hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Megbékítő valóság


Megbékítő valóság

| |
 

"Senki sem ismeri önmagát, míg próbára nem tétetett."

Még a legszörnyűbb valóságban is mindig van valami megbékítő, ha az ember szembenéz vele."

Ezek az idézetek Franz Werfel híres könyvéből, a Musza Dagh negyven napjából valók.

1933-ban írta eredeti dokumentumok alapján e művet tiltakozás gyanánt minden nacionalizmus vagy faji megkülönböztetés ellen. Az első világháborúban játszódó regény az örmény nép drámai sorsát jeleníti meg: egy közösség, hét örmény falu harcát az őket kitelepíteni akaró, halálba szánó törökök ellen. Musza Dagh egy védhető fennsík neve, ahová felvonul ellenállásul a nép.

Szellemi vezetőjük Bagradjan nevű, korábban Párizsban dolgozó archeológus, akinek sorsa a regény végén tragikus módon beteljesül. Negyven tragikus nap történetét állítja elénk a mű, melyben az ellenállás magával ragadó, gazdagon ábrázolt eposza testesül meg.

Werfel 1938-ban az egyre terjedő fasizmus elől előbb Bécsből Párizsba, majd 1940-ben Amerikába emigrált.

Korábban Kafka és Max Brod barátja volt, és az irodalmi expresszionizmus stílusában alkotott versekkel kezdte irodalmi munkásságát. Életének utolsó szakaszában misztikus, vallásos gondolati körből építette változatos formavilágú líráját. Misztikus emberközpontú világképe alapján alapították azt az emberjogi díjat, melyet az Üldöztetések Elleni Központ adományos kétévente az arra érdemeseknek. 1945. augusztus 26.-án Beverly Hills-i otthonában találták holtan, munka közben, az asztalára borulva.

„Ha nem hiszek a rosszban, akkor nincs is rossz... ha nem hiszek a halálban, akkor nincs is halál... megölhetnek, még csak észre sem veszem... aki elér erre a pontra, az újjáépíti szelleméből a világot.

Mindenki csak egyszer él, és egyetlen élete van. Kizárólag saját élete iránt vannak kötelességei, egyébként senki és semmi iránt. De miből áll valójában az élet? Kívánságok és vágyak hosszú sorából. Lehet, hogy ezek sokszor csak képzelt kívánságok és vágyak, mégis egyes-egyedül az a fontos, hogy erősek. Az élet egyetlen értelme, hogy kíméletlenül teljesítsük ezeket a kívánságokat és vágyakat.” – írta híres művében.

NZS
2014. 09. 07.


Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A gyógyító alkotói láz – Beszélgetés M. Kecskés András pantomimművésszel

A pantomim, a mozgásművészet és színházművészet elemeit egyesítem. Például jellegzetes pantomimes eszközöket használok elvont fogalmak kifejezésére. Egyszerű példát említve, pantomimes alaptechnika a súly cipelésének megjelenítése, de ezt a lélek mázsás súlyának kifejezésére is lehet használni.

Tovább


Közös jelek, bábeli zűrzavar -- beszélgetés Boros Mátyás képzőművésszel

Régóta rajzoló ember vagyok, a családi legenda szerint a rácsos ágyban kezdődött. Az idők során akarva-akaratlanul kialakítottam olyan biztos pontokat, formákat, amelyeket rajzolás közben bármikor elő tudok venni.

Tovább


„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

Az érdekességre törekedve tekintjük át a magyar nyelvterület tavaszi gyógyító szokásait.

Tovább


Egy közös történet: Az Olaszliszkai

Egy színházi előadás arról, hogy miért érzi valaki annyira reménytelennek az életet ebben a pillanatban Magyarországon, hogy véget vessen az életének. És bár ez nem lehetett az alkotók szándéka, de egy előadás arról, hogy miért lett öngyilkos Borbély Szilárd.

Tovább


Megbékítő valóság