hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Micsinál a micsoda?


Micsinál a micsoda?
Nagy Zsuzsanna
| |
 

A két legendás, egymást folyton megviccelő barát, Karinthy és Kosztolányi egyik kedvenc játéka a beszámolók szerint a kitalálós volt, melyet tökélyre fejlesztettek: egyikük kérdésére, miszerint „micsodára kicsoda, micsinál a micsoda”, másikuk abban a minutumban rávágta, „talpra magyar, hí a haza” – olvasható Kosztolányi felesége, a színésznőből lett nyugatos-feleség, Harmos Ilona visszaemlékezésében.

Kosztolányiról, akinek rendkívüli tehetsége szinte minden irodalmi műfajban megmutatkozott, az is elmondható, hogy prózája a magyar regény- és novellairodalom egyik csúcsa. Szorongó és játékos, viaszlelkű érzékenységgel alkotó művész, az igazi impresszionista próza megalkotója.

Kosztolányi épp 125 éve született Szabadkán. A család, melyből sarjadt, nagy múltú, képzett, az irodalommal, politikával, eszmékkel, könyvekkel és kultúrával módszeresen foglalkozó vidéki értelmiségi család, apja a szabadkai gimnázium igazgatója volt.

A budapesti egyetemi társak között bontakozik ki igazán: Babits, Juhász Gyula, a jogász Füst Milán alkotják a megtartó szellemi kört, mely egész életére meghatározó kapcsolatrendszert alkot körülötte.
Életre szóló testvéri barátságot köt a matematikával és fizikával foglalkozó Karinthyval is.

Prózája a húszas években bontakozott ki, s az emberi szenvedéssel, a világ végtelen lehetőségeket tükröző szépséges benyomásai iránti alázattal ír különös emberekről és lelki tapasztalásokról.

Hitvallása szerint mindenkinek joga van a tévedéseihez, és ahhoz, hogy a saját életét élje. Joga van saját abszurd képzeteihez, amennyiben ezeket nem akarja érvényre juttatni mások ellenében.

Prózai műveiben elzárkózik minden erőszaktól és embertelenségtől, a polgári világ életidegen, sivár szerepszerűsége fölháborítja, és a nyelv minden árnyalatának felhasználásával, különös érzékenységgel fogalmazza meg emberi tapasztalásait, a „lélek kalandjait”.

„Egy füzetről, egy kis poros füzetről szeretnék beszélni, melyben feleségem aggódó tekintetét látom, ahogy az írás fölé hajolva, talpra állítja az ittasan fetrengő betűket és a csöppnyire zsugorodott törlőgumival gondosan megtisztítja a mássalhangzók maszatos peremét. Ádám fiam izzadó tenyerének cinke-nyomán utat tör magának a tiszta gyermeki gondolat, és láss csodát, még tüsszögéseinek millió tükörcserepe is itt csillog a füzet kávébarna borítóján. A sűrű ákombákomok függönye mögül néha felbukkan Gáspár Margit tanítónő apró alakja, kinek nagy piros L betűje olyan, mint a megálljt parancsoló jelzőlámpa a nyugati pályaudvaron. Most éppen kisimítja fiam füzetében a mókás szamárfüleket és anyásan rázza mutatóujját a bohóckodó nebulók felé. Majomhistória. Ez a címe fiam első fogalmazásának. Istenem, milyen régen is volt, amikor Ilonával a pesti állatkertben jártunk. Ádám előre szaladt a piros fenekű majmot köszönteni, én meg reszketve néztem utána, mert féltem, hogy a tüzes kis állat a rácson keresztül magához rántja. Mondja el fiam ezt a históriát, ahogyan ő, a kis bohó látta l921-ben, mint elsős kisdiák.
Majomhistória
Én egyszer voltam az állatkertben és láttam a majmot. Aztán bedobták neki az almát és a majom megette. Aztán a diót is bedobták neki és feltörte kézzel. Aztán odament egy asszony és a majom a rácson átdugta a kezét és az asszony haját megtépte.”

1933-ban születik meg az angyalian tiszta és angyalian romlott Esti Kornél alak, aki Kosztolányi Doppelgängere.

A róla szóló történetek világképének legfőbb jellemzője s mozgatórugója nem a belül zajló, a személyiségrészek közötti uralhatatlan közdelem, hanem a polivalencia: a világ s az ember kiismerhetetlenül sokszínű és végtelen. Kosztolányi agnosztikus: mindenben kételkedik, ami a társadalom felől jövő kötelező kurzus, renitens és gyermeki marad, s az ehhez való jogát minden alakjában és élete minden mozzanatában fenntartja magának.
1933-ban fedezi fel magán a gégerák tüneteit, ettől kezdve áthatja műveit „a halál vad aether-szaga”. Ahogy mondani szokás, hosszú szenvedés után, 1936. november 3-án, ötvenegy éves korában halt meg.

NZS


Kapcsolódó anyagok

Mi a pregabalin valódi hatása diabeteses neuropathiás fájdalom esetén? (Kevesebb fájdalommal küzdenek a betegek vagy kevésbé zavarja őket a fájdalom?)

Különböző stádiumú idiopathiás Parkinson-kóros betegek gondozóinak egészségállapot-felmérése

A levetiracetam és a lacosamid kiegészítő kezelés hatékonyságának retrospektív összehasonlítása parciális epilepszia kezelésében

Epilepsziás betegek életminőség-vizsgálata a megküzdési stratégiákkal és a betegségészleléssel összefüggésben

Ischaemiás stroke-ot szenvedett rákbetegek jellemzése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

A szülésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerülne szóba az egészségügy, az aktuális népesedéspolitika vagy a genderkérdések. Nem véletlen, hogy így van, hiszen egy gyermek világra hozása az egyénen és a családon túl kihatással van a társadalom életére is. A szülés milyenségét pedig – hiszen a halálhoz hasonlóan a születés is kikerült már az otthon, a hétköznapiság keretei közül – alapvetően meghatározza az az intézményi gondoskodás, amelyben lezajlik.

Tovább


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


Micsinál a micsoda?