hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Mélakór, szerotonin és fekete epe




Mélakór, szerotonin és fekete epe

| |
 

A depresszió tudománya korunkban, majd 2500 évvel később újra csak azt vallja, hogy az „agyi testnedvek” (hormonok) állnak a megbetegedések hátterében. Testünkben számtalan hormon és egyéb vegyület kering, amelyek befolyásolják testi és lelki állapotunkat. Eme kémiai anyagok alapján ezek a folyamatok alkalmasint zavart szenvednek.

Azokat az írásokat amúgy, melyek Hippokratész neve alatt maradtak fenn „Corpus Hippocraticum” Hippokratészi gyűjteménynek nevezzük, melyek közül Aforizmák a leghíresebbek. Ezek afféle bölcseleti intelmek, melyek máig az emberi egészségügyi tudásanyag részét képezik.

Hippokratész megalapozta a tudományos gondolkodást azzal, hogy előtérbe helyezte a megfigyelést és följegyzést, és az ezeken alapuló tapasztalati tudást. Hippokratész volt az, aki a betegvizsgálat módszertanát kidolgozta és a gondos megfigyelést fölébe helyezte az elméleti spekulációknak. Elmélete a humorálpatológia, mely szerint minden betegségben a négy testnedv – haima (vér), kholé (sárga epe), melankholé (fekete epe), phlegma (nyálka) – aránytalan eloszlását, az éltető testnedvek hibás keveredését látta. A mélakórt már az ókorban is ismerték.

A depresszió szó a latin „deprimere“ kifejezésből ered, s nyomottságot, lehangoltságot jelent, s ezzel a tünetegyüttessel ősidők óta foglalkozunk. Hippokratész négy lélektani típusba sorolta az embereket annak alapján, hogy testükben milyen arányban keverednek a testnedvek: a vér, a nyálka, a sárga és a fekete epe.

Hippokratészt inkább a testi összetevők érdekelték, semmint a szellemiség, ezért a fekete epe túltengésében szenvedő melankolikusoknál fejfájást, máj és hasi betegségeket állapított meg. A melankólia tünetei a kedélyben is jelentkeznek, Hippokratesz szerint: zavart állapot, étvágytalanság, erőtlenség vagy aluszékonyság
formájában.

A mai tudás alapján, ami ahhoz, hogy agyunk megfelelően működjön, alapvetően szükséges, az az, hogy a benne lévő sok millió idegsejt harmonikus kapcsolatban legyen egymással.

Az idegsejtek közötti információátadást az agyban több mint száz ingerületátvivő anyag szabályozza, amelyek befolyásolják, hogy hogyan gondolkodunk, érzünk és cselekszünk.

A jelenlegi kezelésmódokban a depresszió megszüntetésére olyan gyógyszereket használnak, melyek arra szolgálnak, hogy az idegrendszerben kialakuló kémiai zavart megszüntessék, és helyreállítsák az ingerületátvivő anyagok egyensúlyát. A modern gyógyszerek a szerotonin és noradrenalin szintjét emelik meg az agyban, ami lehetővé teszi az idegsejtek közötti megfelelő információátadást, újra aktívakká válnak a gátolt idegsejtek.

Azt, hogy az agy kémiai egyensúlya – sokszor teljesen váratlanul – miért borul fel, még senki sem ismeri pontosan. Ezek közül a legtöbb kutatás négy vegyületre, nevezetesen a noradrenalinra, szerotoninra, dopaminra és acetilkolinra koncentrál.

A depressziós betegek agyában főként a szerotoninnak, a noradrenalinnak és a dopaminnak van kiemelkedő szerepe. Kimutatták, hogy mert mindhárom vegyület szintje alacsonyabb a depressziós betegekben, mint az egészséges emberek agyában.

Ezeknek az anyagoknak az agy bizonyos területein jelentkező hiányára vagy túlzott mennyiségére több idegrendszeri és pszichiátriai
betegség is visszavezethető, így a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór és a skizofrénia is.

A legújabb kutatások alapján elképzelhető, hogy ez a négy vegyület megfelel a Hippokratész által már leírt testnedvek egy-egy fajtájának, azaz a fekete és sárga epének, a nyálnak és a vérnek.

NZS


Kapcsolódó anyagok

Pazopanib indukálta egyoldali posterior reverzibilis encephalopathia szindróma

Különböző ápolói munkarendek hazánkban és egészségre gyakorolt hatásaik

Titán-dioxid nanorészecskék szubakut légúti adagolásával kiváltott elektrofiziológiai eltérések és általános toxicitás patkányban

A szkizofrénia multilókusz genetikai vizsgálata az idegfejlődés és az immunrendszer zavarának oki szerepére utal(hat)

A családorvosok alvási apnoéval kapcsolatos ismeretei és attitűdjei. Megvalósul-e az OSAS szűrése a járművezetők egészségi alkalmasságának vizsgálata során?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Venczel Attila egy autonóm újrakezdő, aki az élete több területén is anakronisztikusnak számító eljárások felé fordult. Hagyományőrző fotográfiával foglalkozik, hagyományőrző lövészettel, és kézműves nyomdát üzemeltet

Tovább


Csecsemők a szeméttelepen

Diszfunkcionális családok: amikor több a torzulás, mint a szépség. Ahol a legjobb esetben is csak nő a gyerek, mint a gomba. „Mégis felnőttünk valahogy”, szokás mondani. Na igen, felnőttünk. Hiszen nő a gyerek, mint a futónövény, kapaszkodik a betonfal repedésein a fény felé.

Tovább


Személyes nekrológ Láng István akadémikusnak (1931-2016)

Még nem láttam embert ennyit dolgozni, pedig körülbelül hatvan éves korodtól kezdve emlékszem rád. Olyan szép ritmusban csináltad, hatékonyan, látszólag könnyedén és megállás nélkül. Sokat segített ebben az alaposságod és a taktikai érzéked: gondosan megterveztél mindent, óvatosan, előrelátóan. A napi rutinodnak éppúgy része volt az aktuális ügyek intézése, mint az 5 évvel későbbi események előkészítése.

Tovább


A kézműves fotográfia

Különleges fotókiállítás nyílt Szentesen december 3-án a Tokácsli Galériában. A Fridrich János emlékkiállítás megidézi a régmúlt városi fényképészeinek világát, és bemutatja a régi technikák továbbélését is.

Tovább


Mélakór, szerotonin és fekete epe