hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Lem és a filozófia


Lem és a filozófia

| |
 

Kevesen tudják, hogy az elismert lengyel science fiction szerző, Stanislaw Lem végzettségét tekintve orvos volt. Apja fül-orr-gégészi pályafutását követte, s bár végvizsgáit 1946-ban a krakkói Jagelló Egyetemen nem tette le, hogy elkerülje a katonaorvosi karriert, tanulmányai elvégzéséről oklevelet kapott.

Lem szellemi dimenzióit tekintve a nagyformátumú személyiségek közé tartozik. Gondolkodásának horderejére jellemző, hogy munkásságának filozófiai vetülete megihlette a kortárs szellemtudomány számos képviselőjét. Esszéi, teoretikus művei a filozófia művelői számára szolgálnak inspirációs forrásul.

Filozófus művészként az emberi létezés mélységes kérdéseinek dimenzióiba kalauzolja olvasóit, s nemcsak teoretikus műveiben, hanem regényeiben és elbeszéléseiben is páratlan metafizikai kérdésfeltevéssel találkozhatunk.
Ezek a művek, mint a Solaris, az Éden, Az Úr hangja filozófiai, kozmológiai problémákat vetnek fel, például, hogy egyáltalán megértjük-e majd a jeleket, felfogható lesz-e az emberi elme számára egy másik civilizáció kultúrája, kommunikációja. Lem igencsak szkeptikus etekintetben.

Lem szellemi nagysága megmutatkozik Képzelt nagyság című művében is, melyben kulturális műfaji, szellemi és stílusbravúrt hajtott végre: a fikciót kiterjeszti a tudományra és művészetre, könyve az „előszóírás művészetéről” szól. Ám az ebben szereplő paródiák mindegyike „más fajtájú és jelentéstartalmú űrt nyit meg”.

Egyik előszava egy nem létező, fiktív képzőművészeti tárlat, a szeretkező párok röntgenképei bemutatója apropóján kapcsán fejti ki Erosz és Thanatosz viszonyát a kultúrában. Egy másik tudományos igénnyel értekezik a nem-emberi írásművészet és tudományosság lehetőségeiről.

A GOLEM XIV című előszóban pedig az eredetileg katonai célokra megalkotott Mesterséges Intelligencia tökéletesítése során elérte a technikai szingularitást, és túllépett az emberi megértés szintjén. Elutasítja az erőszakot, és inkább segít az embereknek környezetük megértésében, hiszen ők nála jóval alacsonyabb értelmi, felfogási, komplexitási szinten állnak. Ez a kulcsmozzanat a különböző intelligenciák kommunikációs nehézségét tekintve.

A szerző már korábban is eljátszott az alkotójánál tökéletesebb gép gondolatával például a Kiberiáda című regényében.

Lem nagyívű gondolataival a műfaj legendás szerzőivel együtt a tudomány és a művészet szolgálatában állt, s nem a pénzcsinálás mágiája kötötte le, sajnálatos módon manapság, a műfaj megszűnőfélben van, s jó esetben is „fantasyvá” silányult.



2012. 07.23.

Kapcsolódó anyagok

A statin használata növeli a diabestes kockázatát

A gyógyszerész által menedzselt vagy a gyógyszerész által asszisztált hepatitis C vírus ellenes kezelés a hatékonyabb?

Talajbaktériumok a perifériás és centrális gyulladás ellen

A csók története

A kifutó veszélyei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A csók története

A filematológia az oszkuláció aktusával foglalkozó tudomány. Aki eddig nem ismerte volna e szavakat, a torontói professzor Marcel Danesi Csók története című ismeretterjesztő könyvéből megtudhatja, hogy a bizony léteznek tudósok, akik folyamatosan bővítik a csók témájáról felhalmozott tudományos ismereteket. Elmondása szerint a szerző csupán erre az egyszerűnek tűnő kérdésre kereste a választ: “Miért tartjuk ezt a nem higiénikus aktust gyönyörűnek és romantikusnak?”

Tovább


A kifutó veszélyei

Az evészavarok az elmúlt évtizedben kitüntetett figyelmet kaptak a pszichiátriai szakirodalomban. Ennek fő oka, hogy az anorexia nervosa és a bulimia nervosa viszonylag gyakori mentális betegségekké váltak, de újfajta evészavarokról (például: izomdiszmorfia, orthorexia nervosa, purgáló zavar) is egyre több kutatás születik.

Tovább


Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Tovább


What the Future?

Tim O’Reilly évtizedek óta a techvilág egyik meghatározó kulcsfigurája, a nyílt forráskódú mozgalom meghatározó szereplője, a róla elnevezett kiadóvállalatának alapítója. A hetvenes években kezdett foglalkozni a technológia írások készítésével, az első sorból nézte végig és alakította az Internet elindulását. 1992-ben az akkori Internet katalógusának összeállításával az induló mozgalom egyik központi alakjává vált.

Tovább


Lem és a filozófia