hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Mesteri értékelvűség


Mesteri értékelvűség

| |
 

A budapesti és a lipcsei egyetemen végezte tanulmányait. Apja, Révai Sámuel előkelő Váci utcai boltjában kezdte könyvszakmai pályafutását.

1880-tól a családi cég könyvkiadói osztályának vezetőjeként egyre nagyobb szabású tervei nyomán az addig főleg a vidéki könyveladásból és terjesztésből élő cég mind nagyobb befolyást és hasznot szerzett a magyar könyvpiacon. 1895-ben testvérével, Ödönnel megalapította a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt.-t, amelynek vezérigazgatója lett.
Hihetetlen érzéke volt az üzlethez, merész újításai, meglepő ötletei rendszerint egy átfogóbb terv részei voltak. Rájött arra, hogy a könyvszakma csak akkor tud igazán komoly tőkés vállalkozássá fejlődni, ha egyetlen cégen belül egyesíti magában a könyvkészítés és a terjesztés minden elemét: a nyomdát (1917-től), a kiadót és a terjesztői hálózatot.

Mesteri módon, átgondolt, folyamatosan megőrzött értékelvűséggel állította fel kapcsolatrendszerét, jól megfizette, ezért megszerezte, lassan kizárólagossá tette az akkor élő legnagyobb és legnépszerűbb írók műveinek kiadási jogát és persze az alkotók barátságát is. Soha nem adott ki értéktelen alkotásokat, még a pillanatnyi üzleti siker érdekében sem.

Sikeres szakmai újítást valósított meg a könyvterjesztésben a kolportázzsal, könyveknek füzetenként vagy részletfizetésre történő árusításával. Irányítása alatt jelent meg Jókai Mór műveinek százkötetes, Mikszáth Kálmán tizenkét kötetes jubiláris kiadása, valamint Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben című öt kötetes reprezentatív album.
A 20. század első éveire esett a magyar irodalmi műveltség szempontjából nagy jelentőségű Klasszikus Regénytár, majd a Világkönyvtár közreadása. Megszerezte a Pallas Nagy lexikona exkluzív terjesztési és kiadási jogát, amelynek birtokában elkezdte a Révai Nagy Lexikona publikálását. A 18 kötetes folyam 1910 és 1926 között látott napvilágot (később még két pótkötete jelent meg), az utolsó kötet utószavát már halálos ágyán fogalmazta meg.

A Révai testvérek könyvkiadói munkásságuk mellett tevékeny részt vállaltak a főváros művészeti életében, a Nemzeti Szalon és a Könyves Kálmán Művészeti Szalon működtetésében is. Mindketten gyakori képvásárlók voltak, főként a nagybányai és más modern irányzatot képviselő művészek műveit gyűjtötték.

Az első világháborútól kezdve élénk publicisztikai tevékenységet is folytatott. Írók, könyvek, kiadók című kétkötetes emlékirata művelődéstörténeti jelentőségű forrás a 19-20. század fordulójának sokszínű könyvkiadásáról, alkotói világáról; a mű 2006-ban reprint kiadásban is megjelent.

Közéleti szerepet is vállalt, 1901-ben és 1905-ben országgyűlési képviselővé választották a Szabadelvű Párt tagjaként. 1926. július 7-én halt meg Budapesten.
A Révai Testvérek Rt. nem szűnt meg a szerző halálával, csupán a jogutód Szépirodalmi Könyvkiadó rendszerváltást követő széthullásával fejeződött be történet, de az antikváriumokban még ma is tart.

Forrás: MTI




Kapcsolódó anyagok

Útmutató szerzőinknek

Nagy kockázatú hypertoniás betegek telemedicinális gondozásának célvérnyomás-elérést segítő és vérnyomás-variabilitást csökkentő hatása. HIRIHYP_TELEMED MHT

Az antihipertenzív kezelés hatását befolyásoló tényezők eredményességének vizsgálata (CONADPER-HU)

Hol vannak a „vérnyomásgének”?

A hypertonia kezelése szívelégtelen betegekben: a 2016-os európai és a 2017-es észak-amerikai ajánlás összevetése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A gyógyító alkotói láz – Beszélgetés M. Kecskés András pantomimművésszel

A pantomim, a mozgásművészet és színházművészet elemeit egyesítem. Például jellegzetes pantomimes eszközöket használok elvont fogalmak kifejezésére. Egyszerű példát említve, pantomimes alaptechnika a súly cipelésének megjelenítése, de ezt a lélek mázsás súlyának kifejezésére is lehet használni.

Tovább


Közös jelek, bábeli zűrzavar -- beszélgetés Boros Mátyás képzőművésszel

Régóta rajzoló ember vagyok, a családi legenda szerint a rácsos ágyban kezdődött. Az idők során akarva-akaratlanul kialakítottam olyan biztos pontokat, formákat, amelyeket rajzolás közben bármikor elő tudok venni.

Tovább


„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

Az érdekességre törekedve tekintjük át a magyar nyelvterület tavaszi gyógyító szokásait.

Tovább


Egy közös történet: Az Olaszliszkai

Egy színházi előadás arról, hogy miért érzi valaki annyira reménytelennek az életet ebben a pillanatban Magyarországon, hogy véget vessen az életének. És bár ez nem lehetett az alkotók szándéka, de egy előadás arról, hogy miért lett öngyilkos Borbély Szilárd.

Tovább


Mesteri értékelvűség