hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Mélakór, szerotonin és fekete epe




Mélakór, szerotonin és fekete epe

| |
 

A depresszió tudománya korunkban, majd 2500 évvel később újra csak azt vallja, hogy az „agyi testnedvek” (hormonok) állnak a megbetegedések hátterében. Testünkben számtalan hormon és egyéb vegyület kering, amelyek befolyásolják testi és lelki állapotunkat. Eme kémiai anyagok alapján ezek a folyamatok alkalmasint zavart szenvednek.

Azokat az írásokat amúgy, melyek Hippokratész neve alatt maradtak fenn „Corpus Hippocraticum” Hippokratészi gyűjteménynek nevezzük, melyek közül Aforizmák a leghíresebbek. Ezek afféle bölcseleti intelmek, melyek máig az emberi egészségügyi tudásanyag részét képezik.

Hippokratész megalapozta a tudományos gondolkodást azzal, hogy előtérbe helyezte a megfigyelést és följegyzést, és az ezeken alapuló tapasztalati tudást. Hippokratész volt az, aki a betegvizsgálat módszertanát kidolgozta és a gondos megfigyelést fölébe helyezte az elméleti spekulációknak. Elmélete a humorálpatológia, mely szerint minden betegségben a négy testnedv – haima (vér), kholé (sárga epe), melankholé (fekete epe), phlegma (nyálka) – aránytalan eloszlását, az éltető testnedvek hibás keveredését látta. A mélakórt már az ókorban is ismerték.

A depresszió szó a latin „deprimere“ kifejezésből ered, s nyomottságot, lehangoltságot jelent, s ezzel a tünetegyüttessel ősidők óta foglalkozunk. Hippokratész négy lélektani típusba sorolta az embereket annak alapján, hogy testükben milyen arányban keverednek a testnedvek: a vér, a nyálka, a sárga és a fekete epe.

Hippokratészt inkább a testi összetevők érdekelték, semmint a szellemiség, ezért a fekete epe túltengésében szenvedő melankolikusoknál fejfájást, máj és hasi betegségeket állapított meg. A melankólia tünetei a kedélyben is jelentkeznek, Hippokratesz szerint: zavart állapot, étvágytalanság, erőtlenség vagy aluszékonyság
formájában.

A mai tudás alapján, ami ahhoz, hogy agyunk megfelelően működjön, alapvetően szükséges, az az, hogy a benne lévő sok millió idegsejt harmonikus kapcsolatban legyen egymással.

Az idegsejtek közötti információátadást az agyban több mint száz ingerületátvivő anyag szabályozza, amelyek befolyásolják, hogy hogyan gondolkodunk, érzünk és cselekszünk.

A jelenlegi kezelésmódokban a depresszió megszüntetésére olyan gyógyszereket használnak, melyek arra szolgálnak, hogy az idegrendszerben kialakuló kémiai zavart megszüntessék, és helyreállítsák az ingerületátvivő anyagok egyensúlyát. A modern gyógyszerek a szerotonin és noradrenalin szintjét emelik meg az agyban, ami lehetővé teszi az idegsejtek közötti megfelelő információátadást, újra aktívakká válnak a gátolt idegsejtek.

Azt, hogy az agy kémiai egyensúlya – sokszor teljesen váratlanul – miért borul fel, még senki sem ismeri pontosan. Ezek közül a legtöbb kutatás négy vegyületre, nevezetesen a noradrenalinra, szerotoninra, dopaminra és acetilkolinra koncentrál.

A depressziós betegek agyában főként a szerotoninnak, a noradrenalinnak és a dopaminnak van kiemelkedő szerepe. Kimutatták, hogy mert mindhárom vegyület szintje alacsonyabb a depressziós betegekben, mint az egészséges emberek agyában.

Ezeknek az anyagoknak az agy bizonyos területein jelentkező hiányára vagy túlzott mennyiségére több idegrendszeri és pszichiátriai
betegség is visszavezethető, így a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór és a skizofrénia is.

A legújabb kutatások alapján elképzelhető, hogy ez a négy vegyület megfelel a Hippokratész által már leírt testnedvek egy-egy fajtájának, azaz a fekete és sárga epének, a nyálnak és a vérnek.

NZS


Kapcsolódó anyagok

Akkreditált továbbképzés

A nebivolol különleges molekulaszerkezete és hatása az életminőségre

Trendek a hypertonia kezelésében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

A szülésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerülne szóba az egészségügy, az aktuális népesedéspolitika vagy a genderkérdések. Nem véletlen, hogy így van, hiszen egy gyermek világra hozása az egyénen és a családon túl kihatással van a társadalom életére is. A szülés milyenségét pedig – hiszen a halálhoz hasonlóan a születés is kikerült már az otthon, a hétköznapiság keretei közül – alapvetően meghatározza az az intézményi gondoskodás, amelyben lezajlik.

Tovább


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


Mélakór, szerotonin és fekete epe