TARTALOM

 VISSZA

 


Lem és a filozófia


Lem és a filozófia

| |
 

Kevesen tudják, hogy az elismert lengyel science fiction szerző, Stanislaw Lem végzettségét tekintve orvos volt. Apja fül-orr-gégészi pályafutását követte, s bár végvizsgáit 1946-ban a krakkói Jagelló Egyetemen nem tette le, hogy elkerülje a katonaorvosi karriert, tanulmányai elvégzéséről oklevelet kapott.

Lem szellemi dimenzióit tekintve a nagyformátumú személyiségek közé tartozik. Gondolkodásának horderejére jellemző, hogy munkásságának filozófiai vetülete megihlette a kortárs szellemtudomány számos képviselőjét. Esszéi, teoretikus művei a filozófia művelői számára szolgálnak inspirációs forrásul.

Filozófus művészként az emberi létezés mélységes kérdéseinek dimenzióiba kalauzolja olvasóit, s nemcsak teoretikus műveiben, hanem regényeiben és elbeszéléseiben is páratlan metafizikai kérdésfeltevéssel találkozhatunk.
Ezek a művek, mint a Solaris, az Éden, Az Úr hangja filozófiai, kozmológiai problémákat vetnek fel, például, hogy egyáltalán megértjük-e majd a jeleket, felfogható lesz-e az emberi elme számára egy másik civilizáció kultúrája, kommunikációja. Lem igencsak szkeptikus etekintetben.

Lem szellemi nagysága megmutatkozik Képzelt nagyság című művében is, melyben kulturális műfaji, szellemi és stílusbravúrt hajtott végre: a fikciót kiterjeszti a tudományra és művészetre, könyve az „előszóírás művészetéről” szól. Ám az ebben szereplő paródiák mindegyike „más fajtájú és jelentéstartalmú űrt nyit meg”.

Egyik előszava egy nem létező, fiktív képzőművészeti tárlat, a szeretkező párok röntgenképei bemutatója apropóján kapcsán fejti ki Erosz és Thanatosz viszonyát a kultúrában. Egy másik tudományos igénnyel értekezik a nem-emberi írásművészet és tudományosság lehetőségeiről.

A GOLEM XIV című előszóban pedig az eredetileg katonai célokra megalkotott Mesterséges Intelligencia tökéletesítése során elérte a technikai szingularitást, és túllépett az emberi megértés szintjén. Elutasítja az erőszakot, és inkább segít az embereknek környezetük megértésében, hiszen ők nála jóval alacsonyabb értelmi, felfogási, komplexitási szinten állnak. Ez a kulcsmozzanat a különböző intelligenciák kommunikációs nehézségét tekintve.

A szerző már korábban is eljátszott az alkotójánál tökéletesebb gép gondolatával például a Kiberiáda című regényében.

Lem nagyívű gondolataival a műfaj legendás szerzőivel együtt a tudomány és a művészet szolgálatában állt, s nem a pénzcsinálás mágiája kötötte le, sajnálatos módon manapság, a műfaj megszűnőfélben van, s jó esetben is „fantasyvá” silányult.



2012. 07.23.

Kapcsolódó anyagok

A betegek otthon tartott gyógyszereinek gyógyszerész általi áttekintése

Filmet varázsolni az életből

A nyári forróság vonzza a kórokozókat

Szeniortorna - Idősebbek is elkezdhetik

Indulnak az idei MESZK-pályázatok!

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


Mindenki a saját szenvedéstörténete felől ismerhető meg

Hegedűs Gyöngyit a Fragmentum csoportos kiállításon bemutatott művei alapján az orvoslás és a művészet kapcsolatáról, az alkotás funkciójáról és magáról a kiállításról kérdeztük.

Tovább


Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Dr. Magyar László András orvostörténész, író és műfordító munkássága kiválóan illusztrálja, milyen szerteágazó és sokszínű kutatásokat folytathat az, aki az orvostörténet iránt érdeklődik. Könyveinek, ismeretterjesztő és szaktanulmányainak, valamint fordításainak köszönhetően betekintést nyerhettünk – hogy csak néhány példát említsünk – a démonológiába, a kísértettanba, a régmúlt idők gyógymódjaiba, megismerhettük a régi orvosi eszközöket, a görög dietetikát, valamint azt, hogy mit gondolt a 16-17. század embere a házastársi kötelességről.

Tovább


Lem és a filozófia