benignus paroxysmalis pozicionális vertigóban: törökországi eset-kontroll vizsgálat

A subthalamicus mag célkoordinátáinak összehasonlítása 1 és 3 Tesla MR-vizsgálattal mély agyi stimulációs műtétek tervezése során

A palliatív neurálterápia életminőségre gyakorolt hatása inoperábilis alsó végtagi obliteratív verőérbetegeknél

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Misztikus nőiség és az újkonzervativizmus