TARTALOM

 VISSZA

 


Milyen szótlan – biztosan költő


Milyen szótlan – biztosan költő

| |
 

Végre, egy igazi költő – gondoltuk róla. Mert még a megjelenésében, hatalmas szemüvegében, törékenységében és szótlanságában is volt valami poétikus.
Ritka madár ezen a tájon a szűkszavúság. A megfontolt, patikamérlegre tett beszéd. De talán nem is a méricskélés okán, hanem a makacsságén. Vagy a bizalmatlanságén. Mert ha vele voltunk, hirtelen mindennek súlya lett. És kiszámíthatatlanul bizonytalan ereje. Minden szó hiábavalóságnak tűnt. Vagy hívságnak?
Szijj Ferenc első kötetét, emlékszem, egy gőzfürdőben olvastam el. Annyira odaillő volt, a pokoli párába, földöntúli gőzökbe, a testi lét szélsőséges, idegesítő átélésébe.
Máig emlékszem ezekre a sorokra: "Napról napra megfeszített munkát végzek, / hogy megmaradjak a lét felszínén" (A naplóhős monológja)

Vajon mi lehet vele most? Látom, ír. A Kenyércédulák című verseskötetéről ezt írta a kritikus, Krusovszky Dénes:
„Ennek a költészetnek az ereje így éppen a beszéd kötöttségei alól való felszabadulásból fakad, csakhogy ezáltal sokszor megközelíthetetlennek tűnik, hisz egyfelől végletesen zárt, mert sajátos szabályokra épül versbeszéde, másfelől pedig olyannyira nyitott, olyan sok kihagyással dolgozik, hogy látszólag nem is ad kapaszkodókat az olvasó kezébe. "Ahogy a test gyúr folyton önmagában / egy másikat, és egészen fantasztikus / magyarázatokkal él", írja Szerda (18.) című versében, és ezzel valójában az írás tétjét adja meg. Igencsak sajátos szűrő ez, nem könnyű vele azonosulni, de nem is lehetetlen. Csakhogy ez az azonosulás szokatlan együttműködésre késztet, nagyobb odafigyelésre a szöveg és saját magunk irányában is, mert "csak belül lehet átjárót, féreglyukat keresni" (Péntek, 37.). Azt is mondhatjuk, hogy hitbeli kérdéssé teszi a költészetet magát: elfogadjuk-e „fantasztikus magyarázatait” vagy nem. De akárhogy döntünk, kétségtelen, hogy ezzel az egyetlen gesztussal is az utóbbi évek egyik legfigyelemreméltóbb kísérletét hajtja végre: tulajdonképpen a líra működésének alapjaira kérdez rá, ami igencsak meglepő mozdulat kissé elkényelmesedett költészetünkben.”
Álljon itt a fentiek illusztrálásaképpen az egyik „kenyércédula”:

KENYÉRCÉDULÁK / VASÁRNAP


Egy meg nem született testvérem,
egy másik anyám, a filoxéra előtti világ
a maga kegyetlen szokásaival.


Mindig jön hirtelen egy pillanat,
amikor mindent kénytelen vagyok elképzelni,
akkora a nyomorúság, a puszta létezés,
a férfiatlan, gonosz férfiasság
vagy magam viszonzása egyre alább,
míg el nem jutok addig a szimpla félelemig,
hogy velem is fizethetnének bármiért,
jelzálogadósságot, elsőszülöttet.


Ahogy a rugós madárcsapda nézi az eget
kétfelé feszített szemhéjakkal
a fészer tetejéről.


Gomolygó arcok kosárfülekkel,
dunyhaszájjal és láncra fűzött orral.
A lánc túlsó vége egy tűzhely lábához
van kötözve valami kis odúban, és ha megrántják,
hatalmas zendülés, Kacor Naca fölriad végtelen
imájából, és megátkoz mindenkit, akinek eszébe jutott
ezen a kicsi földön párosodni és gyarapodni.


Nagy Zsuzsanna

Forrás: Magyar Narancs



Kapcsolódó anyagok

Akkreditált továbbképzés

Súlyponti kérdések a lerkanidipinkezelés kapcsán

Az angiotenzinkonvertálóenzim-gátló/kalciumcsatornablokkoló fix gyógyszer-kombinációk egyéves perzisztenciája hypertoniában

ESH-kongresszus, 2018 Néhány, veseelégtelenséggel összefüggő aktuális téma rövid bemutatása a 2018. évi ESH-kongresszusról

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Húshorizontok dicsfényben

Filp Csaba képzőművész alkotói és akadémiai pályája bővelkedik az elismerésekben: Munkácsy Mihály-díjas, DLA, egyetemi docens, tanszékvezető a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Amiről ebben az írásban szó lesz, mégsem a felsorolt kiválóságok valamelyike, hanem Filp szoros kötődése a gasztronómiához, melynek visszfénye – szerencsénkre – esik művészetére is.

Tovább


A modern kórháztervezés aktuális kérdései

A kórháztervezés kapcsán jogosan felmerülő kérdés; egy épület azon túl, hogy az alapvető funkciókat ellátja, milyen hatással lehet a felhasználókra? Sok kutatás foglalkozik a gyógyító építészet fogalmával; az architektúra milyen befolyással van a gyógyulás folyamatára, és mik azok a tervezési szempontok, amelyek hozzásegíthetnek a mielőbbi felépüléshez?

Tovább


Holnaplányok

Borgos Anna azonban teljesen új, és eddig a nemzetközi irodalomban is mellőzött szempontból mutatja be ezt az érdekfeszítő, tanulságos és tragikus történetet: mégpedig a pszichoanalízis budapesti iskolájához kapcsolódó nők szempontjából.

Tovább


A terápiák társadalmától a teremtő vágyakig

Gerevich doktor sokrétű érdeklődési körére világít rá a jelen kötet tanulmányainak sokszínűsége a szakmán és annak határterületein belül és azon túl, továbbá azt is ábrázolja, hogy a pszichiátria és a pszichológia tudománya mennyire átszövi a hétköznapjainkat is és jelen van az élet minden területén, legyen szó pszichiátriai kórképek gyógyításáról vagy az ezirányú kutatómunkáról, esetleg éppen arról, hogy vajon hol a határ az egészséges és a beteg psziché között, mi jelent már devianciát vagy fogadható el a normalitás keretein belül.

Tovább


Milyen szótlan – biztosan költő