TARTALOM

 VISSZA

 


Lermontov: pesszimizmus és szenvedély


Lermontov: pesszimizmus és szenvedély

| |
 

Lermontov ősi skót nemesi család – eredeti családnevük Learmonth – leszármazottjaként 1814. október 15-én született Moszkvában,. Egyik őse, a Shakespeare Macbeth című drámájában is szereplő Malcolm híve volt, Lermontov éppen ezért említi versében „az én Skóciámat”.

Anyját 4 éves korában veszítette el, s ez a családi tragédia zárkózottá tette.
A Kaukázusban nőtt fel, apai nagyanyja kastélyában, aki irodalmilag művelt személyként nagy gondot fordított a kiváló képzelő erővel megáldott kisfiú nevelésére. Megismertette vele Byron, Puskin műveit, és a magasabb irodalomban való jártasság nagy hatást gyakorolt az érzékeny szellemre. Már fiatalon kiválóan beszélt angolul, franciául, németül, latinul. Mindez befolyásolta Lermontov világképének és művészetének kialakulását, renitens személyiséggé vált, aki sem az egyetemen, sem később a hadseregben nem tudott elvegyülni a közegben, mindig kirítt onnan.
Liberális elvei miatt számtalan estben összetűzésbe került az egyetem konzervatív tanáraival, s végül arra kényszerült, hogy elhagyja az intézményt.

Csakhamar a szentpétervári testőr huszárezredben lovas-hadnagy lett, s egyszersmind a társasági élet kedvenc ifjú költője. Első száműzetését annak köszönheti, hogy Puskin haláláról írt számonkérő versét egyenesen a cárhoz küldi, a versben a cári udvar tudomásával elkövetett gyilkosságként írja le a költő halálát. Miklós cárnak köszönhető, hogy végül nem ítélték el, és a kaukázusi áthelyezésből is csakhamar visszatérhetett.
Lermontov költészete igen népszerű volt, Puskin és Byron szellemében írott verse közkézen forogtak. Legjobb drámája az Álarcosbál, legjobb regénye pedig a Korunk hőse.
Verseit számtalan nagyság, közöttük Liszt, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Rimszkij-Korszakov és Glinka is megzenésítette.

Magánéletében egyik konfliktus a másikat követte, 1840-ben a francia nagykövet fiával vívott párbajt, majd 1841. július 27-én egy tiszttársával bonyolódott vitába, s a vele vívott pisztolypárbaj során 27 éves korában egy golyó kioltotta életét.
Lermontov a modern költészet előfutárának tekinthető. «A pesszimizmus és szenvedélyesség, félelmes démoni hatalomként borongott napbarnított arcán, – írja róla Turgenyev – nagy szemének sötét tekintete különös ellentétben volt ajkainak gyermekesen gyöngéd és nyájas kifejezésével.»

Lermontov hősei mindig döntő pillanatban élnek, ebben ragadja meg és viszi őket a pusztulásba. „Az elveszett nemzedék” kínzó és tragikus tehetetlenségéről ír, amely nem találja helyét a kor fojtogató légkörében, az elveszettség tudatát önti formába műveiben. Mindenféle műfajjal kísérletezett: írt elbeszélő költeményeket, drámavázlatokat, elbeszéléseket, lírai verseket.

NEM BYRON VAGYOK...
Nem Byron, más vagyok. Ha lángol
Bennem a szó s égnek lobog:
Mint Ő, vészverte, büszke vándor,
De csak orosz lélek vagyok.
Korábban kezdtem, úgy is végzem;
Szellemem sokra nem viszi;
Lelkem zátonyos éjjelében
Remények süllyedt roncsai.
Ki tudja, mit rejtesz magadban,
Titkos tenger? Sejtheti-e
Ember, hogy mit hittem, akartam?...
Tán a költő; - más senki se!
1832
Szabó Lőrinc fordítása

Pjatyigorszkban, 27 évesen pisztolypárbajban kapott halálos sebet.

NZS
2012. 07.27.


Kapcsolódó anyagok

A pulmonalis fizioterápia és az aerob edzésprogram javítja a kognitív funkciót és a fizikai terhelhetőséget

Carpal tunnel szindrómás betegek tüneti súlyosságának, funkcionális státuszának és szorongásszintjének meghatározása elektrofiziológiás stádiumuk szerint

Gyulladásos biomarkerek benignus paroxysmalis pozicionális vertigóban: törökországi eset-kontroll vizsgálat

A subthalamicus mag célkoordinátáinak összehasonlítása 1 és 3 Tesla MR-vizsgálattal mély agyi stimulációs műtétek tervezése során

A palliatív neurálterápia életminőségre gyakorolt hatása inoperábilis alsó végtagi obliteratív verőérbetegeknél

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Lermontov: pesszimizmus és szenvedély