hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Mihalkov, a hős


Mihalkov, a hős

| |
 

Moszkvában született 1945-ben Oroszország egyik leghíresebb művészcsaládjában: déd- és nagyapja is festőművész, apja, Szergej Mihalkov író, a szovjet himnusz társszerzője, anyja, Natalja Koncsalovszkaja neves író és műfordító volt.

Ilyen családi háttérrel szinte törvényszerű volt, hogy a két fivér, Nyikita és nyolc évvel idősebb bátyja, Andrej is művészi pályát választ. Kezdetben mindketten a zenével próbálkoztak, de hamar rájöttek, hogy nem ez az igazi világuk. Andrej is filmrendező lett. Nyikita a színművészethez vonzódott inkább, ifjabb éveiben a Sztanyiszlavszkij Színház gyermekstúdiójában játszott. 1963-ban beiratkozott a moszkvai Scsukin Színiiskolába, de egy évvel később már a Moszkvai Állami Filmművészeti Főiskola második évfolyamán folytatta tanulmányait Mihail Romm tanítványaként.

Első rövidfilmjét Hazatérek címmel 1968-ban főiskolásként forgatta. 1974-ben készítette el első egész estét betöltőfilmjét, az Idegenek között című "vadnyugatias" polgárháborús kalandjátékot. Kiemelkedő sikert azonban második nagyjátékfilmjével, az 1976-os A szerelem rabjacímű alkotással aratott, amely a régi idők mozijáról festett mozgalmas, szórakoztató és nosztalgikus képet. A hetvenes évek végén filmjei alapanyagául irodalmi műveket választott: Csehov-motívumok alapján készült el az Etűdök gépzongorára, amely 1977-ben elnyerte a San Sebastian-i Filmfesztivál Nagydíját, majd következett az Oblomov néhány napja, Goncsarov regényének megrendítő erejű tolmácsolása, illetve ezzel egy időben készült el az Öt este című filmje, amelynek alapjául Alekszandr Vologyin drámája szolgált.

A nyolcvanas évek elejétől a jelenkor vált igazán izgalmassá számára, és 1981-ben elkészítette suksini hangvételű vígjátékát, a Pereputtyot, majd 1983-ban a Tanúk nélkül című torokszorító családi drámát. Következő rendezői korszakában elsősorban külföldi közreműködéssel forgatott. 1986-ban olasz koprodukcióban készült a Fekete szemek című szatirikus alkotása Marcello Mastroiannival a főszerepben, aki ezért az alakításáért a cannes-i filmfesztiválon a legjobb férfiszínésznek járó díjat kapta. 1990-ben olasz-svájci közreműködéssel rendezte meg az Autóstopot, rá egy évre pedig francia producerrel az ázsiai sztyeppéken játszódó Urgát. Ez utóbbi 1991-ben elnyerte a Velencei Filmfesztivál nagydíját, az Arany Oroszlánt, majd 1993-ban a berlini Európai Filmakadémia nagydíját, a legjobb európai filmnek járó Félix-díjat, és Oscar-díjra is jelölték

Az értékes szobrocskát azonban csak következő alkotása, a sztálini korszakról szóló, 1994-ben bemutatott Csalóka napfény kaphatta meg, amelynek főszerepét maga a rendező játszotta. A film folytatását 2010-ben mutatták be Oroszországban és Cannes-ban, de az orosz kritika fanyalogva fogadta. Még lesújtóbb kritikákat kapott a harmadik rész, a Citadella.

Kedvezőbb volt a megítélése a Szibériai borbély (1999) című romantikus szerelmi történetének, illetve a 2007-es 12 című politikai krimijének. Legutóbbi filmje, az Ivan Bunyin hasonló című regényéből készült Napszúrás 2014-ben készült el.
Szívesen vállal szerepet saját filmjeiben, de színészként láthattuk már Georgij Danyelijával, Jancsó Miklóssal, Eldar Rjazanovval és fivére, Andrej Mihalkov-Koncsalovszkij több filmjében is.


Kapcsolódó anyagok

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Encephalitis lethargica

Üzleti menedzsment modul beépítése a gyógyszerészképzésbe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


A gyógyító alkotói láz – Beszélgetés M. Kecskés András pantomimművésszel

A pantomim, a mozgásművészet és színházművészet elemeit egyesítem. Például jellegzetes pantomimes eszközöket használok elvont fogalmak kifejezésére. Egyszerű példát említve, pantomimes alaptechnika a súly cipelésének megjelenítése, de ezt a lélek mázsás súlyának kifejezésére is lehet használni.

Tovább


Közös jelek, bábeli zűrzavar -- beszélgetés Boros Mátyás képzőművésszel

Régóta rajzoló ember vagyok, a családi legenda szerint a rácsos ágyban kezdődött. Az idők során akarva-akaratlanul kialakítottam olyan biztos pontokat, formákat, amelyeket rajzolás közben bármikor elő tudok venni.

Tovább


„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

Az érdekességre törekedve tekintjük át a magyar nyelvterület tavaszi gyógyító szokásait.

Tovább


Mihalkov, a hős