hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Milyen volt Cervantes ábrázata?


Milyen volt Cervantes ábrázata?
Nagy Zsuzsanna
| |
 

Már jó ideje tervezik a spanyol régészek, hogy megalkotják a világhírű regényíró, Cervantes hiteles ábrázatát. Erre mindeddig nem kerülhetett sor azon egyszerű oknál fogva, hogy hamvainak sorsa ismeretes, de még fel kellene tárni azokat, mégpedig azért, hogy a maradványok alapján rekonstruálni lehessen a világirodalom egyik legjelentősebb alakjának arcvonásait.

Cervantes külsejét nem ismerjük. A történészek mindeddig nem bukkantak életében róla alkotott festményre vagy rajzra. A legkorábbi ábrázolás halála után mintegy húsz évvel készült.


Cervantes. Metszet Velasquez festménye alapján




Annyi azonban tudni lehet, hogy egy Madrid közepén található kolostor alatt temették el, kétszer is.

Miguel Cervantes Saavedra, a kalandos életű spanyol író 1547. szeptember 29-én született Alcalá de Henares-ben, egy nemesi család negyedik gyermekeként. Fő műve, a Don Quijote máig bestsellernek számít. A világ számtalan nyelvén megjelent, s a Biblia után a második legolvasottabb, legnagyobb példányszámban eladott mű.

A Don Quijote kiadása mindmáig remek üzlet, és a hírek szerint a kutatók beazonosították a cselekmény színhelyét is. A falu elszigetelt és rosszhírű fogadókkal teli vidéken fekszik Madridtól kétszáz kilométerre, és máig számos szélmalom is található a környékén.
Cervantes családjának vallási hovatartozása fölött vitáznak a szakemberek. Egyesek szerint az elszegényedett nemesi család újkeresztény volt. E névvel azokat a zsidókat és mórokat illették a spanyolok, akik a középkortól kezdve valamilyenfajta, gazdasági kényszer, fizikai megfélemlítés hatására tértek át a keresztény hitre.

Cervantes hazája a középkor során jelentősen különbözött a kontinens többi országától. Egymás mellett éltek itt a muszlimok, keresztények és a zsidók. 1492-ben a rekonkviszta utolsó lépéseként a katolikus királyok visszafoglalták a még muszlim kézen lévő területet, a granadai királyságot is.

Ekkor a muzulmán és zsidó lakosságot tömegesen kényszerítették át a katolikus hitre. Az áttérés azonban nem jelentett teljes védelmet az embereknek, továbbra is a teljes gyanakvás légköre vette őket körül, gyakran robban ki vallási alapú konfliktus, s az inkvizíció is aktívan részt vett e népcsoportok megsemmisítésében és eltávolításában.
A moriszkókat (ahogy a névleg vagy valóban kereszténnyé vált, korábban az iszlámot követő személyeket nevezték) Spanyolországban hosszú időn át úgy azonosították, mint a nemzet ellenségeit, akik csapást jelentenek a vallásos ortodoxiára, és ugyanakkor magukhoz vonják a hatalmat és a presztízst.

Cervantes élete e mozgalmas, kalandos és félelmekkel teli időszak hű lenyomata. Művei alapján pontos képet alkothatunk a korszak történetéről, kirajzolódik előttünk Európa iszlámképe és korabeli iszlám-politikája.

Számos keresztény szerző a középkori Európában a muszlimokat a „sátán ágenseinek” tartotta. Gyakran maguk az irodalmi alkotások is ezt a képet árnyalták. Dante Isteni színjátékában például a muszlim alakok valamennyien a pokolban bűnhődnek. Köztük Mohamed, aki a csaknem legsúlyosabb 9. bugyorban szenved. Dante szerint a prófétának igen jelentős bűne van: az, hogy megbontotta a vallási egységet.

Spanyolországban azonban számtalan olyan ember élt, akinek személyes tapasztalatai voltak az iszlámról: arabokról, törökökről, berberekről, továbbá az őseik vallását, szokásait egészében el nem hagyó moriszkókról. Cervantes is közülük való volt. Életrajza eléggé jól dokumentált, s ebből tudhatjuk, hogy ismerte Andalúziát, harcolt a lepantói és más törökellenes tengeri csatákban, 1575-80 között pedig Algírban raboskodott.


Cervantes szobra Nafpaktos (Lepanto) kikötőjében




Az író művei, színdarabjai, elbeszélései valóságélményeire támaszkodnak, és a korabeli hivatalos spanyol propaganda ellenére, árnyalt képet adnak az iszlámról és annak követőiről. Műveiből kitűnik, hogy véleménye szerint a politikai propaganda, a vagyont és a származást, a „tiszta vért” hangoztató politika életidegen, szemben áll a mindennapok valóságával, az emberek igazi érzelmeivel és természetes gondolataival.

Az irodalomtörténészek szerint Cervantes volt az első modern értelemben vett regényíró, akinek munkássága az úgynevezett spanyol arany század irodalmi csúcspontját jelenti.
Cervantes eleven szellemével, életművével beírta magát az egyetemes emberi kultúra könyvébe.

Ám arcvonásait nem ismerjük.
A kutatók most a rekonstrukció mellett azt remélik, hogy Cervantes csontjainak ismeretében végre fény derülhet halálának igazi okára is. A kórtörténet felderítésével talán cáfolhatók azok a vádak, melyeket feltehetően ellenlábasai terjesztettek: hogy halálra itta magát.


Szalay Lajos: Don Quijote (forrás: terminARTors.com)




Magát a csontvázat, amennyiben előkerül, nem lesz nehéz azonosítani. A teológiai tanulmányokat végzett író egy időben matrózként szolgált és komolyan megsérült az 1571-es lapantói tengeri csatában. A mellkasán és a karján szerzett sebesülés folytán hogy később nem tudta használni a kezét.

A nagyszabású kutatáshoz a szakemberek megszerezték az engedélyt. A kihantolást nemcsak a városi hatóságok engedélyezték, hanem madridi érsek is. Indulhat a hajsza a csontok után.

Nagy Zsuzsanna


Kapcsolódó anyagok

Előzetes rendelkezés

Biológiai terápiák hosszú távú terápiahűsége és a perzisztencia prediktorainak elemzése a teljes magyar psoriasisos betegpopulációban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Élet után kutatnak egy csupán 11 fényévre lévő bolygón

A csillagászok egy csillag körül lakható zónának nevezik azt a távolságot, ahol a hőmérséklet olyan, hogy a víz folyékony halmazállapotban képes maradni a bolygó felszínén. A lakható zóna magától a csillagtól függ: a vörös törpék halványabbak, tehát hűvösebbek, mint a Nap, így lakható zónájuk közelebb van, mint a Naprendszerben a Nap körüli zóna.

Tovább


Több mint 15 ezer tudósa írt aggódó levelet a Föld állapotáról

A BioSciences című online lapban megjelent levelet író tudósok vezetője, William Ripple amerikai ökológus, az Oregoni Állami Egyetem kutatója szerint az emberiség most kapott egy második figyelmeztetést.

Tovább


Letették a mágneses-nulltér-laboratórium alapkövét Fertőbozon

Letették a mágneses nulltér laboratórium alapkövét a Sopron melletti Fertőbozon, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének (MTA CSFK GKI) Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriuma területén csütörtökön.

Tovább


Milyen volt Cervantes ábrázata?