TARTALOM

 VISSZA

 


Milyen szótlan – biztosan költő


Milyen szótlan – biztosan költő

| |
 

Végre, egy igazi költő – gondoltuk róla. Mert még a megjelenésében, hatalmas szemüvegében, törékenységében és szótlanságában is volt valami poétikus.
Ritka madár ezen a tájon a szűkszavúság. A megfontolt, patikamérlegre tett beszéd. De talán nem is a méricskélés okán, hanem a makacsságén. Vagy a bizalmatlanságén. Mert ha vele voltunk, hirtelen mindennek súlya lett. És kiszámíthatatlanul bizonytalan ereje. Minden szó hiábavalóságnak tűnt. Vagy hívságnak?
Szijj Ferenc első kötetét, emlékszem, egy gőzfürdőben olvastam el. Annyira odaillő volt, a pokoli párába, földöntúli gőzökbe, a testi lét szélsőséges, idegesítő átélésébe.
Máig emlékszem ezekre a sorokra: "Napról napra megfeszített munkát végzek, / hogy megmaradjak a lét felszínén" (A naplóhős monológja)

Vajon mi lehet vele most? Látom, ír. A Kenyércédulák című verseskötetéről ezt írta a kritikus, Krusovszky Dénes:
„Ennek a költészetnek az ereje így éppen a beszéd kötöttségei alól való felszabadulásból fakad, csakhogy ezáltal sokszor megközelíthetetlennek tűnik, hisz egyfelől végletesen zárt, mert sajátos szabályokra épül versbeszéde, másfelől pedig olyannyira nyitott, olyan sok kihagyással dolgozik, hogy látszólag nem is ad kapaszkodókat az olvasó kezébe. "Ahogy a test gyúr folyton önmagában / egy másikat, és egészen fantasztikus / magyarázatokkal él", írja Szerda (18.) című versében, és ezzel valójában az írás tétjét adja meg. Igencsak sajátos szűrő ez, nem könnyű vele azonosulni, de nem is lehetetlen. Csakhogy ez az azonosulás szokatlan együttműködésre késztet, nagyobb odafigyelésre a szöveg és saját magunk irányában is, mert "csak belül lehet átjárót, féreglyukat keresni" (Péntek, 37.). Azt is mondhatjuk, hogy hitbeli kérdéssé teszi a költészetet magát: elfogadjuk-e „fantasztikus magyarázatait” vagy nem. De akárhogy döntünk, kétségtelen, hogy ezzel az egyetlen gesztussal is az utóbbi évek egyik legfigyelemreméltóbb kísérletét hajtja végre: tulajdonképpen a líra működésének alapjaira kérdez rá, ami igencsak meglepő mozdulat kissé elkényelmesedett költészetünkben.”
Álljon itt a fentiek illusztrálásaképpen az egyik „kenyércédula”:

KENYÉRCÉDULÁK / VASÁRNAP


Egy meg nem született testvérem,
egy másik anyám, a filoxéra előtti világ
a maga kegyetlen szokásaival.


Mindig jön hirtelen egy pillanat,
amikor mindent kénytelen vagyok elképzelni,
akkora a nyomorúság, a puszta létezés,
a férfiatlan, gonosz férfiasság
vagy magam viszonzása egyre alább,
míg el nem jutok addig a szimpla félelemig,
hogy velem is fizethetnének bármiért,
jelzálogadósságot, elsőszülöttet.


Ahogy a rugós madárcsapda nézi az eget
kétfelé feszített szemhéjakkal
a fészer tetejéről.


Gomolygó arcok kosárfülekkel,
dunyhaszájjal és láncra fűzött orral.
A lánc túlsó vége egy tűzhely lábához
van kötözve valami kis odúban, és ha megrántják,
hatalmas zendülés, Kacor Naca fölriad végtelen
imájából, és megátkoz mindenkit, akinek eszébe jutott
ezen a kicsi földön párosodni és gyarapodni.


Nagy Zsuzsanna

Forrás: Magyar Narancs



Kapcsolódó anyagok

Fekete mágia, avagy a halott anya feltámasztása

„ Ilyen hely nincs még egy a világon” - Tárgyak élete az MTA Művészeti Gyűjteményében

Ha értjük a terápiát, könnyebb a lelki teher

Hatékony orvos-beteg kapcsolat a betegszervezetek közreműködésével

Az osztály, ahol beteg, orvos, szakdolgozó is figyelemre számíthat

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Tovább


A népszerűsített kéz

A könyv egy igényesen összeállított, bevezetésből és öt részből álló mű, amely részenként 2-4 fejezetben színvonalas ismeretterjesztő stílusban foglalkozik az emberi kézhez társuló antropológiai, humánbiológiai és orvostudományi kérdésekkel. Sőt, a szerző nagyvonalúan élve az alcímben jelzett „és még annál is több” megjegyzéssel, egyes fejezetekben a fő témától igen jelentős távolságokba kalandozik gondolatainak alaposabb kifejtése érdekében.

Tovább


A csók története

A filematológia az oszkuláció aktusával foglalkozó tudomány. Aki eddig nem ismerte volna e szavakat, a torontói professzor Marcel Danesi Csók története című ismeretterjesztő könyvéből megtudhatja, hogy a bizony léteznek tudósok, akik folyamatosan bővítik a csók témájáról felhalmozott tudományos ismereteket. Elmondása szerint a szerző csupán erre az egyszerűnek tűnő kérdésre kereste a választ: “Miért tartjuk ezt a nem higiénikus aktust gyönyörűnek és romantikusnak?”

Tovább


A kifutó veszélyei

Az evészavarok az elmúlt évtizedben kitüntetett figyelmet kaptak a pszichiátriai szakirodalomban. Ennek fő oka, hogy az anorexia nervosa és a bulimia nervosa viszonylag gyakori mentális betegségekké váltak, de újfajta evészavarokról (például: izomdiszmorfia, orthorexia nervosa, purgáló zavar) is egyre több kutatás születik.

Tovább


Milyen szótlan – biztosan költő