hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Mérgek a bőrön át


Mérgek a bőrön át

| |
 


A kozmetikai ipar által előállított szerek nem minden esetben biztonságosak. Különösen azért, mert halmozott? előfordulásuk miatt nem tudni, milyen és mennyi vegyület kerül kapcsolatba testünkkel. Egyes vizsgálatok szerint a kozmetikai cikkekből: fogkrémekből, tusfürdőkből, testápolókból és arckrémekből akár évi 2-3 kilogramm káros anyag is bekerülhet testünkbe.

Nemcsak a gyakori használat, hanem a vegyületek keveredése, kölcsönhatása és ezek együttes hatása sem tisztázott.

A gyártók számára kötelező a termék címkéjén feltüntetni az összetevőket jelentő sokféle vegyszert. De ezek az információk sokak számára semmitmondó adatok csupán.
Minthogy bőrünk az egyik legfontosabb védelmi rendszerünk, és legnagyobb, pontosabban legkiterjedtebb szervünk, nem árt elemezni bizonyos összetevőket, egy pillantást vetni esetleges káros élettani hatásukra, hiszen a bőrön át közvetlenül felszívódó anyagok közül minden a véráramba kerül, és eljut a létfontosságú szervekhez és sejtjeinkhez.

Egy 2004-es felmérés szerint több mint tízezerféle vegyi anyag hat ránk csak a kozmetikai és mosószerek használata által. A statisztikák szerint egy átlagos felnőtt tízféle tisztálkodó szer által legalább 126 féle vegyi anyaggal kerül kapcsolatba naponta, melyek egymással is kölcsönhatásba léphetnek.

Az amerikai Környezetvédelmi Munkacsoport (The Environmental Working Group, EWG) szerint akár a kozmetikumok 20 %-a is tartalmazhat rákkeltő anyagot. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint évente mintegy ezer új anyag kerül forgalomba.



A kozmetikumok esetében az „bio” („organic”) címke sem feltétlenül ugyanazt jelzi, mint az ételeknél, az ilyen jelöléssel ellátott kozmetikumok sok esetben valójában kevesebb, mint 10 % biológiai eredetű összetevőt tartalmaznak. A reklámokban gyakori fogás, hogy kiemelnek egy-egy természetes komponenst, melyek pedig többnyire már erősen feldolgozott formában vannak jelen, és ezzel kívánják magukhoz vonzani a vásárlót. A termékben többnyire emellett még számos mesterséges anyag és kőolajszármazék is található. A tudatos vásárló jól teszi, ha ellenőrzi, hogy a természetes alkotó hányadik helyen szerepel a listán.

Az amerikai Munkavédelmi Intézet szerint legalább 900 eddig ismert kozmetikai alapanyagról derült ki, hogy mérgező. Ezek felhalmozódva a szervezetben súlyos betegségeket, akár rákot, autoimmun betegségeket, idegrendszeri problémákat is okozhatnak. A nők jobban érintettek e téren, inkább ki vannak téve a veszélynek, mivel több kozmetikumot is használnak.

Számos kozmetikum, sampon, tusfürdő és hajbalzsam összetevője a nátrium-lauril-szulfát, a nátrium-laureth-szulfát vagy ammónium-lauril-szulfát felületaktív anyag, mely habot képez. Mindhárom vegyület bőrirritáló és allergizáló hatású anyag, idegi és hormonális problémákat, biokémiai és sejtelváltozásokat okozhatnak és erősen környezetszennyezők is. A nátrium-laureth-szulfát irritálóbb, mint a nátrium-lauril-szulfát.

Bár mindezen hatások érvényessége még nem teljesen bizonyított, van ok az aggodalomra.

Két másik vegyület is gyakran szerepel a kozmetikumok összetevői között: az etilén-oxid és az 1,4-dioxán (az utóbbi az etilén-oxid származéka). Mindkettő jó eséllyel rákkeltő, agyi, idegi elváltozásokat, vesekárosodást és májkárosodást okozhatnak.

Bőrünket tehát ugyanolyan gondosan és körültekintően kellene táplálnunk és tájékozottan védenünk, mint ahogyan étrendünket kiválasztjuk.


NZS

(Forrás: Hair dyes found to increase cancer risk, Carcinogenic 1,4-Dioxane Found in Leading "Organic" Brand Personal Care Products, Body absorbs 5lb of make-up chemicals a year, Top 11 compounds in US drinking water)


Kapcsolódó anyagok

Akkreditált továbbképzés

A nebivolol különleges molekulaszerkezete és hatása az életminőségre

Trendek a hypertonia kezelésében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

A szülésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerülne szóba az egészségügy, az aktuális népesedéspolitika vagy a genderkérdések. Nem véletlen, hogy így van, hiszen egy gyermek világra hozása az egyénen és a családon túl kihatással van a társadalom életére is. A szülés milyenségét pedig – hiszen a halálhoz hasonlóan a születés is kikerült már az otthon, a hétköznapiság keretei közül – alapvetően meghatározza az az intézményi gondoskodás, amelyben lezajlik.

Tovább


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


Mérgek a bőrön át