hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Mikor voltak gimnazisták a Marslakók?


<b>Mikor voltak gimnazisták a Marslakók?</b>

| |
 

Mikor voltak gimnazisták a marslakók?


Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a Földön: emberek és magyarok. (Isaac Asimov)

Marx György tudománytörténeti esszéjében feldolgozza a tréfás legendát, miszerint a marslakók a huszadik század eleji Amerikában beszivárogtak az egyetemekre és kutatóintézetekben, és prominens helyeket kezdtek maguknak elfoglalni. A Nagy Generációnak is nevezhető tudósok közé olyan fizikusok tartoztak, mint Wigner Jenő, Teller Ede, Szilárd Leó vagy a modern matematika géniusza, Neumann János. Az idegenek alig érthető akcentusuk miatt magyaroknak álcázzák magukat.
Leon Lederman könyvében olvasható (Az isteni atom, 116. oldal), hogy a városi legenda szerint ezeregyszáz esztendővel ezelőtt egy Marsról érkezett űrhajó kényszerleszállásra kényszerült Közép-Európában.

Bizonyítékok: a magyarok és a marslakók azonosságára:
– Nagyon szeretnek vándorolni (akárcsak az ugyaninnen szétrajzó cigányok).
– Rendkívül egyszerű és logikus nyelvet beszélnek, ami gyökeresen különbözik szomszédaikétól.
– Sokkal okosabbak a földlakóknál.

„Talán el is hitték volna róluk, hogy igazán magyarok, csakhogy Sherlock Holmes kiderítette: mind ugyanannak a városnak (Budapest) ugyanazon részéből (Pest) rajzottak ki. Ez természetesen már több volt, mint gyanús. Dr. Watson a helyszínen nemsokára rábukkant annak a személynek a nyomára, aki a magyar oktatás legfőbb irányítójaként fedezte, sőt közvetve maga szervezte meg a marsiak "gimnáziumnak" álcázott titkos hídfőállását. Ezt a személyt úgy hívták, hogy báró Eötvös Loránd. „
A Yankee folyóirat (1980 márciusában) Kemény Jánosra, a Basic megalkotójára hivatkozva részletekkel is szolgált: Gábor, Kármán, Kemény, Neumann, Szilárd, Teller, Wigner mind Budapestnek ugyanazon szektorában született.

„Telegdi Bálint mesélte, hogy Fermi figyelmét is fölkeltette egy különleges marsbeli szakkifejezés, amit a magyarok gyakran mondtak egymásnak, meg is kérte Telegdit, hogy fordítsa le neki angolra, mit jelent: Te piszkos disznó!”
Nemcsak a tudomány, hanem a film területét is elárasztották ez idő tájt a magyar tehetségek, Korda Sándortól kezdve a Tolcsván született Fox Vilmoson átig, aki a 20th Century Fox filmgyárat alapította, Zukor Adolfig, aki a Paramountot. Norman Macrea, az Economist fõszerkesztője szerint pedig „A magyarok Amerikában sokkal előbb megteremtették Hollywoodot, mielőtt az ennél ártalmatlanabb atombombát megcsinálták volna.”

Az a Nagy Generáció, amely azután oly sikeressé lett Amerikában, körülbelül száz éve született, és a húszas évek körül érettségizett. A második világháború később hasonló tehetséghullámot hozott létre. Telegdi Bálint, Kemény János, Lax Péter, Oláh György, Wiesel Eliézer, Soros György…
„Mostanig az ember a Természettel állt szemben, mostantól azonban saját természetével kell szembenéznie – mondta Gábor Dénes angolul-franciául-hollandul-japánul-németül-olaszul-spanyolul megjelent, de magyar fordításban még nem olvasható könyvében, melynek címe: A jövő feltalálása. „Civilizációnk ma három nagy veszéllyel néz szembe. Az első egy nukleáris háború okozta pusztulás. A második a túlnépesedés. A harmadik a szabadidő okozta unalom. Először fordul elő a történelem során, hogy elég egy kisebbségnek dolgoznia, amely munkájával képes a nagy többséget céltalan luxusban eltartani. Az a réteg, amelynek a munkájára valóban szükség van, nemsokára olyan szűk lesz, hogy tagjai a legtehetségesebb fiatalok soraiból verbuválhatók. A történelem folyását szinte minden fölfedezés megzavarja, és egy másik fölfedezésre lesz szükség, hogy helyreállítsa az egyensúlyt.
A fertőtlenítőszerek lecsökkentették a gyermekhalandóságot, és most fogamzásgátlót kell szedni, hogy korlátok közt tartsuk a népességszámot. A gőzgép, a benzinmotor a fosszilis tüzelőkészletek kimerítésével fenyeget bennünket, ezért atomenergiát kell használnunk. Nem hagyhatjuk abba az innovációt, mert tigris hátán lovagolunk. „
A magyar talentum a kalandos, bizonytalan, folyton változó közép-európai társadalmi-történelmi közegnek tudható be. A folytonos alkalmazkodáskényszer kreatívvá tesz – ez tükröződik korunk kiemelkedő magyar tudósainak szellemi teljesítményében is.

Talán az Európában átélt történelmi viharok fejlesztették ki Szilárd Leóban és Neumann Jánosban azt az érzéket, hogy elsőként érezték meg az atomkor, illetve a computerkor közeledtét.

Az egyik marslakó, túl az Óperencián szerényen megjegyezte: - Nem feltétlenül kell okosabbnak lenni másoknál. Elég, ha egy nappal előttük jársz.

Forrás: KFKI


Kapcsolódó anyagok

A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A rilmenidin vérnyomáscsökkentő hatása A hazai multicentrikus VERITAS vizsgálat eredményeinek értékelése

A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

Dr. Baloghy Mária Emlékkiállítás

A szív majdnem … gyilkosa

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A baloldali könyvkiadó: Cserépfalvi

Cserépfalvi Imre könyvkiadó, könyvkereskedő 115 éve, 1900. július 28-án született.

Tovább


A számítógép atyja

Konrad Ernst Otto Zuse német tudós, feltaláló, a számítógép egyik "atyja" 105 éve 1910. június 22-én született Berlinben.

Tovább


A szemlencse-átültetés úttörője

Szvjatoszlav Fjodorov orosz szemorvos, a szemlencse-átültetés úttörője 15 éve, 2000. június 2-án halt meg.

Tovább


A zabolátlan költő

1431. április 8. Megszületett Francois Villon francia költő

Tovább


<b>Mikor voltak gimnazisták a Marslakók?</b>