hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Metaforák hőse


Metaforák hőse

| |
 

Chagall művészete nem sorolható be egyetlen stílusirányzatba sem. A századeleji avantgárd egyik legjelentősebb alkotója nem nevezhető szürrealistának, sem expresszionistának, mégis mindkét irányzatra nagy hatást gyakorolt művészete. Alkotásainak spirituális érintettsége és univerzális üzenete azonnal megragadja a szemlélőt. Komplex mesevilágot látunk itt, álomszerű képzeteket, gazdag színvilágot és a vallási rituálék gazdag látomásait festi meg, a metaforikus megfogalmazás teljes kaleidoszkópjával.

Moise Zaharovics Sagalov, másként Moishe Segal, ismertebb nevén Marc Chagall 1887. július 7.-én született Vityebszkben, Oroszországban, egy szegény zsidó kiskereskedő népes családjában.
Haszid gyökereinek tudja be nyughatatlan természetét.
Egy párizsi ösztöndíj lendítette őt a világhír felé. Apollinaire és Léger közvetlen kapcsolatot ápolt a fiatal művésszel. 1913-ban Apollinaire segítségével ismerkedett meg Herwart Walden berlini műkereskedővel, és állította ki képeit Berlinben egy őszi tárlaton.

Még egy ideig Oroszországban alkot, amikor már lehetetlennek érzi a körülményeket, átteszi székhelyét előbb Berlinbe, majd Párizsba, majd 1941-ben pedig Amerikába költözik. A háború után visszatér Európába, és ismét Franciaországban telepszik le.
Művészetének késői ágában újabb műfajokkal kísérletezik, üvegfestéssel, kerámiával, szobrászattal, Marc Chagall 1985-ben halt meg, közel százévesen.
Művészete, páratlan látomási máig ösztönzőleg hat a különböző generációkra.

NZS
2014. 07. 7.


Kapcsolódó anyagok

Akkreditált továbbképzés

A nebivolol különleges molekulaszerkezete és hatása az életminőségre

Trendek a hypertonia kezelésében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

A szülésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerülne szóba az egészségügy, az aktuális népesedéspolitika vagy a genderkérdések. Nem véletlen, hogy így van, hiszen egy gyermek világra hozása az egyénen és a családon túl kihatással van a társadalom életére is. A szülés milyenségét pedig – hiszen a halálhoz hasonlóan a születés is kikerült már az otthon, a hétköznapiság keretei közül – alapvetően meghatározza az az intézményi gondoskodás, amelyben lezajlik.

Tovább


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


Metaforák hőse