TARTALOM

 VISSZA

 


Mérgek a bőrön át


Mérgek a bőrön át

| |
 


A kozmetikai ipar által előállított szerek nem minden esetben biztonságosak. Különösen azért, mert halmozott? előfordulásuk miatt nem tudni, milyen és mennyi vegyület kerül kapcsolatba testünkkel. Egyes vizsgálatok szerint a kozmetikai cikkekből: fogkrémekből, tusfürdőkből, testápolókból és arckrémekből akár évi 2-3 kilogramm káros anyag is bekerülhet testünkbe.

Nemcsak a gyakori használat, hanem a vegyületek keveredése, kölcsönhatása és ezek együttes hatása sem tisztázott.

A gyártók számára kötelező a termék címkéjén feltüntetni az összetevőket jelentő sokféle vegyszert. De ezek az információk sokak számára semmitmondó adatok csupán.
Minthogy bőrünk az egyik legfontosabb védelmi rendszerünk, és legnagyobb, pontosabban legkiterjedtebb szervünk, nem árt elemezni bizonyos összetevőket, egy pillantást vetni esetleges káros élettani hatásukra, hiszen a bőrön át közvetlenül felszívódó anyagok közül minden a véráramba kerül, és eljut a létfontosságú szervekhez és sejtjeinkhez.

Egy 2004-es felmérés szerint több mint tízezerféle vegyi anyag hat ránk csak a kozmetikai és mosószerek használata által. A statisztikák szerint egy átlagos felnőtt tízféle tisztálkodó szer által legalább 126 féle vegyi anyaggal kerül kapcsolatba naponta, melyek egymással is kölcsönhatásba léphetnek.

Az amerikai Környezetvédelmi Munkacsoport (The Environmental Working Group, EWG) szerint akár a kozmetikumok 20 %-a is tartalmazhat rákkeltő anyagot. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint évente mintegy ezer új anyag kerül forgalomba.



A kozmetikumok esetében az „bio” („organic”) címke sem feltétlenül ugyanazt jelzi, mint az ételeknél, az ilyen jelöléssel ellátott kozmetikumok sok esetben valójában kevesebb, mint 10 % biológiai eredetű összetevőt tartalmaznak. A reklámokban gyakori fogás, hogy kiemelnek egy-egy természetes komponenst, melyek pedig többnyire már erősen feldolgozott formában vannak jelen, és ezzel kívánják magukhoz vonzani a vásárlót. A termékben többnyire emellett még számos mesterséges anyag és kőolajszármazék is található. A tudatos vásárló jól teszi, ha ellenőrzi, hogy a természetes alkotó hányadik helyen szerepel a listán.

Az amerikai Munkavédelmi Intézet szerint legalább 900 eddig ismert kozmetikai alapanyagról derült ki, hogy mérgező. Ezek felhalmozódva a szervezetben súlyos betegségeket, akár rákot, autoimmun betegségeket, idegrendszeri problémákat is okozhatnak. A nők jobban érintettek e téren, inkább ki vannak téve a veszélynek, mivel több kozmetikumot is használnak.

Számos kozmetikum, sampon, tusfürdő és hajbalzsam összetevője a nátrium-lauril-szulfát, a nátrium-laureth-szulfát vagy ammónium-lauril-szulfát felületaktív anyag, mely habot képez. Mindhárom vegyület bőrirritáló és allergizáló hatású anyag, idegi és hormonális problémákat, biokémiai és sejtelváltozásokat okozhatnak és erősen környezetszennyezők is. A nátrium-laureth-szulfát irritálóbb, mint a nátrium-lauril-szulfát.

Bár mindezen hatások érvényessége még nem teljesen bizonyított, van ok az aggodalomra.

Két másik vegyület is gyakran szerepel a kozmetikumok összetevői között: az etilén-oxid és az 1,4-dioxán (az utóbbi az etilén-oxid származéka). Mindkettő jó eséllyel rákkeltő, agyi, idegi elváltozásokat, vesekárosodást és májkárosodást okozhatnak.

Bőrünket tehát ugyanolyan gondosan és körültekintően kellene táplálnunk és tájékozottan védenünk, mint ahogyan étrendünket kiválasztjuk.


NZS

(Forrás: Hair dyes found to increase cancer risk, Carcinogenic 1,4-Dioxane Found in Leading "Organic" Brand Personal Care Products, Body absorbs 5lb of make-up chemicals a year, Top 11 compounds in US drinking water)


Kapcsolódó anyagok

Magyar Klinikai Onkológiai Társaság X. Jubileumi Kongresszusa

A gyógyszerész által küldött napi SMS-emlékeztető hatásossága

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

Hormezis a modern orvoslásban

A vénás pangás rontja a veseműködést - fikció vagy valóság?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Mérgek a bőrön át