hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Miért roskadnánk magunkba?


Miért roskadnánk magunkba?

| |
 

Charlotte angol írónő Thornton-ban született, testvérei, Emily Jane és Anne Brontë szintén íróként ismertek. Az irodalomtudomány szerint a nővérek közül talán ő nevezhető a legnépszerűbbnek és legsikeresebbnek. A testvérek 1846-ban közösen adták ki írásaikat, melyekben a korai zsengék is szerepeltek. Charlotte pályafutását nevelőnőként kezdte, 1854-ben azonban férjhez ment.

Charlotte életműve négy különös, szenvedélyes, önéletrajzi elemekkel átszőtt regényből áll. Legismertebb, s legnépszerűbb műve a Jane Eyre című regény.

Cselekménye a következő: sivár gyermekkora után a fiatal Jane Eyre világi nevelőnőnek áll és itt találkozik az ijesztő, rideg és indulatos Rochesterrel, a ház urával. Kapcsolatuk buktatói mellett mégis úgy tűnik, hogy végül minden jóra fordul, ám. Rochester úr sötét titka árnyként borul életükre, és minden kétségessé válik. Mrs. Gaskell, Charlotte életrajzírója, barátnője a mű sok színterét és szereplőjét azonosította az író valódi élete alapján.E regényt számos nyelvre lefordították, film is készült belőle jónéhány.

A vidéki nevelőnő romantikus története azért újszerű, mert elsőként mutatja be, hogy egy nő tiszta belső világával, erkölcsi erejével és természetes intelligenciájával úrrá tud lenni az élet nehézségein, és felülemelkedhet a társadalom szabta korlátokon. A lelki jelenségek újszerű megjelenítése folytán ez az angol regény a XIX. század második felében születő lélektani művel előzményének tekinthető, a viktoriánus kor női előtt új lehetőségeket megvillantó alkotásként a későbbi feminista mozgalmak egyik megalapozója is lett.
Charlotte Brontët Haworth-ban érte a halál.

Várandóssága alatt halt meg, talán a tífuszban, számos feltételezés létezik halála okáról. A hat testvér közül csak ő élte túl a harmincadik évét, nővéreit a tüdőbaj, fivérüket pedig a züllés vitte korán a sírba.

„Miért roskadnánk magunkba, mikor az élet úgyis oly rövid, a halál pedig feltétlenül a boldogság kapuja, s a dicsőségé?” – írja vigasztalásul.

NZS
eLitMed
2015. 04. 20.


Kapcsolódó anyagok

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Hogyan tekintenek a vidéki páciensek a gyógyszerészi szolgáltatásokra?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Venczel Attila egy autonóm újrakezdő, aki az élete több területén is anakronisztikusnak számító eljárások felé fordult. Hagyományőrző fotográfiával foglalkozik, hagyományőrző lövészettel, és kézműves nyomdát üzemeltet

Tovább


Csecsemők a szeméttelepen

Diszfunkcionális családok: amikor több a torzulás, mint a szépség. Ahol a legjobb esetben is csak nő a gyerek, mint a gomba. „Mégis felnőttünk valahogy”, szokás mondani. Na igen, felnőttünk. Hiszen nő a gyerek, mint a futónövény, kapaszkodik a betonfal repedésein a fény felé.

Tovább


Személyes nekrológ Láng István akadémikusnak (1931-2016)

Még nem láttam embert ennyit dolgozni, pedig körülbelül hatvan éves korodtól kezdve emlékszem rád. Olyan szép ritmusban csináltad, hatékonyan, látszólag könnyedén és megállás nélkül. Sokat segített ebben az alaposságod és a taktikai érzéked: gondosan megterveztél mindent, óvatosan, előrelátóan. A napi rutinodnak éppúgy része volt az aktuális ügyek intézése, mint az 5 évvel későbbi események előkészítése.

Tovább


A kézműves fotográfia

Különleges fotókiállítás nyílt Szentesen december 3-án a Tokácsli Galériában. A Fridrich János emlékkiállítás megidézi a régmúlt városi fényképészeinek világát, és bemutatja a régi technikák továbbélését is.

Tovább


Miért roskadnánk magunkba?