TARTALOM

 VISSZA

 


Megbékítő valóság


Megbékítő valóság

| |
 

"Senki sem ismeri önmagát, míg próbára nem tétetett."

Még a legszörnyűbb valóságban is mindig van valami megbékítő, ha az ember szembenéz vele."

Ezek az idézetek Franz Werfel híres könyvéből, a Musza Dagh negyven napjából valók.

1933-ban írta eredeti dokumentumok alapján e művet tiltakozás gyanánt minden nacionalizmus vagy faji megkülönböztetés ellen. Az első világháborúban játszódó regény az örmény nép drámai sorsát jeleníti meg: egy közösség, hét örmény falu harcát az őket kitelepíteni akaró, halálba szánó törökök ellen. Musza Dagh egy védhető fennsík neve, ahová felvonul ellenállásul a nép.

Szellemi vezetőjük Bagradjan nevű, korábban Párizsban dolgozó archeológus, akinek sorsa a regény végén tragikus módon beteljesül. Negyven tragikus nap történetét állítja elénk a mű, melyben az ellenállás magával ragadó, gazdagon ábrázolt eposza testesül meg.

Werfel 1938-ban az egyre terjedő fasizmus elől előbb Bécsből Párizsba, majd 1940-ben Amerikába emigrált.

Korábban Kafka és Max Brod barátja volt, és az irodalmi expresszionizmus stílusában alkotott versekkel kezdte irodalmi munkásságát. Életének utolsó szakaszában misztikus, vallásos gondolati körből építette változatos formavilágú líráját. Misztikus emberközpontú világképe alapján alapították azt az emberjogi díjat, melyet az Üldöztetések Elleni Központ adományos kétévente az arra érdemeseknek. 1945. augusztus 26.-án Beverly Hills-i otthonában találták holtan, munka közben, az asztalára borulva.

„Ha nem hiszek a rosszban, akkor nincs is rossz... ha nem hiszek a halálban, akkor nincs is halál... megölhetnek, még csak észre sem veszem... aki elér erre a pontra, az újjáépíti szelleméből a világot.

Mindenki csak egyszer él, és egyetlen élete van. Kizárólag saját élete iránt vannak kötelességei, egyébként senki és semmi iránt. De miből áll valójában az élet? Kívánságok és vágyak hosszú sorából. Lehet, hogy ezek sokszor csak képzelt kívánságok és vágyak, mégis egyes-egyedül az a fontos, hogy erősek. Az élet egyetlen értelme, hogy kíméletlenül teljesítsük ezeket a kívánságokat és vágyakat.” – írta híres művében.

NZS
2014. 09. 07.


Kapcsolódó anyagok

Magyar Klinikai Onkológiai Társaság X. Jubileumi Kongresszusa

A gyógyszerész által küldött napi SMS-emlékeztető hatásossága

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

Hormezis a modern orvoslásban

A vénás pangás rontja a veseműködést - fikció vagy valóság?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Megbékítő valóság