hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Miért roskadnánk magunkba?


Miért roskadnánk magunkba?

| |
 

Charlotte angol írónő Thornton-ban született, testvérei, Emily Jane és Anne Brontë szintén íróként ismertek. Az irodalomtudomány szerint a nővérek közül talán ő nevezhető a legnépszerűbbnek és legsikeresebbnek. A testvérek 1846-ban közösen adták ki írásaikat, melyekben a korai zsengék is szerepeltek. Charlotte pályafutását nevelőnőként kezdte, 1854-ben azonban férjhez ment.

Charlotte életműve négy különös, szenvedélyes, önéletrajzi elemekkel átszőtt regényből áll. Legismertebb, s legnépszerűbb műve a Jane Eyre című regény.

Cselekménye a következő: sivár gyermekkora után a fiatal Jane Eyre világi nevelőnőnek áll és itt találkozik az ijesztő, rideg és indulatos Rochesterrel, a ház urával. Kapcsolatuk buktatói mellett mégis úgy tűnik, hogy végül minden jóra fordul, ám. Rochester úr sötét titka árnyként borul életükre, és minden kétségessé válik. Mrs. Gaskell, Charlotte életrajzírója, barátnője a mű sok színterét és szereplőjét azonosította az író valódi élete alapján.E regényt számos nyelvre lefordították, film is készült belőle jónéhány.

A vidéki nevelőnő romantikus története azért újszerű, mert elsőként mutatja be, hogy egy nő tiszta belső világával, erkölcsi erejével és természetes intelligenciájával úrrá tud lenni az élet nehézségein, és felülemelkedhet a társadalom szabta korlátokon. A lelki jelenségek újszerű megjelenítése folytán ez az angol regény a XIX. század második felében születő lélektani művel előzményének tekinthető, a viktoriánus kor női előtt új lehetőségeket megvillantó alkotásként a későbbi feminista mozgalmak egyik megalapozója is lett.
Charlotte Brontët Haworth-ban érte a halál.

Várandóssága alatt halt meg, talán a tífuszban, számos feltételezés létezik halála okáról. A hat testvér közül csak ő élte túl a harmincadik évét, nővéreit a tüdőbaj, fivérüket pedig a züllés vitte korán a sírba.

„Miért roskadnánk magunkba, mikor az élet úgyis oly rövid, a halál pedig feltétlenül a boldogság kapuja, s a dicsőségé?” – írja vigasztalásul.

NZS
eLitMed
2015. 04. 20.


Kapcsolódó anyagok

A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Atipikus Hirayama-kór: betegségkezdet a felső végtag proximalis részén

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


Miért roskadnánk magunkba?