hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Mélakór, szerotonin és fekete epe




Mélakór, szerotonin és fekete epe

| |
 

A depresszió tudománya korunkban, majd 2500 évvel később újra csak azt vallja, hogy az „agyi testnedvek” (hormonok) állnak a megbetegedések hátterében. Testünkben számtalan hormon és egyéb vegyület kering, amelyek befolyásolják testi és lelki állapotunkat. Eme kémiai anyagok alapján ezek a folyamatok alkalmasint zavart szenvednek.

Azokat az írásokat amúgy, melyek Hippokratész neve alatt maradtak fenn „Corpus Hippocraticum” Hippokratészi gyűjteménynek nevezzük, melyek közül Aforizmák a leghíresebbek. Ezek afféle bölcseleti intelmek, melyek máig az emberi egészségügyi tudásanyag részét képezik.

Hippokratész megalapozta a tudományos gondolkodást azzal, hogy előtérbe helyezte a megfigyelést és följegyzést, és az ezeken alapuló tapasztalati tudást. Hippokratész volt az, aki a betegvizsgálat módszertanát kidolgozta és a gondos megfigyelést fölébe helyezte az elméleti spekulációknak. Elmélete a humorálpatológia, mely szerint minden betegségben a négy testnedv – haima (vér), kholé (sárga epe), melankholé (fekete epe), phlegma (nyálka) – aránytalan eloszlását, az éltető testnedvek hibás keveredését látta. A mélakórt már az ókorban is ismerték.

A depresszió szó a latin „deprimere“ kifejezésből ered, s nyomottságot, lehangoltságot jelent, s ezzel a tünetegyüttessel ősidők óta foglalkozunk. Hippokratész négy lélektani típusba sorolta az embereket annak alapján, hogy testükben milyen arányban keverednek a testnedvek: a vér, a nyálka, a sárga és a fekete epe.

Hippokratészt inkább a testi összetevők érdekelték, semmint a szellemiség, ezért a fekete epe túltengésében szenvedő melankolikusoknál fejfájást, máj és hasi betegségeket állapított meg. A melankólia tünetei a kedélyben is jelentkeznek, Hippokratesz szerint: zavart állapot, étvágytalanság, erőtlenség vagy aluszékonyság
formájában.

A mai tudás alapján, ami ahhoz, hogy agyunk megfelelően működjön, alapvetően szükséges, az az, hogy a benne lévő sok millió idegsejt harmonikus kapcsolatban legyen egymással.

Az idegsejtek közötti információátadást az agyban több mint száz ingerületátvivő anyag szabályozza, amelyek befolyásolják, hogy hogyan gondolkodunk, érzünk és cselekszünk.

A jelenlegi kezelésmódokban a depresszió megszüntetésére olyan gyógyszereket használnak, melyek arra szolgálnak, hogy az idegrendszerben kialakuló kémiai zavart megszüntessék, és helyreállítsák az ingerületátvivő anyagok egyensúlyát. A modern gyógyszerek a szerotonin és noradrenalin szintjét emelik meg az agyban, ami lehetővé teszi az idegsejtek közötti megfelelő információátadást, újra aktívakká válnak a gátolt idegsejtek.

Azt, hogy az agy kémiai egyensúlya – sokszor teljesen váratlanul – miért borul fel, még senki sem ismeri pontosan. Ezek közül a legtöbb kutatás négy vegyületre, nevezetesen a noradrenalinra, szerotoninra, dopaminra és acetilkolinra koncentrál.

A depressziós betegek agyában főként a szerotoninnak, a noradrenalinnak és a dopaminnak van kiemelkedő szerepe. Kimutatták, hogy mert mindhárom vegyület szintje alacsonyabb a depressziós betegekben, mint az egészséges emberek agyában.

Ezeknek az anyagoknak az agy bizonyos területein jelentkező hiányára vagy túlzott mennyiségére több idegrendszeri és pszichiátriai
betegség is visszavezethető, így a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór és a skizofrénia is.

A legújabb kutatások alapján elképzelhető, hogy ez a négy vegyület megfelel a Hippokratész által már leírt testnedvek egy-egy fajtájának, azaz a fekete és sárga epének, a nyálnak és a vérnek.

NZS


Kapcsolódó anyagok

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Tovább


Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


Mélakór, szerotonin és fekete epe