TARTALOM

 VISSZA

 


Miért roskadnánk magunkba?


Miért roskadnánk magunkba?

| |
 

Charlotte angol írónő Thornton-ban született, testvérei, Emily Jane és Anne Brontë szintén íróként ismertek. Az irodalomtudomány szerint a nővérek közül talán ő nevezhető a legnépszerűbbnek és legsikeresebbnek. A testvérek 1846-ban közösen adták ki írásaikat, melyekben a korai zsengék is szerepeltek. Charlotte pályafutását nevelőnőként kezdte, 1854-ben azonban férjhez ment.

Charlotte életműve négy különös, szenvedélyes, önéletrajzi elemekkel átszőtt regényből áll. Legismertebb, s legnépszerűbb műve a Jane Eyre című regény.

Cselekménye a következő: sivár gyermekkora után a fiatal Jane Eyre világi nevelőnőnek áll és itt találkozik az ijesztő, rideg és indulatos Rochesterrel, a ház urával. Kapcsolatuk buktatói mellett mégis úgy tűnik, hogy végül minden jóra fordul, ám. Rochester úr sötét titka árnyként borul életükre, és minden kétségessé válik. Mrs. Gaskell, Charlotte életrajzírója, barátnője a mű sok színterét és szereplőjét azonosította az író valódi élete alapján.E regényt számos nyelvre lefordították, film is készült belőle jónéhány.

A vidéki nevelőnő romantikus története azért újszerű, mert elsőként mutatja be, hogy egy nő tiszta belső világával, erkölcsi erejével és természetes intelligenciájával úrrá tud lenni az élet nehézségein, és felülemelkedhet a társadalom szabta korlátokon. A lelki jelenségek újszerű megjelenítése folytán ez az angol regény a XIX. század második felében születő lélektani művel előzményének tekinthető, a viktoriánus kor női előtt új lehetőségeket megvillantó alkotásként a későbbi feminista mozgalmak egyik megalapozója is lett.
Charlotte Brontët Haworth-ban érte a halál.

Várandóssága alatt halt meg, talán a tífuszban, számos feltételezés létezik halála okáról. A hat testvér közül csak ő élte túl a harmincadik évét, nővéreit a tüdőbaj, fivérüket pedig a züllés vitte korán a sírba.

„Miért roskadnánk magunkba, mikor az élet úgyis oly rövid, a halál pedig feltétlenül a boldogság kapuja, s a dicsőségé?” – írja vigasztalásul.

NZS
eLitMed
2015. 04. 20.


Kapcsolódó anyagok

Ha gyógyítani akarunk, akkor hallgassunk a megérzéseinkre is!

A hosszú távú életkilátások egyeztetése

Nemi különbségek az empátiában és a rendszerezésben, valamint az autizmus az extrém férfi agy következménye: igaz-e ez a két teória?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ha gyógyítani akarunk, akkor hallgassunk a megérzéseinkre is!

„Vidéki orvosként ilyen díjat kapni, óriási elismerés. Igaz: nekem a legfőbb kitüntetés a beteg, a hozzátartozó mosolya”— vallja az Év Onkológusának választott dr. Bánhegyi Róbert János, a Békés Megyei Központi Kórház Onkológiai Centrumának osztályvezető-helyettes főorvosa, aki két fontos dolgot tart mindig szem előtt: a beteget, a daganatos betegséget mindig holisztikusan kell megközelíteni és tudni kell örülni az apró sikereknek is. A fiatal orvos csaknem háromezer szavazattal lett a legelismertebb doktor, ami rekord a díj történetében. Pedig, ahogy ő mondja: vidékről mindig sokkal nehezebb az érvényesülés.

Tovább


Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Miért roskadnánk magunkba?