TARTALOM

 VISSZA

 


Micsinál a micsoda?


Micsinál a micsoda?
Nagy Zsuzsanna
| |
 

A két legendás, egymást folyton megviccelő barát, Karinthy és Kosztolányi egyik kedvenc játéka a beszámolók szerint a kitalálós volt, melyet tökélyre fejlesztettek: egyikük kérdésére, miszerint „micsodára kicsoda, micsinál a micsoda”, másikuk abban a minutumban rávágta, „talpra magyar, hí a haza” – olvasható Kosztolányi felesége, a színésznőből lett nyugatos-feleség, Harmos Ilona visszaemlékezésében.

Kosztolányiról, akinek rendkívüli tehetsége szinte minden irodalmi műfajban megmutatkozott, az is elmondható, hogy prózája a magyar regény- és novellairodalom egyik csúcsa. Szorongó és játékos, viaszlelkű érzékenységgel alkotó művész, az igazi impresszionista próza megalkotója.

Kosztolányi épp 125 éve született Szabadkán. A család, melyből sarjadt, nagy múltú, képzett, az irodalommal, politikával, eszmékkel, könyvekkel és kultúrával módszeresen foglalkozó vidéki értelmiségi család, apja a szabadkai gimnázium igazgatója volt.

A budapesti egyetemi társak között bontakozik ki igazán: Babits, Juhász Gyula, a jogász Füst Milán alkotják a megtartó szellemi kört, mely egész életére meghatározó kapcsolatrendszert alkot körülötte.
Életre szóló testvéri barátságot köt a matematikával és fizikával foglalkozó Karinthyval is.

Prózája a húszas években bontakozott ki, s az emberi szenvedéssel, a világ végtelen lehetőségeket tükröző szépséges benyomásai iránti alázattal ír különös emberekről és lelki tapasztalásokról.

Hitvallása szerint mindenkinek joga van a tévedéseihez, és ahhoz, hogy a saját életét élje. Joga van saját abszurd képzeteihez, amennyiben ezeket nem akarja érvényre juttatni mások ellenében.

Prózai műveiben elzárkózik minden erőszaktól és embertelenségtől, a polgári világ életidegen, sivár szerepszerűsége fölháborítja, és a nyelv minden árnyalatának felhasználásával, különös érzékenységgel fogalmazza meg emberi tapasztalásait, a „lélek kalandjait”.

„Egy füzetről, egy kis poros füzetről szeretnék beszélni, melyben feleségem aggódó tekintetét látom, ahogy az írás fölé hajolva, talpra állítja az ittasan fetrengő betűket és a csöppnyire zsugorodott törlőgumival gondosan megtisztítja a mássalhangzók maszatos peremét. Ádám fiam izzadó tenyerének cinke-nyomán utat tör magának a tiszta gyermeki gondolat, és láss csodát, még tüsszögéseinek millió tükörcserepe is itt csillog a füzet kávébarna borítóján. A sűrű ákombákomok függönye mögül néha felbukkan Gáspár Margit tanítónő apró alakja, kinek nagy piros L betűje olyan, mint a megálljt parancsoló jelzőlámpa a nyugati pályaudvaron. Most éppen kisimítja fiam füzetében a mókás szamárfüleket és anyásan rázza mutatóujját a bohóckodó nebulók felé. Majomhistória. Ez a címe fiam első fogalmazásának. Istenem, milyen régen is volt, amikor Ilonával a pesti állatkertben jártunk. Ádám előre szaladt a piros fenekű majmot köszönteni, én meg reszketve néztem utána, mert féltem, hogy a tüzes kis állat a rácson keresztül magához rántja. Mondja el fiam ezt a históriát, ahogyan ő, a kis bohó látta l921-ben, mint elsős kisdiák.
Majomhistória
Én egyszer voltam az állatkertben és láttam a majmot. Aztán bedobták neki az almát és a majom megette. Aztán a diót is bedobták neki és feltörte kézzel. Aztán odament egy asszony és a majom a rácson átdugta a kezét és az asszony haját megtépte.”

1933-ban születik meg az angyalian tiszta és angyalian romlott Esti Kornél alak, aki Kosztolányi Doppelgängere.

A róla szóló történetek világképének legfőbb jellemzője s mozgatórugója nem a belül zajló, a személyiségrészek közötti uralhatatlan közdelem, hanem a polivalencia: a világ s az ember kiismerhetetlenül sokszínű és végtelen. Kosztolányi agnosztikus: mindenben kételkedik, ami a társadalom felől jövő kötelező kurzus, renitens és gyermeki marad, s az ehhez való jogát minden alakjában és élete minden mozzanatában fenntartja magának.
1933-ban fedezi fel magán a gégerák tüneteit, ettől kezdve áthatja műveit „a halál vad aether-szaga”. Ahogy mondani szokás, hosszú szenvedés után, 1936. november 3-án, ötvenegy éves korában halt meg.

NZS


Kapcsolódó anyagok

Magyar Klinikai Onkológiai Társaság X. Jubileumi Kongresszusa

A gyógyszerész által küldött napi SMS-emlékeztető hatásossága

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

Hormezis a modern orvoslásban

A vénás pangás rontja a veseműködést - fikció vagy valóság?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Micsinál a micsoda?