TARTALOM

 VISSZA

 


Mesteri értékelvűség


Mesteri értékelvűség

| |
 

A budapesti és a lipcsei egyetemen végezte tanulmányait. Apja, Révai Sámuel előkelő Váci utcai boltjában kezdte könyvszakmai pályafutását.

1880-tól a családi cég könyvkiadói osztályának vezetőjeként egyre nagyobb szabású tervei nyomán az addig főleg a vidéki könyveladásból és terjesztésből élő cég mind nagyobb befolyást és hasznot szerzett a magyar könyvpiacon. 1895-ben testvérével, Ödönnel megalapította a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt.-t, amelynek vezérigazgatója lett.
Hihetetlen érzéke volt az üzlethez, merész újításai, meglepő ötletei rendszerint egy átfogóbb terv részei voltak. Rájött arra, hogy a könyvszakma csak akkor tud igazán komoly tőkés vállalkozássá fejlődni, ha egyetlen cégen belül egyesíti magában a könyvkészítés és a terjesztés minden elemét: a nyomdát (1917-től), a kiadót és a terjesztői hálózatot.

Mesteri módon, átgondolt, folyamatosan megőrzött értékelvűséggel állította fel kapcsolatrendszerét, jól megfizette, ezért megszerezte, lassan kizárólagossá tette az akkor élő legnagyobb és legnépszerűbb írók műveinek kiadási jogát és persze az alkotók barátságát is. Soha nem adott ki értéktelen alkotásokat, még a pillanatnyi üzleti siker érdekében sem.

Sikeres szakmai újítást valósított meg a könyvterjesztésben a kolportázzsal, könyveknek füzetenként vagy részletfizetésre történő árusításával. Irányítása alatt jelent meg Jókai Mór műveinek százkötetes, Mikszáth Kálmán tizenkét kötetes jubiláris kiadása, valamint Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben című öt kötetes reprezentatív album.
A 20. század első éveire esett a magyar irodalmi műveltség szempontjából nagy jelentőségű Klasszikus Regénytár, majd a Világkönyvtár közreadása. Megszerezte a Pallas Nagy lexikona exkluzív terjesztési és kiadási jogát, amelynek birtokában elkezdte a Révai Nagy Lexikona publikálását. A 18 kötetes folyam 1910 és 1926 között látott napvilágot (később még két pótkötete jelent meg), az utolsó kötet utószavát már halálos ágyán fogalmazta meg.

A Révai testvérek könyvkiadói munkásságuk mellett tevékeny részt vállaltak a főváros művészeti életében, a Nemzeti Szalon és a Könyves Kálmán Művészeti Szalon működtetésében is. Mindketten gyakori képvásárlók voltak, főként a nagybányai és más modern irányzatot képviselő művészek műveit gyűjtötték.

Az első világháborútól kezdve élénk publicisztikai tevékenységet is folytatott. Írók, könyvek, kiadók című kétkötetes emlékirata művelődéstörténeti jelentőségű forrás a 19-20. század fordulójának sokszínű könyvkiadásáról, alkotói világáról; a mű 2006-ban reprint kiadásban is megjelent.

Közéleti szerepet is vállalt, 1901-ben és 1905-ben országgyűlési képviselővé választották a Szabadelvű Párt tagjaként. 1926. július 7-én halt meg Budapesten.
A Révai Testvérek Rt. nem szűnt meg a szerző halálával, csupán a jogutód Szépirodalmi Könyvkiadó rendszerváltást követő széthullásával fejeződött be történet, de az antikváriumokban még ma is tart.

Forrás: MTI




Kapcsolódó anyagok

Filmet varázsolni az életből

A nyári forróság vonzza a kórokozókat

Szeniortorna - Idősebbek is elkezdhetik

Indulnak az idei MESZK-pályázatok!

Robotoké a jövő a szívsebészetben is

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


Mindenki a saját szenvedéstörténete felől ismerhető meg

Hegedűs Gyöngyit a Fragmentum csoportos kiállításon bemutatott művei alapján az orvoslás és a művészet kapcsolatáról, az alkotás funkciójáról és magáról a kiállításról kérdeztük.

Tovább


Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Dr. Magyar László András orvostörténész, író és műfordító munkássága kiválóan illusztrálja, milyen szerteágazó és sokszínű kutatásokat folytathat az, aki az orvostörténet iránt érdeklődik. Könyveinek, ismeretterjesztő és szaktanulmányainak, valamint fordításainak köszönhetően betekintést nyerhettünk – hogy csak néhány példát említsünk – a démonológiába, a kísértettanba, a régmúlt idők gyógymódjaiba, megismerhettük a régi orvosi eszközöket, a görög dietetikát, valamint azt, hogy mit gondolt a 16-17. század embere a házastársi kötelességről.

Tovább


Mesteri értékelvűség