TARTALOM

 VISSZA

 


Liliom szomorú


Liliom szomorú

| |
 

Molnár Ferencről még életében számos kritika jelent meg, a Nyugat ítészei gyakran foglalkoztak műveivel, tudósítottak drámai műveiről. Többnyire, a fenntartások ellenére is kedvezően ítélték meg darabjait. A „nagyvárosi közönség legnagyobb mulattatójának” tartották, akit a „franciásan klasszikus tisztaság jellemzi”
Habár Babits szigorúbb volt hozzá, és alkotómunkáját aranycsinálásnak nevezte.

Krúdy Gyula szerint: „Lehet rajongani érte, tombolni, megőrülni művészetén, […] és lehet csendesen legyinteni […] Könnyed és graciózus, mint egy csodálatos dal, és oly egyszerű, mint egy kalitka, amellyel a gimplit fogják. Lehet meghajigálni babérral is meg régi tojásokkal is, lehet őt gyűlölni, és lehet szeretni, megbolondulni lehet tőle vagy kiábrándulni reménytelenséggel…” Molnár Ferenc munkásságának megítélése mindig is a szélsőségek mezeje volt, s ez nem véletlen, hiszen olyan műfajjal próbálkozott, melybe eladdig sok neves művésznek, többek közt Csokonainak, Petőfinek, Vörösmartynak is beletört már a bicskája, s amely a magyar irodalomban nem igazán becsült műfaj volt: a vígjátékkal. Hallatlan külföldi elismertsége és sikerei bizonyítják, hogy e műfaj mestere volt, ám munkásságának hazai megítélése mindig is pengeélen táncolt a siker és a fanyalgás közt, ebben talán része volt személyiségének is.

Ma már kijelenthetjük, hogy Molnár Ferenc, a XX. századi magyar polgári drámairodalom jelentős alakja volt. Osváth Béla megítélése szerint, helye a magyar dráma- és színház-történetben: „játékosságuk, könnyedségük, szerencsés, kerekded formájuk, szereplehetőségük újra meg újra arra ösztönzik a színházvezetőket, hogy egy-egy klasszikus óriás mellett, bennük is megtalálják a maradandóságot”.
Molnár Ferenc Budapesten született 1878. január 12-én, tehetős német-zsidó polgári családban, édesapja, Neumann Mór sebész volt.

Az 1920-as és 30-as években sok színdarabot írt, amelyek korának legnépszerűbb színpadi szerzőjévé tették.
A Trianon utáni hazai légkörben, miután több publicista hazafiatlansággal vádolta meg, származása is alapul szolgált üldöztetésnek. Nem véletlen hát, hogy Molnár Ferenc ebben az időben igyekezett minél többet külföldön tartózkodni.

Igazán termékeny szerző volt, 1928-ban megjelent összes művei már 20 kötetre rúgtak. Ahogy fokozódott a politikai nyomás, 1939-ben feleségével, Darvas Lilivel előbb Svájcba, majd az Egyesült Államokba költözött.

Úgy tűnt az író elszakad hazájától, ám az amerikai emigrációban lelkileg összeomlott, súlyos depresszióval küzdött, hiszen mindaz, amit itthon hagyott, s a hazai megítélése jelentette számára az igazi életet, ahogy azt a Útitárs a száműzetésben című kötetében meg is írja.
Amerikában súlyos depressziója ellenére forgatókönyveket és színdarabokat írt. Itt halt meg 1952. április 2.-án

Molnár Ferenc legvitatottabb műve a Liliom, mely egyszersmind pályája legfőbb alkotásának is tekinthető. 1909-ben írta a darabot, a budapesti Nemzeti Színházban azonban sajnálatos módon megbukott vele. Néhány évtized múlva azonban az aranyszívű hintáslegény és az egyszerű, de a hintáslegénybe egy életre szerelmes cselédlány megható története világhírt hozott neki. A Liliom, a szerző megfogalmazása szerint:

Külvárosi legenda hét képben hallatlan sikert aratott. A Liget egyszerű, csibész, ám ártatlan lelkületű alakjai világszerte megragadták a nagyközönség képzeletét. A bécsi bemutató után 1921-ben Amerikában majd Londonban is színre vittek. Orson Welles rádiójátékként rendezte meg, melynek címszerepét ő maga alakította. Fritz Lang pedig 1934-ben megfilmesítette, majd alapjául szolgált az 1945-ben a Broadwayen bemutatott Carousel (Körhinta) című musicalnek.

A mű színtere a XX. század Pestje, mely hirtelen világvárossá nőtte ki magát, virágzik a kultúra, felpezsdül a szórakoztatóipar, már tíz színház működik a városban, nőttön-nő a kispolgári és a szegényebb rétegek száma, mindenki a Ligetbe, ebbe a szabadtéri szórakoztató központba jár mulatni. a különböző társadalmi rétegek keveredésével tarka kavalkád közepette zajlik a megkapó emberi dráma a darabban, a szerelem. Itt ügyködik a világirodalom leghíresebb hintáslegénye: Liliom.

LILIOM Kérjen bocsánatot ettül.
MARI Áhá!
MUSKÁTNÉ Én? Kitül?
LILIOM Ettül a kis maznátul.
MUSKÁTNÉ Hát, ha nekem adod a bazilikát? Hát, ha nekem adod a Lánchidat? Hát ha az öreg Rótsild tányéron hozza ide az egész pénzit? Hát még akkor is, ha közel a gyön a hintámhoz, nem rúgom el úgy, hogy hetet bokázik?
LILIOM (Fenyegetőn) Hát, nagysága, kérem… (Leveszi a sapkáját) Most aztán tessék szép csöndbe, rendbe elmenni innen. Mer én még nem vertem meg hölgyet, kivéve mikor özvegy Holcerné három hétig feküdt bele, de ha a nagysága most el nem megy innen, és békin nem hagyja ezt a szegény bogarat, én a nagyságának igazán megmutatom, hogy mi az, amit hogy mondunk: bal kézzel srégen a tüdőre egy mejjpor köhögés ellen.
MUSKÁTNÉ Látod fiam, most aztán te se köllesz nekem többet. Isten áldjon meg fiam, be se gyere holnap. El vagy bocsátva. (Elmegy. Szünet. Erősen alkonyodik)
MARI (Őszinte részvéttel) Szegény Liliom.
LILIOM Ne sajnálj, fiam, mer’ hozzád vágok valamit. (Julihoz) És te se sajnálj, te kis cselédbogár.
JULI (Ijedten) Én nem is sajnáltam, Liliom úr. (Kis szünet) De hát most mit fog csinálni, Liliom úr?
LILIOM Most, fiam, iszok egy sört. Azt tanuld meg, fiam: minden ijedtségre egy sör.


A darabban a szegénység és kiszolgáltatottság közepette sodródik egymás mellé két ember, akik szemérmességből, makacsságból képtelenek kimondani egymásnak, amit éreznek, a végtelen odaadást, s a szerelmet.

Molnár Ferenc életében is öt nagy szerelem játszotta a legfőbb szerepeket s határozta meg az író sorsát ( unokája, a szintén író Sárközi Mátyás művében A Liliom öt asszonya címűben föllebbenti a fátylat e kapcsolatok mibenlétéről). Minden bizonnyal őt magát mintázza e férfikarakter.

Regényei közül az 1907-ben született Pál utcai fiúk, az ifjúsági irodalom maradandó alkotása lett a legsikeresebb, megszámlálhatatlanul sok nyelvre lefordították, s magyar-amerikai koprodukciós film is készült belőle. Főbb művei: A Pál utcai fiúk, Az ördög, Liliom, A testőr, A hattyú, Égi és földi szerelem, Üvegcipő, Játék a kastélyban, Olympia, Egy, kettő, három, Őszi utazás, Szülőfalum, Pest.

NZS 2013. 04.03.

Kapcsolódó anyagok

Teljes testes elektro­stimulációs tréning indirekt hatása a gátizmokra

Meta-analízis az Inkontinencia Asszociált Dermatitis prevenciójáról

Rossz hírek közlése a szemészetben, különös tekintettel a diabeteses retinopathiara

Veszélyes szépség - Egészségkárosító kockázatok a szépségszalonokban dolgozók körében

Alternatív tréningmódszer hatása a medencefenék izomzatra

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


Mindenki a saját szenvedéstörténete felől ismerhető meg

Hegedűs Gyöngyit a Fragmentum csoportos kiállításon bemutatott művei alapján az orvoslás és a művészet kapcsolatáról, az alkotás funkciójáról és magáról a kiállításról kérdeztük.

Tovább


Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Dr. Magyar László András orvostörténész, író és műfordító munkássága kiválóan illusztrálja, milyen szerteágazó és sokszínű kutatásokat folytathat az, aki az orvostörténet iránt érdeklődik. Könyveinek, ismeretterjesztő és szaktanulmányainak, valamint fordításainak köszönhetően betekintést nyerhettünk – hogy csak néhány példát említsünk – a démonológiába, a kísértettanba, a régmúlt idők gyógymódjaiba, megismerhettük a régi orvosi eszközöket, a görög dietetikát, valamint azt, hogy mit gondolt a 16-17. század embere a házastársi kötelességről.

Tovább


Liliom szomorú