TARTALOM

 VISSZA

 


Metaforák hőse


Metaforák hőse

| |
 

Chagall művészete nem sorolható be egyetlen stílusirányzatba sem. A századeleji avantgárd egyik legjelentősebb alkotója nem nevezhető szürrealistának, sem expresszionistának, mégis mindkét irányzatra nagy hatást gyakorolt művészete. Alkotásainak spirituális érintettsége és univerzális üzenete azonnal megragadja a szemlélőt. Komplex mesevilágot látunk itt, álomszerű képzeteket, gazdag színvilágot és a vallási rituálék gazdag látomásait festi meg, a metaforikus megfogalmazás teljes kaleidoszkópjával.

Moise Zaharovics Sagalov, másként Moishe Segal, ismertebb nevén Marc Chagall 1887. július 7.-én született Vityebszkben, Oroszországban, egy szegény zsidó kiskereskedő népes családjában.
Haszid gyökereinek tudja be nyughatatlan természetét.
Egy párizsi ösztöndíj lendítette őt a világhír felé. Apollinaire és Léger közvetlen kapcsolatot ápolt a fiatal művésszel. 1913-ban Apollinaire segítségével ismerkedett meg Herwart Walden berlini műkereskedővel, és állította ki képeit Berlinben egy őszi tárlaton.

Még egy ideig Oroszországban alkot, amikor már lehetetlennek érzi a körülményeket, átteszi székhelyét előbb Berlinbe, majd Párizsba, majd 1941-ben pedig Amerikába költözik. A háború után visszatér Európába, és ismét Franciaországban telepszik le.
Művészetének késői ágában újabb műfajokkal kísérletezik, üvegfestéssel, kerámiával, szobrászattal, Marc Chagall 1985-ben halt meg, közel százévesen.
Művészete, páratlan látomási máig ösztönzőleg hat a különböző generációkra.

NZS
2014. 07. 7.


Kapcsolódó anyagok

Magyar Klinikai Onkológiai Társaság X. Jubileumi Kongresszusa

A gyógyszerész által küldött napi SMS-emlékeztető hatásossága

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

Hormezis a modern orvoslásban

A vénás pangás rontja a veseműködést - fikció vagy valóság?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Metaforák hőse